Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Kultúra „A verset mondani kell” – Magyar művészek a 2013-as Göteborgi Könyv- és Könyvtári Vásáron
2013. október 01., kedd 07:38

„A verset mondani kell” – Magyar művészek a 2013-as Göteborgi Könyv- és Könyvtári Vásáron

Írta:  Majsa Barbara

A Balassi Intézet jóvoltából idén is több magyar művész tette tiszteletét az évente megrendezett Göteborgi Könyv- és Könyvtári Vásáron. A rendezvény szombati napján szép számú magyar közönség gyűlt össze azért, hogy Kányádi Sándorral, Kiss Judit Ágnessel, Kukorelly Endrével, László Noémivel és a Kaláka együttessel találkozzanak.

A jó hangulatú délutánon többek között kiderült, hogy mi a probléma a magyarországi irodalomtanítással, miért hathat pozitívan a költészetre az úgynevezett SMS-nyelv, mit gondol egy költő a tömeges elvándorlásról, milyen úton-módon tudják kiadni műveiket a kortárs szerzők, illetve megtudhattuk azt is, milyen indíttatásból kezdi el lefordítani egy eredeti foglalkozását tekintve orvos, a magyar költők verseit svédre.

A kiváló humorú Kányádi Sándor őszintén beszélt pályaválasztásának okairól, valamint a 21. századi technológiai fejlődés hatásairól és következményeiről. Sándor bácsi szerint annak ellenére, hogy a „visszanalfabétizmus” folyamata zajlik, a költészet akár még profitálhat is belőle, hiszen hajdanán a verseket nem olvasták, hanem mondták. „El tudok képzelni egy analfabéta magas kultúrát” – folytatta. A neves magyar irodalmár – akiről annak idején a párt is kimondta, hogy tehetséges – több versét előadta a közönség nagy örömére.

Ove Berglund műfordító a gimnáziumi évei alatt fordult a költészet felé, majd olyan nagy magyar költőkkel, írókkal ismerkedett meg, mint József Attila, Babits Mihály, Ady Endre, Radnóti Miklós, Weöres Sándor és természetesen Kányádi Sándor, akinek költészete azért nyerte el a svéd tetszését, mert Sándor bácsi a komoly témákról is képes könnyed, játékos humorral írni. Berglund vezérmotívumok és témák – szerelem, kisebbségi lét, szorongás, hit és halál, valamint humor és játékosság – alapján válogatta össze az Erdélyben született szerző verseit. „A feleségem szerint soha nem írtam szerelmes verseket, csak szerelmes jellegűeket” – tette hozzá Kányádi. Berglund egyébként még Rafi Lajos, cigány származású, erdélyi költőről is tartott egy negyedórás előadást, akinek 2007-ben jelent meg Földhöz vert csoda című kötete.

Kukorelly Endre a hozzáintézett kérdésekre nem igazán válaszolt, de részletetes elemzést adott a magyar irodalomoktatás problémáiról, miszerint a művészeti tantárgyakat kivéve, mindent „up-to-date” tanítanak, aminek eredményeként az ember úgy szocializálódik, hogy a klasszikus alkotásokon kívül nem tanul meg mást olvasni. Továbbá hangot adott annak is, hogy „a gyerekversnek nem kell gügyögnie”. Ezenkívül mindenkit arra biztatott, hogy kezdjen el írni, legyen kreatív, még ha nem is olvas könyveket. (Statisztikai adatok alapján Magyarországon a legnagyobb az egy főre jutó költők, írók száma.)

Kiss Judit Ágnes főként a költők, írók nehézségeiről beszélt, főként a külföldön való boldogulás szempontjából, hiszen míg a zenészek, képzőművészek magukkal tudják vinni a művészetüket, addig az irodalmárok a nyelvet művelik, így meghatározó számukra a nyelvi környezet, amely egy idegen országban elvész. Ezenkívül aggodalmát fejezte ki a Magyarországról történő tömeges kivándorlást illetően, amit versben is megfogalmazott. A keresztanya című regénye/novellafüzére kapcsán pedig beavatta a közönséget abba, miként lehet egy nyolvanéves falusi öregasszony hangján megszólalni.

László Noémi, aki az E-MIL, azaz Erdélyi Magyar Írók Ligájának a tagja, elsősorban gyermekverseiről ismert, de 2013-as Föld című kötetével már könyvkiadóként is debütált. Lászlóék azért döntöttek a saját kiadó – pontosabban a Sétatér Kulturális Egyesület – megalapítása mellett, mivel véleményük szerint a kiadók manapság nem könyveket akarnak kiadni, hanem pályázatokon pénzt nyerni, hogy legalább ők megéljenek. Mindazonáltal a költőnő reméli, hogy a közeljövőben több magyar szerző műve jut el Erdélyből Magyarországra.

A napot a Kaláka együttes koncertje zárta, akik negyvnennégy évvel a megalakulások után is ugyanolyan lendülettel és lelkesedéssel játszottak.

Fotó: Bányai Réka-Izabella

 

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.