Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Szubjektív Ünnepi szokásaink
2010. július 15., csütörtök 01:00

Ünnepi szokásaink

Írta:  Szabó Gabriella

Különféle képek kötődhetnek az ünnep fogalmához. Míg nekem gyertyák, a családom, és sütemények, addig másoknak teljesen más jelentéstartalma lehet. Ha hivatalosan akarjuk megfogalmazni, akkor az ünnep olyan különleges időszak, amikor a közösség a megszokottól, a hétköznapoktól eltérő módon viselkedik, hagyományosan megszabott előírásokat és tilalmakat tart be (Tátrai-Karácsony, 1997). A lényeg tehát az, hogy a hétköznapok forgatagából ki kell törni, és másfajta élményekkel kell gazdagodni.

 

És mit jelentett az ünnep a régi idők vidéki embereinek? Akik szó szerint nap, nap után csak robotoltak, és számukra már az ebédidő is ünnepi pillanattá válhatott.. Így a vallási- és népszokások keretében kialakult ünnepek megtartása jelenthette a menedéket, amelyet aztán át is örökíthettek a fiatalabb generációknak.

Szent Jakab havában az előttünk álló ünnepek főleg az aratáshoz kötődnek. A kenyér régen az egyik legfontosabb táplálékot jelentette, és a mai napig vallásos tartalommal bír. Így hát a sikeres betakarítás érdekében imádságokat és fohászokat mondtak. Július 20-án, Illés napján a hiedelmek szerint hatalmasak a viharok, és ezért régen munkatilalom is volt, nehogy valakibe belecsapjon a villám a mezőn. A július 22-ei Mária, Magdolna-napi hiedelmek közé tartozik, hogy a kislányok hajából le kell vágni egy keveset, hogy még hosszabbra nőjön. Más vidékeken tilos volt a sütés és mosás. Ha pedig eső esett, azt mondták, hogy Magdolna siratja a bűneit. Szent Jakab napján, július 25-én pedig megnézhetjük, milyen időnk lesz télen, mert ha sok felhő van az égen, akkor télen is sok hó lesz. 26-án, Anna-napon pedig megszakad a kender töve, ezért ilyenkor kezdték meg a nyűvését. Egyes vidékeken pedig csukva tartották az ablakokat, nehogy Anna bedobálja a kötényéből a bogarakat. VI. Pius pápa 1782-ben a legismertebb Mária-ünnepek mellett ún. teljes búcsút adományozott Szent Anna napjára is a palócok nagy búcsújáró helyének, Mátraverebély-Szentkútnak.

Nógrád megyei származásom ellenére keveset tudok az itteni ünnepek jelentéséről és hagyományairól. Ezért a felvetődő kérdéseimmel egy nálam sokkal tapasztaltabb és hagyománytisztelőbb személyhez fordultam, aki egyben a szomszédom is. Őze János, aki 1946-ban született Szécsényben, egy kisebb kanyar után a Budapesti Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Magasépítő szakán 1978-ban szerezte meg az oklevelét. A néptánccal először hobbiként találkozott 1963-ban, majd később, ahogyan ő fogalmaz, éltető erőként és megújulásként jelent meg a mindennapjaiban. A Nógrád Táncegyüttes tagjaként bejárt Franciaországtól Szibériáig, Finnországtól Izraelig számos országot, és évek óta a Palóc Néptáncegyüttes vezetője. A néptáncon és népzenén keresztül megismerhette tehát egy tájegység sajátos kultúráját és néprajzát. A beszélgetésünkre a szüleim teraszán került sor, és előbb a macskái, később az unokái is csatlakoztak.

Sz.G.: Hogyan tartoztak/tartoznak hozzá az ünnepek a vidéki emberek életéhez?

Ő.J.:Az ünnepek szorosan kapcsolódnak egyrészt az egyházi élethez, másrészt pedig a népszokásokhoz, a hagyományokhoz. Ezen kívül pedig, vagy inkább ezzel együtt, van egyfajta körforgás, amit én körelméletnek hívok. Ez meghatározza az ember életét: a születés, a házasság és a halál. E köré épül fel az ember léte, és ha ezeket tudomásul veszi, akkor az életet is sokkal természetesebben, a maga folyásában tudja megélni. Ez a három fordulópont határozza meg az ember életét –régen és most is. Az ünnepek pedig részét képezik ennek a körforgásnak, teljesen logikusan beágyazódva az emberek mindennapi életébe.

 

Sz.G.: Milyen ünnepi hagyomány kötődik az előbb említett fordulópontokhoz?

Ő.J.: A keresztelőkor egy új élet születését, míg az esküvőkor egy új kapcsolat születését ünnepelték. Vendégségek, mulatság, zene és tánc. A lakodalmakon régen főleg cigányzenekar volt, de felénk egészen az 1970-es évekig (Nógrád megyében) szinte csak cigánybandák játszottak. A halotti tor pedig egy másfajta ünneplésre adott okot, a halott elbúcsúztatása, elengedése, persze lehetőleg minél több ember részvételével, hogy ezzel tisztelegjenek az eltávozott emlékének. A toron gyakran énekeltek is, sőt, egyes kultúrákban, például a romáknál, táncoltak is.

 

Sz.G.:Van valamilyen jellegzetes tánc, amelynek a kialakulásában volt szerepe esetleg a vallási hagyományoknak?

Ő.J.:Említettem korábban az egyházi élet szerepét, amely szigorúan szabályozta a hívek életét. Meghatározott időszakokban nem lehetett táncos mulatságokat, bálokat tartani, ezért kitalálták a lánytáncokat. A böjti időszakban a lányok énekelve végigsétáltak a falun, és ez nem számított táncnak, tehát nem is volt megtiltva. Ezek a lánytáncok, karikázók jellegzetesek voltak a Dunántúlon, a szatmári, sárközi és a palóc vidéken.

 

Sz.G.:Milyen alkalmakkor táncoltak a régi világ emberei?

Ő.J.:Az egyik legfontosabb talán a szüreti bál volt, amikor ősszel, a betakarítások végén összegyűltek az emberek, és megünnepelték a terményeket, az ősz kezdetét, és hogy lassan ismét közeledik a tél. Az adventi időszak előtt -ami, ugye, szintén böjtnek számított- volt a Katalin-bál, ami után már csak a szilveszteri bál következett, tehát megint volt egy pár hetes befelé fordulás, amikor lehetett készülni a karácsonyra. Újévkor megkezdődtek a disznóvágások, ekkor tartották sok helyen a lakodalmakat, és a farsangi időszak végén, a hamvazószerda előtti szombaton tartották meg a farsangi bált, amely a tél végét jelezte már, és lezárta a húsvéti böjt előtti időszakot. Húsvétvasárnap tartották a húsvéti bált, amelyet a másnapi locsolkodás követett. Ennek pogány eredete van, a lányokat vízzel kellett megöntözni, hogy megszépüljenek és felfrissüljenek.

Nyáron általában nem tartottak nagyobb bálokat, hiszen rengeteg volt a munka, de helyenként jellemző lehetett az aratóbál. Illetve vasárnaponként a vallásos emberek megtartották az ünnepnapot, tehát reggel misére mentek, felvették az ünneplő ruhát, az ötvenes években már volt tízórai matiné, akkor filmet is lehetett nézni a templom után, majd délután kezdődött a korzózás a kisebb városokban, illetve falun a lányok körbejártak, énekeltek, összegyűltek énekelni és táncolni is.

 

Sz.G.:Mi jellemzi a magyar néptáncot leginkább? Miben különbözik a többi nép táncától?

Ő.J:A magyar néptánc rendkívül gazdag, többrétű és színes tánc, nemcsak tájegységenként változik, hanem még azon belül is vannak változatai. Ezek persze egy külföldi számára nem észrevehetőek, de nekünk, magyaroknak szembetűnőek a különbségek. A palóc vidéken vannak a férfi táncok, akár nevezhetjük ezeket verbunknak is, a lánytáncok, karikázók, amelyekről már korábban szó volt, illetve a páros táncok, a lassú és a friss csárdás. A palóc táncok közepesen virtuózak, de a ruhaviselet nagyon pazar és színes. Erre a vidékre hatott a nyugati kultúra, tehát a reformkorban sokat változtak a táncok, így a páros táncok már egy újfajta stílust képviselnek. Viszont Erdélyben, például,  jobban megmaradtak az archaikus táncok, de ott a román-magyar együttélés is hatott természetesen a stílusokra. Mint ahogy minden vidéken megvannak ezek a jellegzetes, együttélésből fakadó stílusjegyek.

 

Sz.G.:Önnek mit jelent az ünnep?

Ő.J.:Most már sokat. Így, hatvanon túl az ember már próbál minél több időt arra fordítani, ami igazán fontos. Pár évvel ezelőttig nem jelentett a vasárnap semmit, aztán szépen, lassan rájöttem, hogy meg kell állni időnként, és ki kell törni a hétköznapok sodrásából. Így hát a vasárnapi mise, majd a déli ebéd (amihez viszont minden nap ragaszkodom) megteremtett egy heti leállót számomra. Viszont ünnep az is, ha az unokáimmal lehetek, mert ők is segítenek kilépni a szokásos mederből, és kikapcsolódhatok. Mindenkinek azt javasolnám, hogy találja meg azt az egy napot a héten, amikor teljesen mással tud foglalkozni, és amikor feltöltődhet testileg és szellemileg is az elkövetkezendő feladatokra.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.