Back Ön itt van: Hírek Hírek itthonról Hírek Az Európai Parlament támogatja a női esélyegyenlőséget: vita csak abban van, mikor kell lépni
2011. augusztus 20., szombat 11:21

Az Európai Parlament támogatja a női esélyegyenlőséget: vita csak abban van, mikor kell lépni

Bár az Európa Tanács elfogadta a 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, nemek közötti egyenlőségről szóló, új európai paktumot, júliusban pedig a Kratsa-jelentést is megszavazták – melynek értelmében a nők arányát növelni kell a vezető testületekben – a női esélyegyenlőség területén bőven akad még tennivaló. 

A szülési szabadságról szóló irányelvről például már három éve nincs döntés az Európai Parlamentben, és a női kvóta helyzete is bizonytalan.

A magyar elnökséget váltó Lengyelország szociálpolitikai minisztere és esélyegyenlőségért felelős kormánymegbízottja július közepén az Európai Parlament nőjogi és esélyegyenlőségi bizottsága előtt is ismertette azokat a  a prioritásokat, amelyek a bizottság szakterületeihez kapcsolódó témákat érintik. „Habár a program nem tartalmaz utalást az esélyegyenlőségre, a Lengyelország mellett Dániával és Ciprussal együtt elkészített trió elnökségi munkaterv hangsúlyosan foglalkozik olyan témákkal, mint a munka és családi élet összeegyeztetése, a nők munkaerő-piaci helyzete, a szülési szabadságról szóló irányelv vagy a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés" – értékelte a bemutatkozást Gurmai Zita, a bizottság alelnöke, aki emellett az idős nők kiszolgáltatott helyzetére is felhívta a figyelmet.

„Egy prosperáló Európát csak produktív munkaerővel lehet felépíteni, ami gyermekeket nevelő munkavállalók nélkül nem képzelhető el" – tolmácsolta Gurmai, aki úgy látja, hogy a gazdasági és pénzügyi válság következményeként az esélyegyenlőségi szempontok háttérbe szorulnak.

A bizottság a nők jogainak meghatározására és védelmére, valamint a nemen alapuló megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetésére törekszik. Bár az Európai Parlament egységesen elismeri ezek fontosságát, a megvalósítás idejét a plusz költségek miatt a válság utánra tennék. Gurmai Zita szerint azonban ezek a cselekedetek nem hátráltatnák, hanem segítenék a válság végét. „Az esélyegyenlőségi politika alapvető jelentőségű az igazságosabb és szolidárisabb európai társadalom megteremtésében" – tette hozzá.

Magyarország EU-elnökként több olyan jelentős eredményt is elért, amely a későbbiekben hozzájárulhat a nők esélyegyenlőségéhez. A Roma Stratégia hatásos eszköz lehet a többszörös diszkriminációval sújtott nők felzárkóztatásában, de a 2011 és 2020 között időszakra vonatkozó, nemek közötti egyenlőségről szóló új európai paktum elfogadása is ide sorolható. Bár a dokumentumban a tagállamok megerősítették, hogy az Unió elkötelezett a női esélyegyenlőség megvalósítása iránt, a paktum ereje nem túl erős, minimum egy irányelv kellene ahhoz, hogy a törvényekben is változás legyen.

Ugyanakkor az Európa Parlament szülési szabadságról szóló irányelvéről – amely húsz hét fizetett szabadságot biztosítana a szülő nőknek – idestova három éve vitáznak a tagállamok. „A legjelentősebb nézeteltérés a kötelezően fizetett szabadság minimális időtartama körül van. Az Európa Parlament ragaszkodik a húsz hetes időszakhoz, mivel ez elegendő időt biztosít az édesanyák számára a regenerálódáshoz, miközben nem ró elviselhetetlen anyagi terhet a munkáltatóra sem" – magyarázta Gurmai.

A szülési szabadság egységesítése mellett a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság a női kvóta bevezetését is szorgalmazza. Az alelnökasszony kiemelte: mind az Európai Bizottság, mind a magánszektor által készített tanulmányok bebizonyították, hogy összefüggés van a vállalkozások jobb gazdasági és pénzügyi eredményei, valamint aközött, hogy vannak-e nők a vállalkozás döntéshozatali szerveiben. „A Kratsa-jelentésben önkéntes lépésekre biztatjuk a cégeket; arra, hogy vezető testületeikben a nők aránya 2015-re 30, 2020-ra pedig már 40 százalékot érjen el" – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy amennyiben az önkéntes lépések nem vezetnek eredményre, kötelező női kvótát elrendelő jogszabályt kellene alkotnia a Bizottságnak.

A női kvóta ügyében Magyarország nem büszkélkedhet nagy eredményekkel: a felsővezetésben nagyon kevés a nő, a női politikusok aránya évtizedek óta változatlan, tíz százalék körüli a parlamentben. A nők politikai szerepének növelése érdekében 2010-ben a Nők a Pályán Egyesület kezdeményezett népszavazást, mely azt szerette volna elérni, hogy az országgyűlési képviselők legalább 25-30%–a nő legyen. A kezdeményezés megbukott, noha egy 2008-as felmérés szerint az emberek 71%-a támogatta volna a női kvótát. Gurmai szerint a sikertelenség oka az volt, hogy a férfi politikustársak megijedtek az erősebb női jelenléttől.

Már jóval előbb, 2007-ben is tettek egy kísérletet a női kvóta problémájának megoldására. Az SZDSZ képviselői, Sándor Klára és Magyar Bálint nyújtott be egy javaslatot a parlamentnek, mely biztosította volna a pártlistákon az 50 százalékos arányt a nők számára, de a pártok nem támogatták a kezdeményezést.

Pedig a nők fokozottabb politikai részvételét ösztönző mechanizmus már 98 államban használatos, többek között a latin-amerikai államok egy részében is, amelyek már a kilencvenes évek elején bevezették a 30 százalékos női részvételt szorgalmazó kvótát a szavazásokon. Európában jelenleg a skandináv államokban a legmagasabb a nők politikában való részvételi aránya, Svédországban és Norvégiában pedig a vállalati kvóta értelmében a nők összesített részvételi arányának el kell érnie a 40 százalékot. Norvégiában törvény írta elő az emelést, ennek eredményeként, hét év alatt az akkori 9% helyett, ma 40% nő van a legfelsőbb pozíciókban, ez egyértelműen profit növekedést eredményezett. Emellett pozitív példa a németországi telekommunikációs szektorban a 30%-os női részvétel a vezető testületekben.

Gurmai úgy vélekedik, hogy hiába ellenzik sokan az Európa Parlamentben a női esélyegyenlőség megvalósítását, legalább ugyanannyian vannak azok, akik úgy gondolják, szükség van a kötelező érvényű női kvóták meghatározására, ha növelni szeretnénk a nők részvételét a politikában és a gazdaságban. „Örülök, hogy hosszú évek óta először, jobboldali kollégáink is mellénk álltak ebben a kérdésben. A vita csak abban van, hogy mikor kell lépni. Míg az európai baloldali azonnal intézkedéseket sürget, addig a konzervatív erők csak a távoli jövőben tartják elképzelhetőnek azokat."

Forrás: Közelkép Hírügynökség

Szerző: Kiss Gréta

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.