Humana Magazin

A homoszexualitás egyidős az emberiséggel, ez tagadhatatlan tény. A szexualitás szabadossága az elmúlt évszázadokban folyamatosan változott, és mindig is nagy hatással volt rá a vallás, a törvénykezés és a vélemény szabadsága. A homoszexualitást az “erkölcsösebb” időkben mindig is főbenjáró bűnnek, szégyennek, olykor betegségnek is tekintették, de ettől a létezése nem szűnt meg.

Nem lehet csukott szemmel elmenni amellett a tény mellett, hogy társadalmunkban és környezetünkben megváltozott valami a férfiak és nők kapcsolatát illetően az utóbbi időkben. Míg nagyszüleink korában még teljesen elfogadott volt, hogy egy közösség életében deklaráltan más szerepet töltenek be a nők és mást a férfiak,  mára már ez alaposan megváltozott.

Feminizmus, emancipáció, általános választójog, társadalmi egyenlőség, női kvóták, fogamzásgátló és miniszoknya… A felsorolást, hogy az elmúlt évtizedek mely változásai hatottak a legerősebben a női nemi identitás alakulására, a végtelenségig lehetne folytatni. Saját életünkben is tapasztalhatjuk, hogy mindezek hatására jelentősen átalakult a nők gondolkodása, bővültek a döntés és szerepköreik. Bácskai Júlia, pszichológust, szabadszóművest, a pszichoszínház alapítóját kérdeztem, hogyan hat mindez a nemi szerepekre, milyen is a XXI. század női-ideálja.

Egy pszichológus házaspár, Allan és Barbara Pease már több mint egy évtizede kutatja a férfiak és a nők közti kommunikációt, és próbálja megtalálni a válaszokat a nemek közti kapcsolatteremtés felvetette rengeteg kérdésre. De milyen kérdéseket tehet fel magában egy férfi a nők kommunikációs igényeivel kapcsolatban? A házaspár összeszedte a férfiak által leggyakrabban feltett kérdéseket, és meg is válaszolták azokat.

Mindenki egyenlő. Ez a mondat papíron egyértelműnek tűnik, hiszen napjainkra általánosan elfogadottá vált a nők és férfiak közötti egyenlőség. Politikai értelemben ez azt jelenti, hogy nemtől függetlenül mindenki rendelkezik választójoggal és meg is választható. Az esélyek egyenlősége -így a a politikai esélyek egyenlősége is- azonban csak látszólagos.

A nők társadalmi lehetőségeinek javítása ma már mindenkit foglalkoztat, legalábbis a szónoklatok szintjén. Sőt, vannak kifejezetten erre szakosodott konferenciák, amelyek a nők boldogulásának titkát tárják fel az érdeklődők előtt; férfi szakértők tartanak előadást a stressz és a konfliktus menedzseléséről egy kis protokollal fűszerezve, mutatóba hoznak pár kivételesen sikeres nőt, s végül megtanítják a nőket sminkelni.

Szépség. Szubjektív fogalom, mely minden ember számára mást és mást jelenthet. Mégis, minden korszaknak megvan a maga szépségideálja. Gondolhatunk akár Aphroditére, Marie-Antoinette-re, vagy - hogy ne menjünk annyira messzire - az ötvenes évek filmcsillagjaira. Mindannyian meghatározták a kor divatját, formálták az emberek ízlését. Hogy alakul ki a köztudatban, hogy ki az aktuális szépség, és mi befolyásolja?

Ma Norvégiában egy gazdasági társaság 10 fős igazgatótanácsában legalább 4 nő foglal helyet. A nők gazdasági döntéshozatalban való szerepének növelése kvótarendszer bevezetésével valósult meg, mindössze három év alatt. Magyarországon ma egy hasonló igazgatótanácsban „majdnem” két nő foglalna helyet. A politikai döntéshozatalban a magyar nők helyzete még kiábrándítóbb, sem a Bajnai, sem az Orbán kormány tagjai között nem találunk nőket.