Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Kultúra Emberi jogok a virtuális szórakoztatásban
2010. március 18., csütörtök 00:00

Emberi jogok a virtuális szórakoztatásban

Írta:  Vígh Sándor

Életünk fontos része a játék. Már kisgyermekkortól kezdve a játék is segít tanulni, megérteni az életet, a környezetünket. Figyeljük szüleinket, és leutánozzuk cselekedeteiket, önmagunk számára, eljátszva a szituációt, amiben ők voltak. Ahogy egyre idősödünk, a hangsúly inkább a játékok során felgyülemlett tapasztalat hasznosítására tolódik át, viszont ez nem jelenti azt, hogy ne játszanánk továbbra is.

Ezt a tulajdonságunkat használja ki a szórakoztatóipar. Igényünk van a játékra, kortól, nemtől, életkörülményektől függetlenül. Ez keresletként jelenik meg, amit minden lehetséges módon igyekeznek kielégíteni. Ennek egyik módja az úgynevezett digitális piac, nevezetesen a videojátékok ipara. A kérdés az, vajon mit tanulunk a játékokból?

A célközönség általában tinédzserekből és fiatal felnőttekből áll, akik nem ismerik részletesen az emberi jogokat. Ez a tizennégy és huszonnyolc éves kor között lévő csoport a legnagyobb fogyasztója a videojátékoknak, nemtől és nemzetiségtől függetlenül és ők azok, akik a legbefolyásolhatóbbak és legérzékenyebbek a játékok által nyújtott élményekre.

A videojátékok sokféleképpen csoportosíthatóak, a mi céljainknak a legmegfelelőbb, ha műfaj szerint vesszük sorra őket, azonban meg kell jegyezni, hogy a stílusok közötti határvonalak elmosódásával, szinte alig van olyan videojáték manapság, amely egyértelmű kategóriába sorolható. Jelen cikkben sajnos nincs lehetőség videojátékok összes műfajának emberi jogi szempontú elemzésére, mégis szeretnék egy átfogó képet adni a jelenségről.
Mielőtt rátérnék az egyes játékok elemzésére, hadd hangsúlyozzam, hogy nem célom a videojátékok és az azok készítésével foglalkozók megítélése. A játékok elemzése pusztán felhívja a figyelmet a játékok hiányosságaira, amivel a célközönséget befolyásolhatják, hiányos képet festve az emberi konfliktusokban megjelenő felelősségről.

kultura_badcompanyAkció játékoknak nevezzük, amikor a játékos valós időben kell, hogy döntéseket hozzon, ügyességét és pontosságát teszi próbára a játék, amely gyakran harci cselekményeket dolgoz fel.
Az úgynevezett első személy nézetű akciójátékok (FPS, First Person Shooter) rendkívül népszerűek. A játékos a karaktere szemszögéből látja a játékteret (mintha ő maga tartaná a fegyvert) így biztosítva a legteljesebb beleélést. Az események valós időben zajlanak, és a történet legtöbbször lineáris, a játékost „végigvezeti a pálya", kevés eltérésre adva lehetőséget.

A Battlefield: Bad Company-t a Digital Illusions adta ki 2008-ban.
ESRB besorolása szerint „T" (teen), azaz 16 év felettieknek szól.
A kerettörténet szerint az Egyesült Államok és az Orosz Föderáció háborúban áll, és a játékosnak orosz katonákkal, közel-keleti gyalogossokkal és légionárius zsoldokkal kell megküzdenie, európai színtereken. A játék nagy újítása volt, hogy a játéktér szinte teljes egészében elpusztítható. Ez lehetővé teszi a játékos számára, hogy a játéktérben lévő fiktív magántulajdont felelősségre vonás nélkül elpusztítsa, még akkor is, ha azzal nem a játékélményt vagy a játékban elérendő célt szolgálta.

kultura_soldieroffortuneA Soldier of Fortune, a Raven Software gondozásában került kiadásra 2000-ben.
ESRB besorolása szerint „M" (Felnőtt tartalom) célközönsége a fiatal felnőttek (18-25 évesek), főleg férfiak.
A főszereplő feladata, hogy megállítson egy afrikai neonáci csoportot, akik nukleáris fegyvereket lopnak el, hogy a harmadik világban értékesítsék, majd az így szerzett jövedelemmel fejlettebb tömegpusztító fegyvereket is bevethessenek.
A történetben ábrázolt emberi jogi sértés a neonáci csoport által tervezet tömeggyilkosság, amit a főszereplő megállítani készül. A programban többször előforduló jelenet (főleg átvezető animációk során), hogy civileket/túszokat végeznek ki.
Másik szembetűnő elem, hogy a főszereplő és a "Bolt", egy nem hivatalos, félkatonai szervezet, amely titkos akciókban vesz részt civilek között, veszélyeztetve azok testi épségét.
Érdemes megjegyezni, hogy a játékban kétféleképp is kikapcsolható az erőszak: egyik lehetőség, hogy a szoftver beállításaiban kikapcsoljuk a vér és erőszak jeleit. Másik lehetőség, hogy a játékos az ellenfeleket lefegyverezve (fegyverüket megsemmisítve) kényszeríti őket a megadásra.

A Transport Tycoon/Deluxe című gazdasági szimulációt a Microprose jelentette meg 1994-1995-ben. Lemodellez egy geográfiai területet, városokkal és természetes erőforrásokkal, ahol a játékos célja, hogy létrehozzon és felvirágoztasson egy szállítmányozási céget, személyek és áruk fuvaroztatásával, versenyezve más hasonló cégekkel. A játék célközönsége nincs megkötve, a szoftver nem tartalmaz erőszakos vagy szexuális elemeket.
A játékos többféle szállítási eszközt igénybe vehet, gépjárművet, vasutat, hajót és repülőt. Amikor a játékos a saját vagy akár a versenytárs útvonalát keresztezi, akkor előfordulhatnak balesetek, ahol a járművek utasai és vezetői meghalnak. Ez lehet véletlen, azonban szándékosan is előidézhetőek, ezzel például ellehetetlenítve a versenytársat az adott régióban. Utóbbit a mesterséges intelligencia manapság még nem képes felderíteni, azonban a véletlen balesetek felelősségét sem hárítja a játékosra, nincs szankcionálva.
Érdekesség továbbá, hogy a játékban szereplő települések, és az azokat alkotó műtárgyak minimális szankciókkal megsemmisíthetőek, a „helyi önkormányzat" a környék fásítását veszi alapul a cég megítélésében. (Minél több fát pusztít el a játékos az adott területen annál rosszabb a megítélése, viszont van lehetősége fák telepítésére is). A játék engedélyezi, hogy lakóházakat is elpusztítson a játékos, pusztán az ingatlan értékéért.
Mindez a játékos döntése, ezek nélkül is teljes játékélményben lehet része, de a tetteiért való felelősségre vonás teljesen hiányzik a játékból.

kultura_civilizationAz úgynevezett 4x (eXplore, eXpand, eXploit eXterminte: felfedezés, terjeszkedés, kizsákmányolás, pusztítás) típusú stratégiai játékok leghíresebb képviselője a Civilization sorozat, melynek legújabb része a 2k Games & Aspyr gondozásában jelet meg 2006-ban. ESRB besorolása „E" (Everyone), vagyis bárki számára ajánlott. A játékmenet körökre osztott, a cél egy civilizáció megszervezése, a korábban említett 4X elvrendszer szerint felfedezni a játékteret, terjeszkedni rajta, kitermelni a természeti erőforrásokat, kapcsolatot teremteni és kereskedelmet folytatni más civilizációkkal, végül és adott esetben fegyveres konfliktus során fellépni ellenük. A játék sok érdekes választási lehetőséget ad emberi jogi szempontból. Mivel a játékos egy egész civilizáció berendezkedését szabályozhatja, tetszés szerint választhat különböző gazdasági, (merkantilizmus, szabad piac, ökogazdaság) politikai és társadalmi rendszerek, (kasztrendszer, feudalizmus, demokrácia) közül. A játék konkrét számértékeket rendel a különböző modellekhez, nem ajánl, és nem ítél el közvetlenül egyetlen módszert sem, de a játékos a virtuális történelem haladásával mégis rákényszerül bizonyos megoldások alkalmazására, ha nem akar hátrányba kerülni az ellenfeleivel szemben. Lehetőség van az úgynevezett „soft power" alkalmazására, más nemzetek gazdaságának befolyásolására multinacionális vállalatok révén, vagy éppen a közvélemény formálására a média által. A közvetlen katonai beavatkozás során a megszállt területeken a program lehetőséget ad az infrastruktúra elpusztítására, akár teljes városok lerombolására is. A háború ugyanakkor bizonyos politikai berendezkedések mellett a virtuális civilizáció közvéleményének ellenállásához vezet.

A Casual (alkalmi) játék összefoglaló kategória egy olyan digitális szórakozási formára, amelynek néhány közös eleme van: könnyen elsajátítható, gyorsan sikerélményt nyújt és kevés szellemi befektetést igényel a játékos részéről.
Ennek a műfajnak tagjai a flashjátékok, amelyek az internet adta előnyöket használják ki, nevezetesen az Adobe szoftvercég által létrehozott Flash animációs rendszert, amelyet eredetileg a weboldalak interakciójának növelésére fejlesztettek ki. Így bárki, bármikor hozzáférhet ezekhez a könnyű és gyors élményt nyújtó játékokhoz.
A technológiának köszönhetően igen egyszerű, néhány óra alatt elkészíthető egy ilyen flash játék, amely az internetre felkerülve órák alatt az egész világot bejárhatja. Több webportál is nyújt flash játékokat a közönségnek. Egy perces keresést követően adódott példa: Baby Destruction. Könnyű összefoglalni; humorosnak szánt öncélú erőszak, következmények nélkül.

Mint látható a különböző műfajú videojátékok sokféle szituációval állítják szembe a játékosokat, kezdve a gazdasági döntésektől, háborús cselekményeken át, az egész (virtuális) népeket érintő kérdésekig. Az ábrázolt emberi jogi sérelmek nem mindig interaktívak, sőt gyakran nem is szándékosan jelennek meg. A játékok természetesen csak egy leegyszerűsített modellt vesznek alapul, saját szabályrendszert, amely a valóság egy részét képzi le csupán. Ennek következménye lehet, amikor a játékos elkerülhetetlenül olyan helyzetbe csöppen egy játékban, ahol virtuális emberi jogi sérelmeket követhet el. Erről a legtöbb esetben még csak nem is tud a játékos, hacsak nem ismeri részletesen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

Források: Eric Bangeman: Ars Technica valamint Frida Castillo: Playing by the rules

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.