Back Ön itt van: Hírek Hírek itthonról Hírek Társadalmi párbeszéd kérdőívvel akarnak befolyást gyakorolni a fogyatékos emberek szervezetei az őszi ülésszak törvénykezési folyamatára
2011. szeptember 09., péntek 21:15

Társadalmi párbeszéd kérdőívvel akarnak befolyást gyakorolni a fogyatékos emberek szervezetei az őszi ülésszak törvénykezési folyamatára

Együttműködés hiányára hivatkozva indította el „Társadalmi párbeszéd" kampányát a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT). Közleményük szerint a folyamatos kezdeményezések ellenére a kormányzat nem folytat egyeztetést az országos fogyatékosságügyi érdekérvényesítő szervezetekkel. A FESZT kérdőíves kampánya addig tart, amíg esélyét látják annak, hogy az összegyűjtött anyaggal befolyásolni tudják az őszi ülésszak törvénykezési folyamatát.

Az utóbbi időben alkalmazott „Szociális konzultáció" módszeréhez igazodva a fogyatékos emberek országos szervezetei „Társadalmi párbeszéd" elnevezésű kérdőíves kampánnyal kérik ki valamennyi magyar állampolgár véleményét többek között a járulékfizetésen alapuló rokkantsági nyugdíj megtartásáról és a megváltozott munkaképességűek munkába állításáról. A kezdeményezés indulása óta mintegy tízezer kitöltött kérdőívet gyűjtöttek össze, ám a kitűzött cél a százezres nagyságrend. A feldolgozott eredményeket a Parlament elnökének, valamint a kormánynak juttatják el annak reményében, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben figyelembe veszik és válaszra méltatják észrevételeiket.

A FESZT korábban már benyújtotta aggályait és felvetéseit a kormánynak, de választ nem kaptak. „A hatályos fogyatékosságügyi törvényben a kormány tanácsadó szerveként definiált Országos Fogyatékosügyi Tanácsot (OFT) mindössze egy alkalommal, májusban hívták össze, akkor is csak az előző kormány intézkedéseiről esett szó" – mondta el dr. Hegedűs Lajos, az OFT társelnöke, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke.

Az új Alkotmányban a rokkantsági nyugdíjhoz való jogot felváltotta a rokkant emberek támogatására való törekvés. Az Alaptörvény szerint a szociális intézkedések jellege, mértéke a közösség számára hasznos tevékenységek végzéséhez igazodóan is megállapítható, az azonban nem tisztázott, mit jelent a „hasznos tevékenység", milyen elvárások teljesítésén múlik a jogosultság megszerzése, illetve elvesztése. Felmerül a kérdés, hogy a munkaképtelen vagy csak részlegesen foglalkoztatható fogyatékos embereket mennyiben tekintik hasznosnak.

Egyelőre homályos, hogy milyen jogi megalapozottsággal vonható el és alakítható szociális segéllyé az átlagosan 28 év járulékfizetésen és szolgálati időn alapuló rokkantsági nyugdíj. A munkaerőpiacra való visszavezetés ügye ugyancsak kérdéseket vet fel: a megváltozott munkaképességűek nyolcvan százaléka 46 és 64 év közötti, ez az a korosztály, amely egészségesként is nehezen talál munkát. A rokkantsági nyugdíjasok hetvenhárom százaléka általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezik, utóbbiak nagy arányban elavult szakmát tanultak. „A járványos gyermekbénulás áldozatai állami döntés alapján elkülönítve vettek részt az oktatásban, a nők varrást tanultak, a férfiakból órás és cipész lett. Manapság ezzel gyakorlatilag lehetetlen elhelyezkedni" – hangsúlyozta Földesi Erzsébet, a FESZT egyik tagja.

Szakály Melinda, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke szerint a munkavállalás a fogyatékosság ügyének egyik legösszetettebb területe. „Nem tartozik a szervezetünk feladatai közé a munkaközvetítés, mégis napi szinten érkeznek kérések. A közelmúltban harminc embert sikerült elhelyeznünk, közöttük egy történelem szakos tanárt, aki most csavart válogat."

Az új Munka Törvénykönyvének tervezete nem tartalmazza az egyenlő bánásmód és az ésszerű alkalmazkodás követelményét, így a törvény elfogadása esetén megszűnik a munkáltatók esélyegyenlőségi terv megalkotására vonatkozó kötelessége. A jelenlegi állás szerint a fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek nem kerültek a veszélyeztetett helyzetben lévő munkavállalók (gyermekkorúak, várandós anyák) csoportjába, továbbá a tervezet nem tartalmaz az azonnali hatályú felmondás, a csoportos létszámleépítés, a munkakörmegosztás vagy a fogyatékos gyermeket nevelő családok vonatkozásában speciális szabályokat.

Nem elhanyagolhatóak a készülő Polgári Törvénykönyv cselekvőképességre és gondnokságra vonatkozó szabályai, amelyek nem pusztán az autista, értelmi fogyatékos, pszicho-szociális fogyatékossággal élő embereket és családjaikat érintő kérdésekre vonatkoznak. „A belátási képesség tartós és nagymértékű hiánya miatt meghozott, őket egyfajta „polgárjogi halálba" taszító bírói ítélet idősödő szüleinket és későbbi önmagunkat is érinti" – áll a FESZT közleményében. Kovács Melinda, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) Központi Irodájának ügyvezető igazgatója elmondta, a 2010 nyarán újrakezdett törvényelőkészítő munka társadalmi egyeztetésért felelős miniszteri biztosa egyetlen beadványukra sem válaszolt, sem telefonon, sem más úton nem lehetett elérni. Az új szabályok megalkotásáért felelős testület nem egyeztet tehát a fogyatékosügyi szervezetekkel, noha az előző ciklusban az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve részt vettek a hatályba lépett 2009. évi CXX. törvényben foglalt cselekvőképességi-gondnoksági szabályozás újragondolásában.

A törvénytervezetek ismeretében a kampányt indító szervezetek kétségesnek látják a civil szervezetek jövőjét. A legnagyobb félelmet a közhasznúság státuszának elnyerésére vonatkozó szabályozások keltik, amelyek a közhasznúságot kizárólag gazdasági mutatókkal mérik. „Mindez összefoglalható a következőképpen: ha nincs pénzed, nem lehetsz közhasznú, de pénzt szerezni csak közhasznúként lehetséges" – állítja a FESZT, amely ernyőszervezetként magába foglalja az Autisták Országos Szövetségét (AOSZ), az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségét (ÉFOÉSZ), a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét (MVGYOSZ), a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségét (MEOSZ), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségét (SINOSZ), a Siketvakok Országos Egyesületét és a Szervátültetettek Országos Szövetségét.

Forrás: Közelkép

Szerző: Kelemen Anna

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.