Back Ön itt van: Hírek Hírek itthonról Hírek Művészi eszmecsere látó és nem látó emberek között a VIII. „Kézzel Látók" kiállításon
2011. szeptember 09., péntek 21:17

Művészi eszmecsere látó és nem látó emberek között a VIII. „Kézzel Látók" kiállításon

A kulturális akadálymentesítésre hívja fel a társadalom figyelmét az Árkád Budapest Bevásárlóközpontban szeptember 2-11. között megrendezett VIII. „Kézzel Látók" kiállítás. Az élénk színekben vibráló, síkból kilépő kompozíciók a látó és látássérült érdeklődőket egyaránt vizuális élménnyel ajándékozzák meg. A sötét sátorban berendezett boltban a vakon vásárlás nehézségeivel szembesülhetnek a vendégek.

A kiállítást megnyitó Szentes Tamás főpolgármester-helyettes köszöntő beszédében személyes élményei kapcsán mesélt az egybegyűlteknek a társadalmi szemléletformálásról. „A Gyüre László képzőművésszel közösen kitalált rendhagyó kulturális akadálymentesítő programunk megvalósítja az egyesület azon célját, hogy integrált esemény keretében hozza össze a látókat és látássérült embereket" – mondta el Fodor Ágnes a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének (VGYKE) elnöke. Az Árkád Budapest Bevásárlóközpontban látható kiállítás ünnepélyes megnyitója látássérült előadóművészek zenés műsorával folytatódott, majd Kaszás Géza, a rendezvény moderátora közös interaktív tárlat látogatásra és sötétben való vásárlásra invitálta az érdeklődőket.

„Művészi eszmecsere is létrejöhet látó és nem látó között, ha a festményeket közösen fedezik fel" – világított rá egy új perspektívára Gyüre László képzőművész, aki 2009-ben kereste meg a VGYKE-t, hogy megmutassa nekik különleges technikával megfestett vásznait. Az abszurdnak tűnő gondolatot – miszerint vakok és gyengénlátók szemrevételezzenek festményeket – a művész síkszerűből térbeli műalkotásokká formálódott plasztikus művei váltják valóra, amelyek így a látássérült emberek számára is érzékelhetővé válnak.

A domborműszerű képek tárlatának első helyszíne a váci művelődési ház volt, a társadalom szélesebb rétegének megszólításának érdekében azonban megfelelőbb helyszínnek bizonyult az egyesület székhelyéhez közel eső budapesti Árkád Bevásárlóközpont. Az üzletközpont felkarolta a kezdeményezést, így a „Kézzel látók" kiállítás több éve kiemelkedő programként szerepel az ország különböző Árkádjaiban. A Budapesten immár harmadjára bemutatott rendezvény látható volt Kaposváron, Győrben, Pécset és Debrecenben is. „Szeretném, ha még több támogatót találnánk, és, ha a rendezvény mobilabbá válna" – mondta el a Közelképnek a képzőművész, aki szerint kényelmi társadalom lettünk. „Hiába szólítunk meg vállalkozókat. Vagy nem tudnak eljönni, vagy nem érdekli őket. Nekünk kell ezt előremozdítani, helybe vinni a különböző cégekhez, mert ha már az ott dolgozókat érzékenyíteni tudnánk, nagyot lépnénk előre."

A születése óta csak árnyékokat és körvonalakat látó Bozsik Réka 2009-től dolgozik az egyesületnél, míg most segítőként kalauzolja végig a boltnak berendezett sötét sátorban a látó érdeklődőket. Egyik doboztól a másikig haladva – melyekben hol zöldségeket, hol élelmiszereket, vagy illatszereket kell felismerni – arról mesél, hogy sorstársainak a legtöbbször szükségük van segítségre a vásárlások közben. Az ugyanolyan formájú konzervdobozok még a kifinomult érzékszervekkel tájékozódó látássérülteket is megviccelik. „A gondot az okozza, hogy annyiféle gyártó ad ki ugyanolyan terméket. Minket viszont ugyanúgy, mint a látó embereket érdekel, hogy milyen cégtől származik és mennyibe kerül az adott termék." Jobb híján praktikákhoz kell folyamodniuk: azt például, hogy melyik ásványvíz szénsavas, vagy melyik mentes, a palackok oldalának benyomásával tudják eldönteni – a szénsavmentes ugyanis jobban benyomódik. Szerinte programjuk hasznossága abban mutatkozik meg, hogy a „sötét bolt" sokakat elgondolkoztat. „Bejönnek az emberek, és azt gondolják, hogy ők majd ezt is, meg azt is felismerik, aztán a helyszínen döbbennek rá, hogy igen, felismernék, ha látnák... A kiállított festmények pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a látássérült személyek is szerezhetnek élményeket egy múzeumban."

A képzőművész szerves anyagokat – így papírt, textilt, termések faktúráját és textúráját – épít bele képeibe, hogy általuk gazdagítsa a vastagabb rétegekben felvitt festéket. Témaválasztásait egyre jobban meghatározzák a látássérült emberektől kapott visszajelzések. A múlt évben virágokat megjelenítő művei a mostani kiállításon nonfiguratív alkotásokkal egészültek ki. Meglepve tapasztalta, hogy az elvont témájú képek is érdeklik a látássérülteket. „Volt egy fiatalember, aki hallotta azt a szót, hogy absztrakt, de nem tudta elképzelni, hogyan jelenik meg ez a sík képen. A kiállításon megtapogatott egy ilyen témájú festményt, amely segített neki elképzelni, hogy mire kell gondolnia, ha azt hallja nonfiguratív alkotás" – mutatott rá Gyüre.

Kritikai javaslatok hatására jelen kiállításon a tapintható alkotásokat Braille írással egészítették ki, melyek arról számolnak be, hogy milyen színek, formák láthatóak a képen, s, hogy a művész mire gondolt az alkotás közben. „Aki nem látott soha, és nincsenek vizuális emlékei, annak a kiállított képek nem azt az élményt adják, mint egy látónak. A születetten vak embernek el kell mondani, hogy mit ábrázol a kép. Esetünkben a kettő, de még a három dimenzió is problémás dolog"– vallja be Réka, aki elsősorban a formákat követi ujjával a festményeken, és azt figyeli, hogy azok milyen kialakításban, hogyan helyezkednek el.

A kiállított művek megvásárolhatók, az eladott képek bevételének ötven százaléka pedig az egyesületé lesz. A befolyt összeget segédeszközökre, érzékenyítő programokra fordítják. Gyürétől megtudtuk, hogy a többségében látó vásárlók mellett egy-egy gyengénlátó vendég is vitt már haza exkluzív festményeiből, hogy azzal díszítse otthonát.

A szervezők mindig igyekeznek újításokat belevinni alapprogramjukba. Az érdeklődők a rendezvényen a látássérült személyek által használt eszközöket is kipróbálhatják: beszélő színfelismerővel, mérleggel, vérnyomásmérőkkel ismerkedhetnek. Fodor Ágnes a jövőbeli tervekről még annyit elárult: egy különböző művészeti alkotásokat felvonultató tárlat gondolata már megfogalmazódott bennük, hiszen több olyan alkotó van: iparművész, ékszerkészítő, festőművész, aki megpróbálja tapinthatóvá tenni alkotását.

Forrás: Közelkép

Szerző: Csapó Boglárka

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.