Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Szubjektív Fogamzásgátlás-körkép
2009. december 14., hétfő 00:00

Fogamzásgátlás-körkép

Írta:  Köhler Krisztina, Szabó Rahel Gabriella, Prinz Dániel

Hogyan gondolkodnak a különböző kultúrák a fogamzásgátlásról?

A fogamzásgátlásról beszélni sok helyen manapság is tabut jelent. 2010-et írunk, és a világ egyik legnépszerűbb vallásának a feje, a katolikus egyházfő még mindig nem ismeri el az óvszerhasználat fontosságát egy olyan korszakban, amikor a nem kívánt terhességek száma évről évre nő, és a szexuális úton terjedő betegségek újra, vagy még mindig fénykorukat élik. Ma a világon évente kb. 80 millió nő lesz úgy állapotos, hogy nem akarta a terhességet. És ebből a 80 millió nőből hozzávetőlegesen 45 millió dönt úgy, hogy elveteti a gyermekét.


feature_fogamzasgatlas

Történelmi visszatekintés
Azt gondolnánk, hogy a fogamzásgátlás nagyon modern találmány, de a története több mint ötezer évvel ezelőttig nyúlik vissza, legalábbis a legelső adatok az ókori Egyiptomból valók, Kr.e 3000-ből. A legrégebbi népeknél, ha valaki szült, Isten ajándékának tekintették, tehát nem került szóba a férfi és nő közötti örömforrás fogalma. Az idő múlásával azonban a népek felismerték, hogy a közösülés és a gyermek születése között összefüggés van, ám a terhesség megelőzése helyett utólag cselekedtek – csecsemőket gyilkoltak meg. A nyugat-afrikai Dahomey-ban a nők már tekert, vagy préselt gyökérből készített dugókat kezdtek el alkalmazni közösülés előtt. Később felismerték azt is, hogy a szoptató anyák nehezebben esnek teherbe, és a megszakított közösülésből sem születik gyerek.
Amíg az időszámításunk előtti 3. évezredben az egyiptomi nők mézből és krokodilürülékből készített pesszáriumokat kezdtek el használni, az arab nők apróra vágott gránátalmát kevertek kő- és timsóval. Ám olykor a sebészeti módszerek is előtérbe kerültek: Egyiptomban például petefészek-roncsolást alkalmaztak.
Kínában az orvosok forró vasgolyót tettek a nők köldökére fogamzásgátlás céljából, a dél-indiai Dekkán vidék lakói pedig úgy vélték, ha a linga (hímvessző) nincs átszúrva, nem lehet szó nemi élvezetről sem. A japánok már elég régen felfedezték a szilárd kondom jótékony hatását – ezeket kabutogata névre keresztelték, anyaguk pedig bőrből, teknősbéka-hártyából és szaruból állt.
Európában a 17. századtól egyre elterjedtebbé vált az óvszerek használata, melyek kezdetben állati bőrből és maradványokból készültek.
Az igazi áttörést az 1950-es években kikísérletezett tabletta jelentette, amely progeszteron női hormont tartalmazott. A korai tablettákkal ellentétben, amelyeknek nem ritkán halálos mellékhatásai is voltak, a mai, 1980-as évektől bevezetett alacsony hormontartalmú fogamzásgátlók, szinte teljesen veszélytelenek, és mégis hatékonyak. És hogy mit jelentett mindez a nők számára? Azt, hogy már ők is szabadabban élvezhettek a testi örömöket a teherbeesés kockázata nélkül.
A fogamzásgátló eszközökkel párhuzamosan fejlődött ugyanis a társadalmi hozzáállás is a családhoz, a házassághoz és a szexuális magatartáshoz az évszázadok során. Az első világháború után, de még inkább a második világégés alatt és azt követően a nők munkába kényszerültek, hogy eltartsák magukat és gyermekeiket. Ezzel szemben viszont a jogaik még mindig a konyhára és a gyereknevelésre korlátozódtak, annak ellenére, hogy a társadalomban betöltött szerepük megkérdőjelezhetetlen volt. Bár a 20. században a nők megkapták a szavazati jogukat, még többet akartak. Teljes függetlenséget és szabadságot, önállóságot a döntéseikben, és „mellékhatások nélküli” szabad szexualitást. Az 1960-as évektől kezdve kezdtek megjelenni olyan könyvek, mint D.H. Lawrence Lady Chatterley szeretőjenek cenzúrázatlan változata, a Fanny Hill és az olyan magazinok, mint a Playboy és a Penthouse, melyek egy új korszak kezdetét jelezték. A nők pedig végre nyíltan vállalhatták az addig elnyomott igényeiket.


Az európai „védelmi rendszer”, napjainkban
Az európai fogamzásgátlás helyzete vegyes képet mutat. Fontos megnéznünk bizonyos adatokat, melyek megmutathatják a fogamzásgátlás sikerességét és igazolhatják egy ország oktatáspolitikájának hatékonyságát is. Egyrészt a fiatalkorú terhességek és abortuszok száma segíthetnek a vizsgálódásban, másrészt viszont a tinédzserek körében vizsgált szexuális fertőzések száma is segítségünkre lehet. Franciaország, Hollandia és Németország pozitív példával szolgálnak nem csak más európai államok, de az USA számára is. Ezekben az országokban viszonylag alacsony a tinédzserkori terhességek száma. Amíg Amerikában a 15-19 éves korosztályt vizsgálva 1000 lányból 72 lesz terhes, addig ugyanezen korosztályt tekintve Franciaországban 26, Hollandiában 12, míg Németországban 19 a szám.  Az abortuszok száma is a duplája ugyanezt a korosztályt vizsgálva az Államokban. A 15-19 éves korosztály körében a szifilisz is több mint a duplája, mint például Hollandiában. A gonorrea elterjedtsége ugyanezen korosztálynál 33-szor, míg a chlamydia 19-szer magasabb értéket mutat az Államokban, mint Hollandiában. A kérdés az, hogy mi okozza ezt a szembeszökő eltérést a vizsgált államokban? A legfontosabb kiemelni, hogy a fent említett európai országokban a szexuális felvilágosítást nagyon korán kezdik el, az iskolákban külön szakképzett tanárok magyarázzák el a diákoknak azt, amit a szexről tudni akarnak. Emellett sokat számít az is, hogy például Hollandiában 21 éves korig ingyenesen lehet hozzájutni a fogamzásgátló tablettákhoz, és nem szükséges a szülők beleegyezése sem a használatukhoz. (Talán ezért is rendkívül magas az ivóvíz hormontartalma?)
Ami viszont negatív európai példának számít, az a brit tinédzserterhességek rendkívüli magas száma. Az összes szülések közül 4% a tinédzserterhesség.  Ezt sok mindennel lehetne magyarázni, viszont azt kevesen tudják, hogy az egyesült királyságbeli szociális rendszerben, ha egy 18 év alatti lány teherbe esik, akkor kap egy lakást, amelyet az állam fizet, illetve ha még egy gyerekkel is állapotos lesz, és a másik gyereke más nemű, akkor az államtól egy nagyobb lakást is igényelhet... Ez nagyon sok fiatalnak az egyetlen kiugrási lehetőséget jelenti, amellett hogy sokan divatosnak is tartják a fiatalkori terhességet.
Most evezzünk át egy kicsit más földrészre is, azaz vegyük a fogamzásgátlási történelem kiindulópontjait. Afrikában sajnos a mai napig hatalmas gondot jelent a szegénység, és az ezzel járó egyéni életszínvonal körülményeinek tragikus romlása. Hatalmas problémát okoz az AIDS és egyéb nemi betegségek rohamos terjedése, ami nem csak a felnőtt embereket, hanem a gyerekeket is érinti. A sorozatos segélyakciókkal talán javulhat a helyzet, ám a gyökeres változáshoz ennél sokkal nagyobb lépésekre lenne szükség…


Ázsia műtétei
Ázsia, és főleg a Távol-Kelet rohamos fejlődést mutatott az élet minden területén, így a szexualitás világában is. Hozzánk, európaiakhoz hasonlóan ők is alkalmazzák a bevált módszereket: óvszer használata, tabletta szedése, megszakított közösülés, naptármódszer, pesszárium használata. Ázsiában és Afrikában is rohamosan terjedni kezdett és egyre népszerűbbé vált, az inkább a nők számára több „gondot” okozó módszerek helyett egy pár percet igénylő beavatkozás. Ezen ambuláns műtétek alkalmával a nők felkarjának bőre alá hat darab gumi rudat helyeznek, melyek női hormonjai fokozatosan szívódnak fel a bőrbe – öt évre biztosítva a nők fogamzásgátlását. Az eltávolítása hasonló módon működik, sőt, két hét után a nő ugyanannyi eséllyel eshet teherbe, mint más módszer alkalmazása után. A rudak alkalmazása más egyre nagyobb népszerűségnek örvend több kontinensen is, így Amerika mellett Európa is felfigyelt rá. A legújabb vizsgálatok szerint azonban még túl sok mellékhatás merülhet fel alkalmazása során (vérzési rendellenességek, bőrkiütések, elhízás).
Végezetül pedig tekintsük át röviden a hazai adatokat! Bár az abortuszok száma csökkent az utóbbi években, a KSH 2006-os adatai szerint a terhességeknek csupán 68%-a volt kívánt a vizsgált időszakban, míg 24%-nál időzítési hiba történt, tehát későbbre tervezték a gyermeket, 8 % pedig nem kívánt terhességnek számított! Az elmúlt pár évben csökkent a tinédzserterhességek száma, köszönhetően a pár éve alapított tinédzser ambulanciáknak is.
Nos, láthatjuk, hogy 2010-re mennyi fogamzásgátlási lehetőség tárul a fiatalok elé, ám az adatokból és a naponta megjelenő hírekből mégis folyamatosan arról hallunk, hogy egyre több áldozatot szednek a különböző nemi betegségek, és olyan családokba születnek gyerekek, ahol a jobb élethez való esély szinte egyenlő a nullával. A témával kapcsolatos felvilágosítások természetesen nagyon is hasznosak és szükségesek, ám legelőször a fejekben kellene rendet rakni, hogy ha szóba kerül a fogamzásgátlás, ne hangos nevetés, vagy kínos csend kövesse azt. Remélem, mi ebben tudtunk valamennyit segíteni.


Mik a fogamzásgátlás problémái az USA-ban?
Mint ahogyan más kérdésekben, itt is a szabadság, a globalizálódó és liberalizálódó világ és az egyes társadalmi csoportokra jellemző érzékenység között kell egyensúlyozniuk az amerikai döntéshozóknak. Hiszen egyszerre jelent egyre nagyobb problémát az AIDS, és erősödnek fel a valódi fogamzásgátlást elutasító hangok, például a konzervatív Sarah Palin alelnökjelöltségével. Őt már a következő választások egyik indulásra esélyes jelöltjeként emlegetik, dacára annak, hogy részben ő a felelős a republikánusok tavaly novemberi vereségéért.
Megint csak hasonlóan más kérdésekhez, az amerikai válasz a probléma civilekre bízása. A legnagyobb civil szervezet, amely komolyan lobbizik a szövetségi kormánynál az abortusz elérhetőbbé tételéért is, a Planned Parenthood. Ők egyszerre foglalkoznak kampányolással, felvilágosítással, a fogamzásgátlók elérhetőbbé tételével, szexuális úton terjedő betegségekkel és releváns egészségügyi szolgáltatásokkal is.
Természetesen Amerikában megtaláljuk az ennek az ellenkezőjét hirdető mozgalmakat is, közülük a legnagyobb National Right to Life Committee (Nemzeti Jog az Élethez Bizottság).
Tehát az Egyesült Államokra egy érdekes kettősség jellemző: bizonyos helyeken sokkal nyíltabban lehet a fogamzásgátlásról beszélni, mint Magyarországon, ahol tíz évig jártam iskolába, és ez egyetlen óránkon sem került érdemben szóba, de jelentős azok száma, akik elutasítják a családtervezés modern formáit.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.