Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Jog embere Magyarország - GMO 1:0
2010. február 18., csütörtök 00:00

Magyarország - GMO 1:0

Írta:  Horváth Valéria

Az Európai Unió 2004 májusában az addig hatályban lévő, a GMO-kra vonatkozó tilalmat feloldotta. A génmanipulált élelmiszerekre azonban az EU területén továbbra is behozatali és felhasználási engedélyt kell kérni. A jelenlegi listán a kukorica-, az olajrepce-, a gyapot- és különböző szójafajták szerepelnek, a taxatíve felsoroltakon kívül azonban más módosított termény behozatalára külön engedélyt is kell kérni. A lista, bár csak lassan, de fokozatosan gyarapszik.

 

Mivel uniós hatáskörről van szó, az uniós szabályozás keretei között nem marad nagy mozgástere a tagállamoknak. Az egyetlen kiutat s ezzel az uniós jogszabályoktól való eltérés lehetőségét kizárólag az ún. védzáradéki eljárás jelenti. Ennek keretében egy adott tagállam, amennyiben a genetikailag módosított élőlények környezeti vagy egészségügyi hatásaival kapcsolatban új tudományos információ birtokába jut, egyoldalú, átmeneti tilalmat (moratórium) vezethet be. 2005-ben ötpárti egyetértés keretében a magyar kormány benyújtotta az MTA Növényvédelmi Kutató Intézetének és a Szent István Egyetemnek a kutatásait az Európai Unió Élelmiszerbiztonsági Hivatalához, és egy kérvényt az Európai Bizottsághoz. A Hivatal ajánlata alapján a Bizottság döntött, ráadásul kétharmados többséggel. Sem az adminisztrációs útvesztők, sem a többség megszerzése nem jelentett gondot a magyar delegációnak. Így 2007-ben, kisebb csodaként aposztrofálva a kis tagállam „győzelmét”, Magyarország megkapta a moratóriumot. A moratórium hiányossága, hogy az csak egy adott, a kérvényben megnevezett fajtára vonatkozik – Magyarországon a MON810 kukorica fajtacsoportra-, s nem pedig az összes génkezelt alapanyagra.
A fogyasztók mindeközben nem tudják, mit tegyenek, fogyasszanak-e vagy sem, illetve támogassanak-e anti-GMO civil megmozdulásokat, vagy sem. Azt már sikerült elérni, hogy amennyiben az élelmiszer génmódosított alapanyaga meghaladja a 0,9%-ot, ezt a tényt a módosított alapanyag megjelölésével a terméken fel kell tüntetni. Ez a szabály egyrészt ez azt jelenti, hogy csak akkor kell ilyen típusú címkézést alkalmazni, ha a GMO közvetlenül az élelmiszerbe került, tehát a génmódosított takarmánnyal etetett állatok később felhasznált húsán nem. Másrészt viszont fel kell tennünk a kérdést, hogy ténylegesen ezzel a tájékoztatással mit nyerünk. Az információ választási lehetőséget biztosít az ember tájékozódási joga alapján, ez azonban mit sem ér abban az esetben, amikor nem csak az átlagember nem, de maguk a tudósok sem látják át, hogy pontosan milyen mellékhatásai és hosszú távú hatásai vannak a génkezelt termékeknek.
A kérdés nem tisztán jogi jellegű, hanem az egészség és a környezet védelme mellett gazdasági érdekek is meghúzódnak a háttérben. A Bizottságra állandó nyomást gyakorol az ügyben érdekelt Egyesült Államok, amely számára az európai piac megnyitása elsődleges prioritást jelent. Magyarországnak ennek ellenére továbbra is érdeke a moratórium fenntartása, mivel a szkeptikus fogyasztók hajlandók akár többet is fizetni a nem módosított alapanyagú élelmiszerekért. 2008 óta tehát folyamatosan napirenden van a magyar moratórium kérdéses megítélése, azonban Magyarország a korábbi álláspontja mellett továbbra is kiáll.

Mi is az a GMO?
„Azokat nevezzük génmódosított élőlényeknek (angolul Genetically Modified Organism, röviden GMO), amelyekbe valamilyen más élőlény egy ismert funkcióval rendelkező génjét laboratóriumi körülmények között bevitték, és ott működésre kényszerítették annak érdekében, hogy a befogadó szervezet új tulajdonságokkal rendelkezzen" (Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány szakértője). Ez lehet akár egy vagy több gén, de mindenképpen laboratóriumi körülményekről van szó, tehát nem a „természetes” mutációról vagy keresztezésről. Legáltalánosabb példája az eljárásnak, amikor egy talajlakó baktérium rovarölő anyag termeléséért felelős génjét átültetik egy növénybe, hogy az így maga is képes legyen a rovarölő hatás kiváltására.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.