Humana Magazin - Humana Magazin - Elemek megjelenítése címkék szerint: film http://humanamagazin.eu Fri, 10 Jul 2020 01:17:10 +0200 Joomla! - Open Source Content Management hu-hu Káosz és rend a Tartóshullám Mediawave Együttléten http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2442-kaosz-es-rend-a-26-tartoshullam-mediawave-egyuttleten http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2442-kaosz-es-rend-a-26-tartoshullam-mediawave-egyuttleten Huszonhatodik alkalmommal rendezik meg Magyarország egyik legősibb kultikus összművészeti fesztiválját, a Mediawave-et a komáromi Monostori Erődben április 27. és május 1. között. Az idei tematika: káosz és rend.

A Mediawave az évek során fesztiválról Együttlétre nevezte át magát, majd a névhez a szervezők hozzávették a Tartóshullám nevet is. Hogy miért? Mert manapság pusztán fesztiválnak lenni semmit nem ad hozzá egy-egy rendezvény minőségéhez. A Tartóshulllámra magyarított Mediawave – minden nehézség ellenére – egy olyan, nemzetközi szinten jegyzett közeget teremtett a művészetnek, ahol a film és a többi művészeti ág nem kioltja egymást, hanem erősíti.

Egy fesztivál nem attól fesztivál, hogy annak nevezi ki magát és sorrendben filmeket vetít. Attól az, ha képes hangulatot és szakmai ünnepet létrehozni. A fogyasztás- és profitcentrikusság egyre erőteljesebb elterjedésével az ünnep létrehozásának képessége kiveszett a fesztiválok többségéből, devalválódott maga az elnevezés is. A szervezők ezért döntöttek úgy, hogy demonstratíve megváltoztatják a rendezvény nevét Mediawave Tartóshullám Együttlétre.

A filmes program nemzetközi részében 91 filmet mutatnak be a világ különböző helyeiről.  A magyar versenyben negyvenkilenc filmet láthatunk, köztük sok olyan igazán ígéretes alkotással, mint Az itt élő lelkek nagy része a Buharov-párostól, a Zero Nemes Gyulától vagy a Szerdai gyerek Horváth Lili rendezésében. Megtekinthetők lesznek továbbá a három éve indított Úton online filmfesztivál legtöbb szavazatot kapott filmjei is. A vetítéseken kívül lesz filmworkshop és nyilvános filmforgatást szerveznek a Monostori Erőd „Ópium” termében, ahol a helyszín adta lehetőségekkel élve a résztvevők bepillanthatnak a műhelytitkokba.

Az Mediawave zenei kínálatában a kezdetektől fogva meghatározó szerep jut az improvizatív, jazz, ethno, népzene és underground műfajoknak. Geröly Tamás és Grencsó István, a magyar improvizatív zene nagy kísérletezői és öregjei fiatal muzsikustehetségekkel adnak koncertet, Ferenczi Gyuri & a Rackajam rockos-népzenés repertoárjában irodalmi feldolgozások is találhatók. Mindhárman állandó fellépői, mondhatni alappillérei az Együttlétnek, de nem először koncertezik az Erődben a Müller Péter Sziámi AndFriends, az idén 30 éves fennállását ünneplő Tudósok, ahogy Hamid Drake világklasszis zenész is járt már itt, ő idén szóló dobkoncerttel lép fel.

Külföldi fellépők: az amerikai-lengyel Mike Parker Trio, az amerikai-japán Assif Tsahar & Tatsuya Nakatani duó, a posztmodern jazzt játszó Yegor Zabelov Trio, a Boma Truncated magyar-belga-finn formáció, valamint tradicionális népzenét játszó együttesek a Baltikumból, az észt pUULUUp és a litván Laiminguo duó. Eljön Kanadából Steve Savanya, azaz Savanya István, aki vérbeli blues zenét hoz magáva. Spanyolországból az El Torran és David de la Jeroma zenészei érkeznek, akik igazi andalúz flamencot adnak elő. Idén is fellép Miquéu Montanaro francia ethnozenész, aki zenei workshopot is tart, ennek a műhelynek a zárókoncertjével fejeződik be a 26. Mediawave május 1-jén.

 Fotó: Nyikos Péter

 

  • mediawave
  • film
  • zene
  • együttlét
  • káosz
  • rend
  • Komárom
  • Monostori erőd
    ]]>
    info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Kultúra Sun, 17 Apr 2016 11:41:03 +0200
    Verzió 2015: Ne mondd meg, hogy mit szabad és mit nem! – Ayat Najafi: Dalok senkiföldjéről http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2439-ne-mondd-meg-hogy-mit-szabad-es-mit-nem-ayat-najafi-dalok-senkifoldjerol http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2439-ne-mondd-meg-hogy-mit-szabad-es-mit-nem-ayat-najafi-dalok-senkifoldjerol   Lelkesedésből nincs hiány, a megvalósítás viszont még hagy némi kívánnivalót maga után. Ayat Najafi harmadik dokumentumfilmje, a Dalok senkiföldjéről a készítők számára fontos alkotás, de vajon másnak is az?

    Irán a kettőségek országa, akik ott jártak, mind azt mondják, hogy a különféle tilalmak ellenére minden megtalálható a közel-keleti államban, nőnek lenni azonban a jelenben egyáltalán nem egyszerű. Ayat Najafi az eddigi dokumentumfilmjeivel – más iráni rendezőkhőz hasonlóan – ezt a témát boncolgatja. Az előző két mozgóképe (Move it, Football Under Cover) női focistákról, a Dalok senkiföldjéről énekesnőkről szól, húgának (Sara Najafi) a hatalommal vívott küzdelmét dokumentálja.

    Sara Najafi eltökélt szándéka, hogy iráni és francia énekesnők részvételével közös estet rendezzen Teheránban, ehhez azonban egy igencsak nagy akadályt kell áthidalniuk. Az 1979-es iszlám forradalom ugyanis megtiltotta az énekesnőknek, hogy nyilvánosan lépjenek fel. Napjainkban a női előadók zenéi csak a fekete piacon kaphatók, pedig az 1920-60-as években számos énekesnő lopta be magát az irániak szívébe. Sara a kulturális minisztériumba jár, énekesekkel egyeztet, illetve többször Párizsba utazik, ahol a francia fellépőgárdával tárgyal. Az úton több kihívással kell szembenéznie a nemzetközi csapatnak, az, hogy a fellépést megtartják, még a rendezvény előtti napokban sem teljesen biztos.

    A rendező minden bizonnyal ezt a fordulatot szánta filmje csúcspontjának, Najafi azonban egyik nehéz pillanatban sem tudja a nézőből az általa várt reakciókat kiváltani, s ennek egyik oka az ő személyes jelenléte. Ahelyett, hogy magára hagyná a nézőt a szomorú, gondterhelt arcokkal, ismétlődő jelleggel feltűnik a kamera előtt és magyarázni kezdi, hogy minden rendben lesz, Sara megoldja. Az már csak hab a tortán, hogy a vetítés utáni közönségtalálkozón Najafi maga mondta, hogy biztosak voltak benne, hogy a koncert nem marad el; a minisztérium rossz színben tűnt volna fel, ha az utolsó pillanatban nem engedélyezi a fellépést.

    Az iráni rendező lelkesedése az egész filmre rányomja bélyegét, épp ezért Sara kivételes tette háttérbe szorul. Az a közönségtalálkozón is kiderült, hogy Najafi húgának szánta a filmet, az ő harcát kívánta bemutatni, azzal azonban a rendező már nem számolt, hogy személyének túlzott jelenléte minden feszült pillanatot felold. A néző a tett súlyát nem érzi, de a perzsa dalok még így is elvarázsolhatják, ahogy tette azt a fesztivál közönségével is, amely tagjai a Közönségdíjat szavazták meg a filmnek.

    A filmet a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk.

    • Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál
    • film
    • filmfesztivál
    • emberi jogok
    • kritika
      ]]>
      info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Kultúra Thu, 19 Nov 2015 11:00:00 +0100
      Verzió 2015: Ami megmaradt – Pietra Brettkelly: Pislákoló igazság http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2438-ami-megmaradt-pietra-brettkelly-pislakolo-igazsag http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2438-ami-megmaradt-pietra-brettkelly-pislakolo-igazsag Pietra Brettkelly új-zélandi filmrendező Afganisztán múltját kutatja a Pislákoló igazság című dokumentumfilmjében, amelyből a közel-keleti ország egy kevésbé ismert arca rajzolódik ki. Egy olyan országé, ahol a kulturális és művészeti élet virágzott, ahol a nők miniszoknyát hordtak.

      Pietra Brettkelly dokumentumfilmjében három olyan elhivatott embert követ, akik évtizedek óta azon fáradoznak, hogy az afgán filmarchívumot és az ott tárolt filmtekercseket megőrizzék, és azokat lehetőségük szerint az eltérő vidékeken élő afgán lakosságnak is levetítsék. A fiatalabb (afgán) generációk számára ugyanis Afganisztán biztosan nem azt jelenti, amit – mondjuk – a 30-40-es vagy akár 50-es években születettek számára. Ők még emlékezhetnek arra az Afganisztánra, amelyet a művészetek és a kultúra sokszínűsége jellemzett.

      A Pislákoló igazság – a filmben megtalált tekercsekhez hasonlóan – fontos dokumentum, hiszen emlékezteti az afgán lakosságot és mindenkit szerte a világban, hogy Afganisztán több – volt – annál, mint egy szétbombázott, háborús övezet. A közel-keleti ország – Szíriához hasonlón – nagy múltra visszatekintő állam, amelynek szomorú története az 1970-es években kezdődött. Az azt megelőző időszakot (1933-1973) még a stabilitás jellemezte, ekkor uralkodott Zahir sah.

      Az afgán mozi is jó időket élt ekkor. Az első kamerát Habibullah Khán hozta országába. Habibullah 1901 és 1919 között volt Afganisztán emírje. Az 1970-es évek után viszont az addig készült filmek veszélybe kerültek, később a tálibok több mozgóképet elpusztítottak, s csak a filmarchívum néhány munkatársának köszönhető az, hogy több tekercs épségben megmaradt: az épület bizonyos részein titkos rejtekhelyeket építettek a falba.

      A Pislákoló igazság több képsort áldoz arra, hogy betekintést nyújtson az afgán filmművészetbe. A három főhős végig azon fáradozik, hogy a tekercseket megóvják. Tulajdonképpen két utat követhet a néző: A film egyrészt az archívum épületének és a filmek restaurálását mutatja, tehát a jövő felé halad, másrészt a munka közben a múltat idézi fel. A kiindulópont a jelen, amelyben az emberek se a múltat, se a jövőt tekintve nem lehetnek annyira bizakodók, de legalább mindent megtesznek azért, hogy ez változzon.

      A Pislákoló igazság hiánypótló alkotás, a féltve őrzött kincsek filmje, a kincseké, amelyek megmaradtak.

      A filmet a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk.

       

      • Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál
      • Afganisztán
      • háború
      • film
      • mozi
      • dokumentumfilm
      • Pietra Brettkelly
        ]]>
        info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Kultúra Wed, 18 Nov 2015 11:35:04 +0100
        Verzió 2015: „Látod, hogyan viselkedik?” – Claudine Bories és Patrice Chagnard: Játékszabályok http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2437-latod-hogyan-viselkedik-claudine-bories-es-patrice-chagnard-jatekszabalyok http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2437-latod-hogyan-viselkedik-claudine-bories-es-patrice-chagnard-jatekszabalyok Claudine Bories–Patrice Chagnard francia rendezőpáros újabb közös filmjének témája aktuálisabb nem is lehetne. A vicces pillanatokban is bővelkedő Játékszabályok néhány francia fiatal keserves munkakeresését dokumentálja.

        Lolita, Kevin és Hamid sem elegendő tapasztalatot, sem megfelelő képesítést nem szereztek ahhoz, hogy állások sokaságából válogathassanak. Szeretnék megvalósítani álmaikat és vágyaikat, de a jelenlegi gazdasági helyzetben többnyire betanított munkásként tudnak csak elhelyezkedni. Azonban ez sem megy olyan könnyen, ezért igénybe veszik egy államilag finanszírozott, álláskeresőket segítő cég szolgáltatásait.

        A központban hat hónapon keresztül foglalkoznak velük. A fiatalok csoportos és egyéni konzultáción vehetnek részt, megismerkedhetnek az állásinterjúk írott és íratlan szabályaival: Mit mondjanak és mit ne, hogyan viselkedjenek, milyen ruhát viseljenek. A tréning közben vizsgáztatják őket, tesztelik, hogy mi az, amit sikerült elsajátítaniuk, mi az, amiben még fejlődniük kellene, amire jobban oda kell figyelniük. Ezenfelül személyi tanácsadóik faggatják őket, hogy teljes képet kapjanak személyiségükről, hogy kiderítsék, mit tudnak, mihez értenek, mit szeretnének.

        A film komikuma pont azokban a szituációkban mutatkozik meg, amikor a fiatalok magukat adják. Látszólag meg sem próbálnak alkalmazkodni vagy erőfeszítéseket tenni a cél érdekében. Főleg nem Lolita. A Játékszabályok főszereplője egyértelműen ő. A lány saját bevallása szerint nem bírja befogni a száját, ez pedig sokszor bajba sodorja. A lány furcsa szerzet, a külvilág nem igazán létezik a számára, mintha csak szükséges rossz lenne az életében, a vásznat mégis élettel tölti meg jelenléte. Viselkedése szinte mindig derűt vált ki a nézőkből, holott Lolita és társai inkább szánnivalók.

        A semmi közepén található épületről készült vágóképek tökéletesen érzékeltetik az elkeseredettséget, valamint a fiatalok lehetőségeinek hiányát, a film nagy részében viszont az épületen belül mozog a kamera. A belső felvételek alkalmával az operatőr nagyon közel merészkedik Lolitáékhoz. Bizonyos képsorok esetében viszont tetten érhető, hogy a „kinti” hangulat begyűrűzik az eseményeket felpörgetni kívánt cég irodájába is. Néha úgy tűnik, mintha megállt volna az idő, sivárság és kilátástalanság uralja a vásznat, s a kitörés lehetősége csak várat magára.

        Claudine Bories és Patrice Chagnard filmje nem vidám alkotás. A rendezők komoly témát feszegetnek, de távolságot tartanak, megfigyelők csupán, az eseményekbe nem avatkoznak bele. A válogatott képsorokkal irányítják ugyan nézőiket, de rájuk bízzák, hogy a dolgozókkal vagy a fiatalokkal éreznek együtt. Mert senkinek sem könnyű.

        A filmet a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk.

         

        • Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál
        • film
        • Játékszabályok
        • kritika
        • Claudine Bories
        • Patrice Chagnard
        • munkanélküliség
        • fiatalok
        • Európa
          ]]>
          info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Kultúra Tue, 17 Nov 2015 11:16:15 +0100
          Van remény? – Burhan Qurbani: Ifjak és erősek http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2435-van-remeny-burhan-qurbani-ifjak-es-erosek http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2435-van-remeny-burhan-qurbani-ifjak-es-erosek     Burhan Qurbani afgán származású német rendező Ifjak és erősek c. filmje valamivel több mint húsz évet repít vissza minket az időben, témáját tekintve azonban nem is lehetne aktuálisabb. Az 1992-es rostocki zavargások rávilágítottak számos társadalmi problémára, sőt, a politikai elit azon játszmáira is, amelyek egyik eszköze a német és a betelepült lakosság között egyre erősödő feszültség volt.

          Reménytelennek tűnik az a helyzet, amikor két olyan társadalmi csoport áll szemben egymással, amelyek tagjai szinte kivétel nélkül a túlélésért küzdenek. De fair játszmáról még így sem beszélhetünk, hiszen míg a helyi német lakosságot összeköti a közös nyelv és múlt, addig a Romániából, Vietnamból és más országokból érkező menekülteket, illetve bevándorlókat csak a jobb remény jövőképe köthetné össze valamelyest. Erről azonban a film tanúsága szerint szó sincs, a vietnamiak ugyanolyan ellenszenvet éreznek a Napraforgóház környékén sátorozó romák iránt, mint a németek. Ez az ellenszenv bizonyos körülmények között tettlegességig fajulhat.

          Burhan Qurbani rendező egy napba sűrítve mutatja be, hogyan eszkalálódnak az érzelmek és szabadul el a pokol, miközben végig arra fókuszál, hogy mivé és milyenné is válhat az ember elkeseredettségében, reménytelenségében. Okként természetesen valamit vagy valakit meg kell nevezni. A Humana Magazin két éve egy teljes lapszámot szentelt a bűnbakoknak. A jelenséget mozgóképes kontextusban is vizsgáltuk, ezért engedjétek meg, hogy az akkori cikkemből idézzek most:

          A bűnbak jelentése a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „Akire – noha ártatlan – ráfogják a mások bűnét.« E meghatározás helytálló, viszont nem feltételezi azokat a társadalmi mechanizmusokat, amelyek a bűnbakképzés hátterében állnak. Soósné Dr. Faragó Magdolna a folyamatot így írja le: „olyan attribúciós (oktulajdonítási) folyamat (többnyire frusztráció, félelem hatására), amelyben a csoport valamely személyt (magánál tehetetlenebbet, alábecsültebbet) vagy csoportot (pl. kisebbségeket) okol problémáiért, arra vetíti ki negatív érzelmeit. A bűnbak elleni közös agresszív fellépés, ellenséges viszony a többieknek összetartozás-érzést, biztonságérzést kölcsönöz.”

          René Girard munkássága alapköveinek a bűnbak mechanizmus (scapegoat mechanism), a mimetikus vágy (mimetic desire) és a mimetikus vetélkedés (mimetic rivalry) tekinthető. A professzor híres háromszöge – alany, tárgy és modell, mediátor hármasa – egyszerűen vázolja fel a konfliktus kialakulását, amely végül a bűnbak kiválasztásához vezet; a résztvevők egymás utánzásával lerombolják a társadalmi különbségeiket, eltörlik az addig fennálló rendet, és nem engedik, hogy bármely felsőbb hatalom vezesse őket. Girard szerint a folyamat során a pánik és a zűrzavar folytatódik, mert az alanyok elvesztették azt a viselkedési mintát, amellyel definiálni tudnák magukat. Ezért riválisuk iránt érzett utálatuk által tulajdonképpen a saját sötét oldalukat gyűlölik. A közösség a társadalom pereméről áldozatot választ, akit felelősségre vonnak a kialakult helyzetért, együttesen bűnösnek nyilvánítják, így a közösség tagjai újra egyesülni tudnak. Idővel pedig a társadalom felmenti a bűnbakot – helyettes-áldozattá (surrogate-victim) lesz Girard szavaival élve, például Jézus –, akire emlékezve a közösség tagjai helyreállítják a békét.[1]

          Burhan Qurbani drámájában ezek a folyamatok remekül megfigyelhetők, a békéről viszont már kevésbé szól a film. Hangsúlyos szerepet kapnak a viselkedési minták és azok öröklődése, vagy épp az egymást követő generációk szembenállása. A főszereplő Stefan családjában apa és fia mindig ellentétes politikai irányzatot támogat: Stefan dédapja náci, nagyapja kommunista, apja demokrata nézetek vall, Stefant és a generációját viszont újra a radikális jobb szólítja meg. Az erősödő idegengyűlölet egyrészt a fiatalok – és a szegényebb rétegek – jövőképének hiányában, másrészt a csoportszellemben gyökerezik. A film egyik jelenete remekül példázza, hogy Stefan és barátai nem ellenszenv miatt csatlakoznak a zavargásokhoz és támadják a Napraforgóházat, hanem a kilátástalanságuk miatt. Arra a kérdésre, hogy miért tartózkodnak a helyszínen, hosszas töprengésük után nem a bevándorlókat nevezik meg indokként. Tulajdonképpen számukra időtöltés a támadásokra való előkészületek végrehajtása: Munka híján az időt akkor is el kell ütni valahogy.

          Míg a társadalom alsóbb rétegei az utcákon tüntetnek, köveket dobálnak, addig a szociáldemokrata párt nemcsak a politikai ellenfeleikkel (a kereszténydemokratákkal), de a párton belül is csatákat vív – mindamellett jut idejük grillpartit szervezni. A néppel igazán törődő párttagok egyedül harcolnak és próbálnak meg változást elérni, de ahogy a filmben is láthatjuk, egy fecske nem csinál nyarat. Hosszú távon a rendőrségi sorfal sem lehet megoldás a problémára, a társadalomban nem szeparációra van szükség, hanem érzékenyítésre, a másik megismerésére, majd elfogadására. Mindent az alapoknál kell kezdeni tehát, s ebből a folyamatból a gyermekeket sem szabad kihagyni, hiszen a környezeti tényezők rendkívüli módon hatnak a gyerekekre, akik elsődlegesen a közvetlen környezetükben látott társadalmi mintákat kezdik követni. Ha apu vagy anyu követ dobál vagy gyűlölködik, akkor valószínűleg a gyermek is nagyobb eséllyel ragad magához egy tárgyat, amellyel az idegent célozhatja. Azt az idegent, aki már beszél németül, dolgozik, s tervei között az szerepel, hogy Németországban marad, mert otthon még ennyi esélye sem lenne.

          Qurbani végig a két oldal között egyensúlyozik, német és vietnami fiatalokat követünk, a Romániából érkezett romák, akik miatt a tüntetések kezdődtek, a filmvásznon nem tűnnek fel sokszor. Ürügyet szolgáltatnak csupán arra, hogy a társadalmi problémák végre a közbeszéd tárgyát képezzék: a fiataloknak származástól függően küzdeniük kell a jobb jövőért. A rendező lendületes alkotásában percről percre fokozza a hangulatot, a fekete-fehérből színesbe váltott kép jelzi a csúcspontot. A hév aztán csökkenni kezd, az emberek kifulladnak, a helyszínen csak az üres sörösdobozok maradnak, idővel azonban minden kezdődik elölről.

          A filmet a Szemrevaló Filmfesztiválon láttuk.

           


          [1] http://www.humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2209-a-nehezfiu-az-uzletasszony-es-a-gyerekek

           kép: www.videoload.de

          • Szemrevaló Filmvesztivál
          • német film
          • Németország
          • menekültek
          • bevándorlás
          • erőszak
          • bűnbak
          • film
          • kritika
            ]]>
            info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Kultúra Wed, 25 Nov 2015 11:17:23 +0100
            Ahol útjaink találkoznak – Cheryl Strayed: Vadon http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2432-ahol-utjaink-talalkoznak-cheryl-strayed-vadon http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2432-ahol-utjaink-talalkoznak-cheryl-strayed-vadon Hogyan lehet megbirkózni szüleink elvesztésével? Mit tehetünk, amikor az életünk romokban hever, s nem látunk semmilyen kiutat? Kihez forduljunk, amikor már teljesen elveszítettük az irányítást? Cheryl Strayed amerikai írónő könyvének alcímével – Ezermérföldes utam önmagamhoz – egyszersmind választ is ad e kérdésekre, de az út, amelyet bejárt, további támogató gondolatokkal szolgál mindazok számára, akik egy kicsit is elhagyatottnak érzik magukat.

            Félreértés ne essék, az amerikai bestsellerszerző nem önsegítő könyvet írt, hanem az 1993-ban átadott Pacifikus Túraösvényen (PTÖ, Pacific Quest Trial) töltött három hónapját meséli el. A közel 100 nap lehetőséget biztosít számunkra, hogy feltérképezzük Cheryl lelkivilágának és személyiségének minden egyes apró zugát, de mint kiderült, sokan egyfajta hiányosságnak érzik, hogy a kötet nem számol be olyan hasznos információkról, amelyek esetlegesen megkönnyíthetik a túrázók életét. De egy memoártól, amely arra hivatott, hogy levegye a múlt terhét írójáról, nem is várható el, hogy a fizikai tényezőkre koncentráljon, noha a cím [Vadon-Wild] akár erre is utalhat. S bár a PTÖ „csupán” az eszköze annak, hogy főhősünk megtalálja a lelki békéjét, mégis elegendő tudás birtokába jutunk a mexikói határtól egészen északra, a Kanadai határig – és egy kicsit tovább – húzódó jelölt mérföldekről. A PTÖ-en túrázók bibliáját meg már az írónő vállalkozása előtt megírták.

            Cheryl Strayed egy rendkívül őszinte, bátor, vagány és szókimondó ember: E tulajdonságok már a kötet lapozgatása közben is felfedezhetők, viszont az írónővel készült interjúk és az általa tartott előadások csak további bizonyítékkal szolgálnak. Egyrészt a túra, másrészt az emlékek szavakba öntése is kellő bátorságot feltételez, hiszen aligha egyszerű másoknak megnyílni és elmesélni életünk azon pillanatait, amelyek fájdalmasak, vagy amelyekkel nem feltétlenül büszkélkednénk.

            Az amerikai írónő a húszas évei elején veszítette el édesanyját. Az élete akkor 180 fokos fordulatot vett, s már a boldogság – látszatának – szikrái sem pattogtak tovább. Cheryl házassága tönkrement, a mindennapokat a promiszkuitás és a különféle drogok használata jellemezte. A lejtőn nemcsak elindult a fiatal nő, de már majdnem meg is érkezett az aljára. Hiába próbáltak segíteni rajta, a külső támogatás rendre erőtlennek bizonyult, hiszen az csak egy dolog, hogy mások mit akarnak, a változást önmagának is igényelnie kellett. Az idő pedig egyszer csak elérkezett…

            Mondhatni tipikus történet, amely természetesen filmre kívánkozik. A tavaly novemberben bemutatott, Reese Whiterspoon főszereplésével készült mozgókép mindamellett, hogy ráirányítja a figyelmet a könyvre, egyúttal be is árnyékolja azt, mégis örömteli a női történetek iránti fogékonyság Hollywood részéről. A kötet erőssége viszont – a film megtekintése még várat magára –, hogy rendkívüli módon imitálja az életet, a hangulat egyik percről a másikra változik, próbára téve érzelmeink teljes skáláját.

            Cheryl Strayed kalandja óta ugyan már húsz év telt el, az akkori igazságok azonban még ma is helytállók. Válaszokat ugyan csak mi magunk adhatunk, a magány és az egyedüllét viszont csupán kiindulópont kell hogy legyen: Ragadjunk meg minden alkalmat arra, hogy az utunkba sodort emberekkel megismerkedjünk, hogy általuk közelebb kerülhessünk önmagunkhoz – és talán elhunyt szüleinkhez is.

            Cheryl Strayed Vadon c. kötete a Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában jelent meg magyarul 2015-ben. A kötetet az Alexandra Könyváruház forgalmazza.

            Kép forrása: Cartaphilus Könyvkiadó

            • Cheryl Strayed
            • könyvajánló
            • Vadon
            • Ezermérföldes utam önmagamhoz
            • film
              ]]>
              info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Kultúra Sat, 06 Jun 2015 21:52:19 +0200
              Elzárva – Shosh Shlam & Hilla Madalia: Netfüggők http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2425-elzarva-shosh-shlam-hilla-madalia-netfuggok http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2425-elzarva-shosh-shlam-hilla-madalia-netfuggok   Vajon mikor tekinthető valaki netfüggőnek, egyáltalán betegség-e, s ha igen, akkor mit lehet tenni, hogy kigyógyuljon belőle az ember? Kínában már tudják a választ…

              Kínában katonai táborokba küldik azokat a fiatalokat, akik a számítógépes (online) játékok rabjaivá váltak. Egyeseket különféle trükkel, másokat begyógyszerezve és elkábítva visznek be a „szanatóriumba”, ahol minimim négy hónapot kell eltölteniük – természetesen az internettől elzárva.

              Olyan híreket már olvashattunk, hogy Dél-Koreában valaki egy online kávézóban halt meg játék közben, de előfordult olyan is, hogy egy pár inkább virtuális gyermekükről gondoskodott az igazi, élő csecsemőjük helyett. Ha ezeket az eseteket vesszük alapul, akkor azt kell mondanunk, hogy a netfüggőségnek igenis elég szomorú következményei lehetnek, s azokról beszélnünk kell.

              Shosh Shlam és Hilla Madalia filmje azonban inkább csak a felszínt piszkálgatja, hiába követhetjük nyomon négy fiatal fiú és az ő szüleik kapcsolatának alakulását a gyógyulás megkezdését követően, nem leszünk okosabbak. A kezelésre szoruló fiatalok személyiségbeli változásáról csak a szülők elbeszélései alapján értesülünk, a jelenlegi állapotok viszont semmilyen abnormális viselkedést nem mutatnak. Egyikük ugyan sírva fakad, mert haza szeretne menni, de ki ne lenne szomorú, ha egy katonai táborhoz hasonló intézményben ébredne, miután a szülei begyógyszerezték.

              A film ugyan valós társadalmi problémára/jelenségre reflektál, de nem tudja kellő mélységgel bemutatni azt. A fiatalok dialógusai érdekesnek ígérkeznek, hiszen fontos kérdéseket feszegetnek, mindamellett pedig végre valós fizikai kontaktot alakítanak ki, a filmkészítők azonban mégis inkább az intézményben uralkodó szigorú rendre fókuszáltak. Kár érte…

              A filmet a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesziválon láttuk.

              http://www.verzio.org/hu/2014/filmek/netfuggok

               

              • film
              • Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál
              • Kína
              • internet
                ]]>
                info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Kultúra Sun, 07 Dec 2014 13:18:06 +0100
                10 éves a Skandináv Ház – Skandinávia 2013 Kortárs Fesztivál http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2359-10-eves-a-skandinav-haz-skandinavia-2013-kortars-fesztival http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2359-10-eves-a-skandinav-haz-skandinavia-2013-kortars-fesztival   A Skandináv Ház 2013. november 20-24. között nagyszabású, összművészeti fesztivállal ünnepli 10. születésnapját. Budapest eltérő, de mégis frekventált pontjain filmvetítésekre, koncertekre, kiállításokra és irodalmi estekre lehet számítani, a Humana Magazin olvasóinak figyelmét viszont elsősorban az emberi jogi témájú és a társadalmi kérdésekkel foglalkozó programokra szeretnénk felhívni.

                Bár a Skandinávia 2013 Kortárs Fesztivál az ünneplésről szól, a szervezők nem feledkeztek meg az informatív jellegű programokról sem. November 22-én, 7 órai kezdettel a Toldi moziban David Färdmar svéd filmrendező, forgatókönyvíró és producer My Name is Love című kisfilmjét mutatják be, amelyben ártatlannak induló flört okoz súlyos következményeket. 

                November 23-án, szombaton Koppenhága híres negyedéről, annak életéről és működéséről tudhattok meg naprakész információkat Christiania szóvivőjétől. A 16 órakor kezdődő beszélgetéshez Konkoly-Thege György fotós képei szolgáltatják majd a vizuális hátteret. Az Oslo, augusztus című film vetítése után Bajzáth Sándor addiktológiai tanácsadót kérdezik, a norvég alkotás központi témája ugyanis a drogfüggőség. 19 órától a Snow Cave Man című norvég dokumentumfilmet nézhetitek meg, amely Sverre Nøkling életét követi nyomon, aki az utóbbi 30 évben hóbarlangokban élt a norvég hegyekben ezzel demonstrálva velős véleményét a konformista fogyasztói kultúráról és a materialista modern világról. Sverre élete mese a teljes szabadságra való törekvésről, valamint az árról, amit fizetnie kell érte.

                November 24-én, 15 órától a The Human Scale című dokumentumfilm kerül terítékre ugyancsak a Toldiban, amelyben Jan Gehl dán építész megkérdőjelezi a modernségről alkotott elképzeléseinket és utánajár annak, mi történik, ha az embert állítjuk egyenleteink középpontjába. Gehl 40 éven keresztül ösztönözte Dánia fővárosának tervezőit, de koppenhágai fejlesztései később a világ olyan távoli városait inspirálták mint Melbourne, Dhaka, New York, Csungking vagy Christchurch.

                A Norvégia, az esélyegyenlőség országa című kiállítás, amely a norvég esélyegyenlőségi mozgalom sajátosságait ismerteti, a fesztivál ideje alatt a Toldi moziban lesz látható.

                 

                A részletes program

                2013. november 20. szerda
                18.00 A koppenhágai módszer című építészeti kiállítás megnyitója (FUGA)

                2013. november 21. csütörtök
                18.00 A fesztivált megnyitja Karin Olofsdotter, Svédország magyarországi nagykövete (TOLDI)
                18.15 Északi fények Magyarországon: Jonas Jonasson és írótársai – könyvbemutató és irodalmi kvíz (TOLDI)
                20.00 Call Girl – premier előtti filmvetítés (TOLDI)

                2013. november 22. péntek
                17.30 Knut Ødegård: Hangok és látomások – könyvbemutató (ALEXANDRA)
                19.00 My Name is Love, Getingdans – David Färdmar rövid játékfilmjei (TOLDI)
                20.00 Känn Ingen Sorg – filmbemutató (TOLDI)

                2013. november 23. szombat
                16.00 Christiania ma – beszélgetés és kiállítás (TOLDI)
                17.00 Oslo, augusztus – filmvetítés és beszélgetés (TOLDI)
                19.00 Snow Cave Man – filmvetítés (TOLDI)
                20.30 Beyond – filmvetítés (TOLDI)
                22.00 Mmm (N) – koncert (TOLDI)

                2013. november 24. vasárnap
                10.00 Újabb csibészkedés Juharfalvi Emillel – gyerekprogram (GIPSZKORSZAK)
                15.00 The Human Scale – filmvetítés (TOLDI)
                17.00 Glitter – skandináv rövidfilmek (TOLDI)
                18.00 The Expedition to the End of the World – filmvetítés és beszélgetés (TOLDI)
                20.30 When Saints Go Machine (DK) – koncert (A38)

                2013. november 21-24.
                Norvégia az esélyegyenlőség országa – kiállítás (TOLDI)

                A fesztivál helyszínei:
                TOLDI mozi – 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.
                FUGA Budapesti Építészeti Központ – 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.
                ALEXANDRA Pódium, 1055 Budapest, Nyugati tér 7.
                GIPSZKORSZAK Játszóház, Gozsdu “F” udvar, 1075 Budapest, Király utca 13. Dob utca 16.
                A38 – Petőfi híd, budai hídfő0

                Jegyárak
                Rövidfilmek: 600 Ft.
                Játékfilmek: 1000 Ft. (diákjegy: 800 Ft.)
                When Saints Go Machine: 3500 Ft. (elővételben: 3000 Ft, A Kortárs Skandináv Fesztivál bármely programjára jegyet váltók féláron vehetik meg koncertjegyüket az A38 Hajón.)
                A többi program ingyenes.

                Facebook-esemény
                Program a Skandináv Ház honlapján
                Skandináv Ház honplapja

                A fesztivál együttműködő partnerei: Dán Királyi Nagykövetség, Norvég Királyi Nagykövetség, Svédország Nagykövetsége.

                 

                 

                • Skandináv ház
                • fesztivál
                • film
                • kiállítás
                • irodalom
                • Skandinávia
                  ]]>
                  info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Kultúra Tue, 19 Nov 2013 23:12:12 +0100
                  Legyen célod! – Alonso Mayo: The Story of Luke http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2327-legyen-celod-–-alonso-mayo-the-story-of-luke http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2327-legyen-celod-–-alonso-mayo-the-story-of-luke A perui születésű Alonso Mayo 2012-ben jelentkezett első nagyjátékfilmjével, a Luke történetével[1], amely dráma és komédia remek elegye, de mindvégig visszafogott alkotás, amely nem esik túlzásokba, s egy autisztikus tünetekkel rendelkező fiatal első szárnypróbálgatásait követi nyomon, aki szeretne végre normális – és a korának megfelelő – életmódot folytatni.

                  Mayo mozgóképe olyan előképekkel rendelkezik, mint a Dustin Hoffman és Tom Cruise főszereplésével készült Esőember vagy Robert Zemeckis 1994-es Forrest Gumpja. Mindazonáltal megfigyelhető az a tendencia, hogy az utóbbi években megszaporodtak azok a filmek és sorozatok, amelyek fogyatékosággal élő, autista vagy épp Asperger-szindrómás karaktereket vonultatnak fel. Az NBC-n futó Parenthood egyfajta dramedy, ahol a készítők óriási hangsúlyt fektetnek arra, hogy a való életben előforduló egészségügyi, gazdasági és társadalmi kihívásokra – így pl. az Asperger-szindrómára, a rákra, az egyetemi évek finanszírozására, az örökbefogadásra stb – reflektáljanak. A két évadot megélt Alphas egyik főszereplője és a nagy sikerű Agymenők Sheldon Coopere is nagy valószínűséggel aspergeres. Továbbá a 2009-ben bemutatott Adam című film főhősénél, illetve a 2005-ös Hóbortos szerelem[2] főszereplőinél szintén Asperger-szindrómát diagnosztizáltak.

                  Egy bizonyos minta látszik kirajzolódni, ugyanis az említett alkotások egyrészt humorforrásként, másrészt komoly diskurzusok tárgyaként alkalmazzák az autista/Asperger-szindrómás karaktereket, a jó ízlés határain csak a legritkább esetben lépnek túl. Az Asperger-szindrómát az autizmus enyhébb típusának tekintik, az érintett gyerekek és felnőttek „nincsenek tisztában a társas viselkedés íratlan szabályaival, és nem szándékosan, de olyan dolgokat tesznek vagy mondanak, amelyekkel megbántanak vagy bosszantanak másokat. Amit mondanak az igaz, mégis zavarba ejtő”.[3]

                  Még mielőtt a Mayo-műre rátérnék, az aspergeresek munkavállalási nehézségeire és lehetőségeire szeretnék pár mondatot áldozni. Az interneten találtam rá az AspieBlogra, amelynek szerzője saját tapasztalatai alapján írt egy teljes bejegyzést e témában. Tévhit, hogy az Asperger-szindrómával élők alkalmatlanok a munkára, a titok nyitja annyi – ahogy mindenki más esetében is –, hogy meg kell találniuk a hozzájuk leginkább illő hivatást, amelyben kiteljesedhetnek és sikeresek lehetnek. Az említett blog szerzője a szellemi területeket javasolja, nem véletlenül.

                  Alonso Mayo munkásságát tekintve korántsem a könnyed témákat kedveli, hanem azokat, amelyek számos ember életében relevánsnak tekinthetőek, legyen szó lejárt vízumról vagy különleges gyerekekről. Első játékfilmjét valós események inspirálták: édesanyja különféle fogyatékossággal élő gyerekekkel foglalkozott – eleinte a saját otthonában –, így a rendező közvetlenül tapasztalhatta meg, hogy a csoportba járó fiatalok ugyanazokat a célokat fogalmazták meg és tűzték ki, mint kortársaik; mindannyian munkát és barátnőt/barátot szerettek volna találni, továbbá függetlenedni akartak. 

                  Luke is pontosan e célokat tűzi ki, miután nagyanyja halálát követően nagyapja ráüvölt, hogy szedje végre össze magát és élje a saját életét. A fiú nemcsak azért indul némi hátrányból, mert autista, hanem azért is, mert a nagyszülők nevelték fel, akik nem igazán haladtak a korral. Luke azonban veszi az akadályokat, a cselekmény végére egy rendkívül határozott férfivé válik, aki tudja, hogy mit akar, igaz, a csalódásokat így sem veszi olyan könnyen, de a negatívumok helyett a pozitívumokra koncentrál.

                  Az egy szálon futó cselekmény kiválóan ötvözi a drámai és vígjátéki elemeket, a hangulat egyáltalán nem ingadozik, végig a kellemes, üde tartományban marad, még akkor is, amikor komolyabb témák kerülnek előtérbe. Mind a rendező, mind a főszerepet alakító Lou Taylor Pucci megerősítette, hogy nem szerették volna, ha a nézők sajnálni kezdik Luke-ot. Ennek megfelelően a biztonságos – se nem túl vicces, se nem túl komoly – zónában igyekeztek maradni. A színészi játék tekintetében sem vall kudarcot a mozgókép, mindenki hiteles alakítással hálálja meg a közönség figyelmét. A történetben az a különös, hogy semmi különös nincs benne, valós élethelyzetek egymásutaniságát látjuk egy autista szemszögéből.

                  A Luke története a magyar mozikban még nem látható, de remélhetőleg idővel a hazai közönség is találkozhat ezzel a szórakoztató és ismeretterjesztő alkotással, amely már számos fesztiválon bizonyított.

                   


                   



                  [1] A film eredeti címe The Story of Luke, és magyar forgalmazásba még nem került.

                  [2] A film eredeti címe: Mozart and the Whale.

                  • filmajánló
                  • film
                  • autizmus
                  • fogyatékkal élő
                    ]]>
                    info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Kultúra Mon, 12 Aug 2013 16:39:53 +0200
                    Városi séta - heti programajánló http://humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2271-heti-programajanlo http://humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2271-heti-programajanlo Heti programajánlónk, ahol minden olyan eseményt megtalálsz, amire mennénk, ha elég időnk lenne. Ha tudsz más érdekes programről, vagy írnál valamelyikről, küldj egy e-mailt az   info@humanamagazin.eu címre! Aki minden héten válogat: Vali.

                     

                    Egész héten, május 13 - 19.

                    Állam és egyház, törvények és tulajdonok (kiállítás) info

                    A papírcsomagolás története - avagy mit tett az államszocializmus a papírral (kiállítás) info


                    Hétfő, május 13.

                    Cultura.hu filmklub - 451 Fahrenheit info

                    Menedék filmklub - minden jó házasság könnyekkel kezdődik info


                    Kedd, május 14.

                    Frida Kahlo dokumentumfilm vetítése info

                    Konzervnyitó Akciócsoport info

                    Útkeresők - német dokumentumfilm info

                    Hatékonyan segíteni (Menedék konferencia) info

                    Média Hungary Konferencia 2013 info


                    Szerda, május 15.

                    Emberi jogi oktatás önkéntes képzés (Amnesty) info

                    Romakép Műhely - Romák világszerte: “a zene felemel” info

                    Vár a tér III. - Szakmai kerekasztal-beszélgetés (urbitális majális) info

                    Media Hungary Konferencia 2013 info


                    Csütörtök, május 16.

                    Love is in the fest - beharangozó party és jótékonysági árverés info

                    HOLTODIGLAN amerikai bestseller-  nyilvános beszélgetés: Bácskai Júlia pszichológus, "szabadSZÓműves" és Csaba Beatrix újságíró, tanácsadó.

                    Időpont: május 16., (csütörtök) 18 óra

                    Helyszín: Nyugati téri Alexandra Könyvesház Pódiuma

                    (1055 Budapest, Nyugati tér 7.) 

                     


                    Péntek, május 17.

                    Helyőrségi tavaszi szemle info

                    Gyertek segíteni egy 12 órás kerekesszékezés rekord felállításában! info

                     

                    Szombat, május 18.

                    Lépjen be a nappalimba- városi séta hajléktalan szemmel (urbitális majális) info


                    Vasárnap, május 19.

                    Tabuk, tankok, tartótisztek (happening) info

                     

                     

                    Fotó: Kevin Gonzalez

                    • hajléktalanság
                    • utcazene
                    • film
                    • emberi jogok
                    • Amnesty International
                    • Menhely Alapitvány
                      ]]>
                      info@humanamagazin.eu (Zámbó Eszter) Napi ajánló Mon, 13 May 2013 13:17:10 +0200
                      Tinta, papír, sercegés - heti programajánló http://humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2241-heti-programajanlo http://humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2241-heti-programajanlo   Heti programajánlónk, ahol minden olyan eseményt megtalálsz, amire mennénk, ha elég időnk lenne. Ha tudsz más érdekes programről, vagy írnál valamelyikről, küldj egy e-mailt az info@humanamagazin.eu címre! Aki minden héten válogat: Vali és Ági. 

                       

                      Egész héten, április 8-14.

                      Képzelt Jog kiállítás info

                       

                      Titanic filmfesztivál info

                       

                       

                      Hétfő, április 8.

                       

                      A MI KIS FALUNK – új típusú public art, részvételi művészet Magyarországon info

                       A Csillagszálló irodalmi estje info

                       Dr. Parnassus és a Képzelet Birodalma - filmvetítés és beszélgetés a PÚDER-ben info

                      Nemzetközi konferencia a területi autonómia legismertebb szakértőivel info

                      Round-table discussion: “EU visa policy: what neighbors could do? Example of Hungary” info 

                      Tarlós István főpolgármester beszédet mond a PPKE-JÁK-on a Katolikus Budapest I-II. kötet bemutatóján info

                       


                      Kedd, április 9.


                      Minden ötödik órában - Bemutató info

                      Kerekasztal-beszélgetés a migrációs sztatégia menekültügyi vonatkozásáról info

                      Zöld föld Ökofilmklub a DocuArt-ban info

                      Civil Gazdaság nemzetközi konferencia

                      A Corvinus Egyetem és a Sapientia Főiskola közös szervezésében. A részvétel valamennyi előadáson ingyenes, előzetes jelentkezés nem szükséges. Valamennyi programon biztosítják a tolmácsolást, így az előadások magyar nyelven hallgathatóak. info

                      Anoním innovátorok klubja - bevándorló innováció info

                       

                      Szerda, április 10.

                      (rákellenes világnap)


                      Romakép Műhely a DocuArt-ban info 

                      Minden ötödik órában - NANE filmbemutató info

                      Csernus Imre előadása - az elköteleződéstől való félelem info

                      Civil gazdaság nemzetközi konferencia info

                      Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása (konferencia) info

                      “Hogy tudjuk, miről beszélünk!” Felsőoktatási alapfogalmak intenzív kurzusa (konferencia) info

                      Zimbabwe regényirodalma régen és most info


                      Csütörtök, április 11.

                      (A Költészet Napja)

                       

                      The Global Drug Prohibition Regime: Half a Century of Failed Policymaking? info

                      Költészet napi népszavalás a Gödörben info

                      A magyar felsőoktatás jövőéről info

                      Posztolj verset az utcára a költészet napja alkalmából info

                      Tolerancia filmklub - Always (Spielberg) info

                      Civil gazdaság nemzetközi konferencia info

                      III. Gólem fesztivál (április 11-14)  info



                      Péntek, április 12.

                       

                      Pszinapszis 2013 (április 12-14.) info

                      Konferencia az új Büntető törvénykönyvről: Hagyomány és megújulás a büntetőjogban info

                       

                      Szombat, április 13.


                      A tanulás jövöje - közösségi utak a tanulásban (Tempus Közalapítvány információs nap) info

                      Hohmecolás Dési Jánossal - Vendégünk Csepeli György info

                       


                      Vasárnap, április 14.


                      Demokrácia defenzívában-Budapest-Moszkva-München info

                       

                       

                      • film
                      • emberi jogok
                      • vers
                      • pszichológia
                        ]]>
                        info@humanamagazin.eu (Zámbó Eszter) Napi ajánló Mon, 08 Apr 2013 14:25:23 +0200
                        Talpra magyar! - heti programajánló http://humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2222-talpra-magyar-heti-programajanlo http://humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2222-talpra-magyar-heti-programajanlo Újabb hét, újabb programok - aki válogat, Vali és Ági. Ha megosztanál velünk egy eseményt vagy ott jártál valamelyiken és beszámolnál róla, írj az info@humanamagazin.eu email címre!


                        Kedd, március 12.

                        Urbánus élet/terek kiállítás - info

                        “Csakazértis” Emlékezés egy szociáldemokrata lapra - info

                        Városfilmklub /Nekem Budapest/ - info

                        Ungváry Krisztián és a Konzervnyitó akciócsoport (téma: 20. századi legendák) - info

                        Gyűlöletbeszéd a CEU-n - info

                        EGY ZSENI NYOLC SZEMMEL - WEÖRES SÁNDOR EST - info

                        Magyar Coach Egyesület „A fejlesztő vezető, mint coach” programja - info



                        Szerda, március 13.

                        Szerda: Politikai humor? Az meg mi?! - info

                        Kinoflow-filmklub - info

                        Okostelefon akadémia - info

                        Az EU megítélése Magyarországon: Eurobarométer nemzeti jelentésének bemutatója - info

                        Kuturica Filmklub: Cigányok ideje - info

                        Habsburgok a 20. században - Habsburg György előadás - info

                        Sérült színház a Trafóban - info

                        AI információs est - info

                         


                        Csütörtök, március 14.

                        A Magyar Sajtó napi ünnepség - info

                        Magyarhangya filmvetítés - info



                        Péntek, március 15.
                        (Nemzeti Ünnep, Magyar Sajtó napja, Fogyasztóvédelem világnapja)

                        Milla tüntetés - info



                        Vasárnap, március 17.

                        St Patrick’s parade Budapest - info

                         

                        Fotó: sxc.hu

                        • politika
                        • fogyatékkal élő
                        • gyűlöletbeszéd
                        • film
                          ]]>
                          info@humanamagazin.eu (Zámbó Eszter) Napi ajánló Tue, 12 Mar 2013 05:11:39 +0100
                          A nehézfiú, az üzletasszony és a gyerekek http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2209-a-nehezfiu-az-uzletasszony-es-a-gyerekek http://humanamagazin.eu/rovatokmenu/rovatok/kultura/item/2209-a-nehezfiu-az-uzletasszony-es-a-gyerekek Bűnbakok az amerikai és a magyar filmművészetben A mozgókép realista művészetként indult és megszületése óta rengeteget fejlődött, egy valami azonban megőrizte központi helyét a filmek univerzumában: a nézők azonosulását segítő szereplők. A bűnbak alakjának filmbeli megjelenése nem véletlen, a legtöbb esetben – szerepkörtől függetlenül – az ártatlanul megvádolt személy együttérzésre sarkallja a nézőket. A bűnbak jelentése a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „Akire – noha ártatlan – ráfogják a mások bűnét.” E meghatározás helytálló, viszont nem feltételezi azokat a társadalmi mechanizmusokat, amelyek a bűnbakképzés hátterében állnak. Soósné Dr. Faragó Magdolna a folyamatot így írja le: „olyan attribúciós (oktulajdonítási) folyamat (többnyire frusztráció,…
                          • mozi
                          • bűnbak
                          • művészet
                          • film
                          • Majsa Barbara
                            ]]>
                            info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Kultúra Fri, 22 Feb 2013 06:12:54 +0100