Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Szubjektív Az állampolgárság lehetséges értelmezéseiről
2010. április 15., csütörtök 01:00

Az állampolgárság lehetséges értelmezéseiről

Írta:  Prinz Dániel

Mit jelent egy állam polgárának lenni? Ez a kérdés nagy jelentőséggel bír, újra és újra felmerül a modern Magyarországon. Ennek fő oka, hogy államunk területén kívül is jelentős számban élnek olyanok, akik magyarul beszélnek és kulturális értelemben magyarnak tekinthetőek. Ezért tartom rendkívül fontosnak, hogy rávilágítsak a különbségekre az állampolgárság, a nemzetiség és más, kapcsolódó fogalmak között.

Először is az állampolgárság fogalmáról: Egy állam polgárai azok az egyének, akiket az állam annak ismer el, és ennek alapján bizonyos különleges jogokkal és kötelezettségekkel ruház fel. Tipikusan állampolgári jog például az, hogy valaki választó és választható, de a társadalmi ellátórendszerekben való részvétel is gyakran állampolgársághoz kötött. Például magyar állampolgárként ingyen járhatok magyarországi egyetemekre. Logikus lenne, hogy a Magyarországon adót fizető, de nem magyar állampolgárságú személyek viszont megkapják ezt a jogot. Véleményem szerint tehát az állampolgárság elsősorban jogi fogalom, amely nem feltétlenül tételezi fel az érzelmi kötődés különböző formáit, például a nemzeti identitást.

Pontosan ez utóbbit tartom a legfontosabb különbségnek a nemzetiség és az állampolgárság között. A nemzet fogalmának egyik értelmezése az államnemzet, amely elég közel áll az állampolgársághoz, hiszen azok tartoznak egy államnemzethez, akik egy bizonyos állam területén élnek. A nemzet szó egy másik elterjedt értelmezése a kultúrnemzet, amely közös kulturális hagyományokra épül. Például mondhatnánk azt, hogy a magyar kultúrnemzethez tartoznak azok a magyar ajkú és a magyar kulturális hagyományokat követő népcsoportok tagjai, akik Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban élnek, és román, szlovák, ukrán vagy szerb állampolgárok. Nem feltétlenül tartoznak viszont a magyar kultúrnemzethez olyanok, akik magyar állampolgársággal rendelkeznek, de úgy érzik, hogy nem a magyar kulturális hagyományok követői. Ez utóbbi, az önmeghatározás talán a legműködőképesebb módja annak, hogy megérthessük ki tartozik a kultúrnemzethez.

Tehát azt látjuk, hogy legalább két egymástól alapvetően különböző fogalommal kell foglalkoznunk anélkül, hogy összekevernénk őket: az állampolgárokkal és a kultúrnemzet tagjaival. Mi a legfontosabb különbség? Ez a jogi és érzelmi szféra különválása. A magyar államra nézve ez azt jelenti, hogy az állampolgároknak felelősségük van az állam fenntartásában, és az állam felelősséggel tartozik az állampolgáraiért, tekintet nélkül azok nemzeti vagy kulturális hátterére. Az állam nem tehet különbséget polgárai között nem jogi szempontok szerint, és nem vállalhat elsődleges felelősséget a határain túl élő, állampolgársággal nem rendelkező egyénekért. Magyarországon kiemelt ügyként kezeljük a határon túli magyarság problémáját, szerintem elhibázott módon. Úgy vélem ugyanis, hogy ez egy magánügy, tehát a magyar állampolgárok közül azoknak, akik fontosnak tartják a Magyarországon kívüli magyarokkal való törődést (és ez jelen pillanatban valószínűleg a magyar polgárok nagy részére igaz, hiszen legtöbbünk a magyar kultúrnemzethez is tartozik), lehetőséget kell biztosítani erre. Ellenben a magyar állam rendelkezésére álló forrásokat a magyar állampolgárok érdekében kell felhasználni, tekintet nélkül a kulturális hátterükre.

Még egy fogalom van, amely segíthet megérteni az állampolgárság fent vázolt értelmezését, és érzelmi alapokkal megtámogatni az államhoz való viszonyunkat. Ez az alkotmányos hazafiasság, mely fogalmat Dolf Sternberger használt először, de a legtöbben Jürgen Habermashoz kötik. Az alkotmányos hazafiasság lényege, hogy az állam polgárai az alkotmány értékeihez, például a szabadsághoz, az egyenlőséghez vagy a szolidaritáshoz kötődnek, és így kulturális, etnikai, nemzetiségi hátterüktől függetlenül összetartozónak tartják magukat. Az az ország, amelyre ez a koncepció a legjobban illik az Egyesült Államok, ahol az afrikai, ázsiai, dél-amerikai és európai származású, különböző kulturális, nyelvi és vallási háttérrel rendelkező polgárok hisznek a közös értékekben, amelyeket az alkotmány meghatároz, és így közösségként képesek együtt élni.


Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.