Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Szubjektív A karikatúra, avagy humor a papíron - Interjú Békési Joe karikaturistával
2010. október 15., péntek 01:00

A karikatúra, avagy humor a papíron - Interjú Békési Joe karikaturistával

Írta:  Pacz Dóra
A szó az olasz eredetű "caricare", túlozni igéből származik. Sokaknak a kifejezés hallatán a túlzó arcvonások papírra vetett formája jut eszükbe. Békési Joe karikaturista avat be minket a szakmájába, amely jóval több, mint néhány felnagyított orr...

A díszítőszobrászból hogyan lett röpcédulákat készítő karikaturista?
Ezt a szakmát nem tanítják. Itt mindenki autodidakta. Az nem árt, ha jártas a művészetekben. Nekem sokat segített a tanult szakmám során szerzett térlátás. A nyolcvanas évek második felében a szenes pincét átalakítottam másolóműhellyé. Ott készültek később mindenféle plakátok, röpcédulák. A legemlékezetesebb, mellyel az országban több helyen is találkoztam még évekkel utána is, Pozsgay Imrét ábrázolta. Mikor köztársasági elnöknek akarták jelölni, koronát tettem a fejére dőlt csillaggal. Még interpelláltak is a parlamentben emiatt. A kazánkirályról készített rajzom, melyet a „168 óra” mint olvasói levelet leközölt nyolcvankilencben, végül is a pályára terelt.

Milyen emlékeket őriz a Ludas Matyiról?
Háromszor voltam a Ludas munkatársa. Első alkalommal másfél évig dolgoztam a lapnál, míg ki nem rúgtak. Évekig pereskedtem. Nyertem. Visszahelyeztek. A vicces az volt, hogy a lapot közben megszüntették. Néhány hónapot „dolgoztam” a nem létező lapnál, mígnem ismét, most már joggal felmondtak. Néhány évre rá újból útjára indították az újságot. Ekkor megint megkerestek. A postabank sajtóbirodalmának összeomlása maga alá temette a Matyit. A mesebeli ludas is háromszor lépett a tettek mezejére, így hát rokon lelkek vagyunk. Sok új barátot szereztem ez idő alatt, ezért emlékeimben ez az időszak mindig kedves marad.

A rendszerváltás milyen hatással volt a rajzolókra?
A rendszerváltást megelőző izgalmas évek hozták felszínre bennem a karikatúrával történő véleménynyilvánítást. A sajtó perifériáján lődörgő fiatal és kevésbé fiatal rajzolók számára nyílt hirtelen lehetőség. Rengeteg lap indult. Ez nem tartott sokáig, de azért volt néhány jó évünk. A piac és a politika azután elkezdett szelektálni. Ma már ismét kevés a főállású karikaturista a nyomtatott sajtónál. Az interneten meg bárkiből lehet. Elég, ha annak nevezi magát.

Mi is valójában a karikatúra? Grafika, társadalomkritika vagy vicc?
Bármi, ami eltér a megszokottól, a sablontól. Egy ember önmagában is lehet karikatúra. Egy jó karikaturista számára az egész világ egy karikatúra. Mindent görbe tükörben lát, félrehall, mindenhol a fonákot keresi. Láttam már kiváló képzőművészt vért izzadni, mikor karikatúrát próbált alkotni és ez fordítva is igaz. Nem elég nagy orrot rajzolni. Egykori főszerkesztőm idézgette azt az amerikai lapkiadót, aki azt állította, ha kap egy jó karikatúristát, kirúghatja a fél szerkesztőséget. Ha egy karikatúra derűvel segít eligazodni a világban, és még a szemet is gyönyörködteti, akkor az egy jó karikatúra. Ha gúnyol, sérteget, és a rajz is irritál, akkor rossz. Ilyen egyszerű.

Hogyan áll a magyar ember a karikatúrához? Értjük a viccet?
A képregény lekezelt, megvetett műfaj volt hazánkban. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a vizuális kultúránk csapnivaló. Tömegek falják a toalett firkákat, komoly zsűrik díjaznak borzalmas rajzokat. A harsány ripacskodásnak jobb a piaca.

Melyik áll közelebb Önhöz: a sajtókarikatúra vagy a portrékarikatúra?
Ma már inkább csak portrézom, de nem szakadtam el a "kartun"- tól sem. Ezt a blogom neve is bizonyítja. Kartundoboz a címe.

Blogot is ír. Mennyire előny vagy hátrány az internet térhódítása a szakma szempontjából?
Ami a számítógépet illeti, a szakmában úttörő szerepem volt. Lassan húsz éve, hogy egy nemzetközi szakmai magazinban közzé tettem azt az egyedi eljárást, mellyel fotóhatású karikatúrákat lehetett készíteni gyorsan. Akkor még az e-mail is újdonság volt. Kollégáim különcnek tartottak. Győzködtem őket a computer előnyeiről. Ma mindenki számára nélkülözhetetlen eszközzé vált. Az internet terjedése internacionalizálta, összehozta a karikaturista világot, egyúttal fel is hígította. Lehetővé vált, hogy e földtekén bárhova rajzolhatunk ugyanakkor bárki szabadon "lenyúlhatja" a munkáinkat. Plagizálások cunamija zúdul a nyakunkba. A blog felváltotta a weblapot. Sokkal élőbb, naprakészebb, informatívabb. A fordítógép segítségével sok új ismerőst szereztem, kik naponta nézik és olvassák.

Melyek a MÚOSZ Karikatúra Szakosztály céljai?
Már jó néhány éve lemondtam a szakosztály vezetéséről. Utódom remekül csinálja. Próbálja a nyájat egyben tartani, ami nem könnyű. Annakidején sok nemzetközi akciót szerveztem, melyekhez igen nehéz volt támogatókat találni. Most ilyenek nincsenek.

Van kedvenc karikatúrája?
Nagyon sok kedvencem van itthon és határon túl. Mindet másért szeretem. Vannak nagy mesterek, kiknek munkáit mindig szívesen nézegetem. Csak néhány kiragadva példaként. A most kilencven éves Ronald Searle és a nemrég elhunyt barát „Larry” Terence Parkes a brittek közül, az argentin Quino (Joaquín Salvador Lavado) és a francia Claude Serre valamint itthonról Sajdik és Kaján.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.