Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Szubjektív Ez így nem jó - de lehet másképp?
2012. máj. 22., kedd 22:00

Ez így nem jó - de lehet másképp?

Írta:  Szabó Ivett

republikonA címben felmerült kérdés volt az egyetlen, amire sajnos nem kaptunk választ a május tizenhatodikai konferencián, amit a Republikon Intézet szervezett Az emberi jogok helyzete Magyarországon címmel. Az esemény oldalán megjelent a „minek konferenciát rendezni valami olyanról, ami nem létezik?” kérdése, de vajon ugyanolyan szörnyű a helyzet nálunk, mint Koreában, vagy Afrikában netán csak költői túlzásba esett a hozzászóló?

Erre a kérdésre is választ próbáltak adni a konferencia résztvevői, Majtényi László az Eötvös Károly Intézet elnöke, Jeney Orsolya az Amnesty International Magyarország igazgatója, Dénes Balázs a Társaság a Szabadságjogokért elnöke, és Kádár András a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

Tóth Csaba a Republikon Intézet stratégiai igazgatója elsőként arra volt kíváncsi, hogy tényleg ilyen rossz a helyzet Magyarországon, nem is beszélhetünk emberi jogok védelméről? Jeney Orsolya a romák diszkriminációjában látja jelenleg a legnagyobb problémát. Szerinte hazánkban nem elég hatékony a fellépés a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben, mindemellett a magzati élet védelmével, és a szexuális kisebbségek védelmével-elfogadottságával kapcsolatban is aggályai vannak. Majtényi László az EKI elnöke szerint a „Fidesz nem Schmerling, hiszen annyi esze sincs, hogy a belső ellenzéket bármire is felkérje”.  A Helsinki Bizottság képviselője a legnagyobb problémát a jelenlegi intézményrendszerben látja, legfőképp az Alkotmánybíróság működésében, a szervezet képviselője kiemelte a jelenlegi bírák kényszernyugdíjazásának kérdését, valamint a megüresedett helyek valami „hazaival” történő feltöltését. Szerinte ez egy összerakott rendszer, ami most még csak „stand by” üzemmódban van, de ha kelleni fog, majd bekapcsolják.  Dénes Balázs a TASZ elnöke úgy látja, hogy a legégetőbb probléma az intézményesülni látszó diszkrimináció a cigánysággal és a bevándorlókkal szemben, mindemellett az általános apátia a témával kapcsolatban. „A rendszerváltás idején kevesen gondolták volna, hogy 20 év múlva a vallásszabadságról, vagy más emberi jogokról kell majd vitáznunk.”- mondta.

republikon2A második nekifutásban Tóth Csaba azon felvetését vitatták meg a szakértők, hogy vajon miért kell az embereknek elutasítaniuk az alaptörvényt, illetve mennyiben felel meg a hazai emberi jogi helyzet az „EU szabványnak”? Majtényi László teljes mértékben elutasítja az alaptörvényt, szerinte a magyar társadalom több mint felét megalázza. Azt is megjegyezte, hogy ennek a szövegnek nincs szerzője. „Annyit tudunk róla, hogy egy Párizs-Budapest repülőjáraton egy Ipad-en született”- tette hozzá.  Dénes Balázs szerint még nem szakadtunk le az EU-tól, de vannak nálunk olyan problémák, amik az unióban teljesen ismeretlenek, mint például a vallásszabadság korlátozása, a kérdés pedig, hogy az EU mennyire van felkészülve az ilyesfajta szabálysértések regulázására. Erre reagálva Kádár András leszögezte, hogy az EU-nak nincsenek értékelhető lépései az ilyesfajta renitens tagállamokkal szemben, mint Magyarország. Jeney Orsolya szerint a 2011-ben létrejött alaptörvény, nem követi a nyugati emberi jogi trendeket, sőt jelentős mértékű visszaesés tapasztható ilyen szempontból. Arcátlan visszalépésnek minősíti a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés rögzítését.  

Az utolsó kérdéskör az előző kormánnyal kapcsolatban fogalmazódott meg. Összehasonlítva a jelenlegi kormányt a Gyurcsány Ferenc vezette kormányzati időszakkal, mi a változás; illetve összehasonlíthatók-e ezen időszak alatt történt atrocitások, a mostaniakkal?  Dénes Balázs véleménye szerint, a rendőrség ebben a „szezonban”, csak a romákkal mer úgy fellépni, ahogy tette azt a 2006-os lázongásokkor a pesti tüntetőkkel szemben.

A beszélgetés végén a fennmaradó 10 percben, a közönség tehetett fel kérdéseket, amik többnyire igazolásra váró panaszok voltak. Egy úriember szívesen beperelné az államot, minden olyan beiktatott törvényért, ami az EU jogpolitikájával megy szembe, míg egy magát „nyuggernek” tituláló férfi, több évi bántalmát kezdte el mesélni. A konferencia tagjai csupán helyeselni és bólogatni tudtak a felmerülő kérdésekre és panaszokra, és persze elfogadni, hogy a jelenlegi keretek között a problémákról most csak beszélgetni jöttek össze.

fotó: Lépold Zsanett

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.