Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Szubjektív Nem csak a szél
2012. április 22., vasárnap 06:30

Nem csak a szél

Írta:  Farkas Bálint

csak a szel

Fliegauf Bence filmje elnyerte a Berlinálé zsűrijének nagydíját, itthon nemcsak a művészmozik tűzték műsorra, multiplexek is játsszák. Mégis mire ez a nagy felhajtás? Hogy tényleg öltek cigányokat? Miért, másokat nem öltek? Szerencsére a magyar nézőnek helyén az esze és a szíve, a film értékelése a port.hu-n jelenleg 5/10. Ugyanmár rasszizmus, mit nekünk valóság.

Mikor lőnek már? - kérdeztem magamban szinte rögtön, ahogy elindult a film. Essünk túl rajta, gondoltam, úgyis tudjuk, hogy a cigányokat lelövik. Nem lesz itt heppiend, erre ma Magyarországon nem kell számítani, de azért kímélném magam, amennyire lehet. Nem szeretem a durva filmeket, pláne, ha olyan kényelmetlenül igazinak tűnnek. Később megnyugodtam, nem lőnek, de hiába, mert utána megint izgulnom kellett. Borzalmas érzés ez a bizonytalanság. Lőnek, nem lőnek, szinte a frász jön az emberre a moziban, minden hirtelen zajra összerezzen. Csacsiság, persze, ez csak egy film.

Ráadásul undorító az egész. Mindenhol cigányok rohangásznak, a gyerekek félig meztelenek, nem járnak iskolába, a felnőttek leszázalékoltak, részegesek, gyógyszerfüggők, és persze mindenki lop, csal, hazudik. Ja, meg fél. Mondjuk a falu környékén grasszáló fekete auditól. Persze egy budapesti ezt nem értheti, elhangzik ilyesmi a vásznon is. Egyébként tényleg nem. Más itt Pesten kimondani, hogy cigánygyilkosság, mint helyben, ahol az esetek megtörténtek. Álságos lenne innen gyászolni, kisajátítani és ellopni egy közösség személyes tragédiáját. Mégsem értem, miért ne lenne joga bárkinek, bárhol kimondani: Magyarországon cigányokat gyilkoltak, kizárólag azért, mert cigányok.

Lehet utálni ezt a filmet, lehet utálni a cigányokat is, vagy a jelenlegi kormányt, az előző kormányt, az előző rendszereket, lehet utálni ezt az egész országot dicsőséges Szent István királyig visszamenőleg. Olyan szép hosszú a történelmünk, az elmúlt száz év pedig a maga bájos lezáratlanságával olyan kedvesen ágyazódik a hétköznapjainkba, hogy mindenki kedvére válogathat, mit utál. Azért mégiscsak, a cigányokat utálni divatba jött. Cigányokat ölni is. Az önvédelem mindenki joga, az önbíráskodás nem. Ha lebontjuk a törvény szabta rendet,  semmi nem marad.

Fliegauf Bence szerint „ez a film művészi reflexió a történtekről, nem pedig politikai állásfoglalás.” Pedig az. A művészi reflexió politikai állásfoglalás, mert nem hagyja, hogy úgy tegyünk, mint akiknek semmi köze nincs a történésekhez. A néző pedig azért megy moziba, mert részesévé akar válni ennek. Végignézi egy kólás-popcornos moziban, és utána eldönti, ő kicsoda.

Ez a film ráadásul úgy megszorongatja a nézőt, hogy a zabszem ott is marad mindenkiben, ahova szorult. Ezt a filmet nem lehet túlélni, mint egy ijesztő horrort, ahol a rossz részeknél az ember becsukja a szemét. Legfőképp azért nem, mert csak rossz részek vannak, és aki a mozi padlószőnyegét akarja pásztázni, az menjen, amikor nincs vetítés. Pláne, hogy ezt a filmet nem gyomorral kell bírni, hanem lelkiismerettel. Mert itt a felelősség elsősorban nem a gyilkosoké, hanem mindenkié, aki minden utálata ellenére kicsit is magáénak érzi ezt az országot, és mégsem hiszi, hogy neki ehhez köze van. Nagy a felelőssége azoknak, akik elkapják a tekintetüket.

Kényszerítettem magam, hogy végignézzem, mert ezt mi csináltuk. Ezek mi voltunk, és aki mást hisz, az bűnös vagy gyáva. Mert ez nem csak a szél.

Foto forrás: flickr.com

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.