Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Kultúra Merre tovább? – Ricky Rijneke: Csendesek
2013. április 11., csütörtök 00:00

Merre tovább? – Ricky Rijneke: Csendesek

Írta:  Majsa Barbara

The Silent Ones Film still 6
A holland rendezőnő, Ricky Rijneke Csendesek című filmje egy könnyen felejthető, egyenetlen alkotás, a főszereplőt alakító Tóth Orsi viszont remekel a depressziós magyar lány, Csilla szerepében.

A fiatalabb filmes korosztály képviselőjének, Ricky Rijnekének a Csendesek az első nagyjátékfilmje, aminek elkészítésében több magyar is közreműködött. A főszerepekben Tóth Orsi és Rába Roland látható, az egyik operatőr pedig Pohárnok Gergely. Hiába azonban az erős magyar jelenlét, a holland mű egy gyenge (első) próbálkozás. A rendező eredeti szándéka csak részben sikerült: kétfajta atmoszférát teremtett, azok viszont ahelyett, hogy kiegészítenék, sajnos  inkább kioltják egymást. Egyik szál sem kimondottan erős, sőt, a keretes szerkesztés csak tovább gyengíti őket.

Silent OnesA Csendesek két főbb helyszíne, a mocskos, szürke teherhajó és az élénk színekben pompázó  vidéki táj, illetve a felerősített hangok, zajok és zörejek egyaránt Csilla lelkiállapotát közvetítik. A magyar lány autóbalesetet szenved, s elveszíti testvérét. A fentebb említett teherhajón vállal munkát – takarít, főz, cigarettát árul többek között –, valamint folyosókon járkál fel-alá Jean-Paul de Zaeytijd, belga operatőr kamerája előtt. A film második felében flashbackben látjuk Csillát és testvérét, boldog és örömteli pillanataikat Pohárnok Gergely örökíti meg. A helyszínek elementárisak a mozgókép szempontjából, nemcsak az ott játszódó cselekmény, de maga a hajóbelső és a kies táj is újabb jelentésréteggel gazdagítja az alkotást.

A fesztivál honlapján olvasható leírás alapján én teljesen másra számítottam. „Ezen a véget nem érő utazáson Gábor többször zaklatja Csillát, aki kezdi elveszíteni az egyetlen dolgot, ami öccsére emlékezteti.” Képzeletben már összekapcsoltam Hollandiát, a fiatal lányt, a zaklatást és a hajót, és arra a következtetésre jutottam, hogy valószínű az emberkereskedelem lesz a téma. De nem így történt, holott a hajó a kedvező munkafeltételekkel elcsábított lányok kilátástalanságának és fogságának metaforájaként és tényleges szállítóeszközként is remekül működhetett volna. Az amszterdami bordélyházakban dolgozó prostituáltak többsége Kelet-Európából érkezik, de magyarokat is szép számmal találni kint; az egyik közterületet nem véletlenül hívják Nyíregyházi utcának.

Rijneke a közönségtalálkozón kifejtette, hogy a hajó tulajdonképpen egy úszó börtön, amely egyrészt fogva tartja Csillát, másrészt a lelkében dúló káoszra is utal, a szabadban felvett jelenetek viszont a szabadság és a boldogság érzetét jelenítik meg vizuálisan. Az elgondolás szép, az eredmény már kevésbé. Az autóbalesetet szenvedő nő története remek kiindulópont lehetett volna, viszont a cselekmény kaotikus, esetlen és én még csak érdekesnek sem mondanám. A főszereplővel nem igazán tud azonosulni a néző, mivel kevés információt kap róla; múltját homály fedi: nem tudni honnan jött, csak annyi bizonyos, hogy soha nem megy oda vissza. A film a jelen és múlt képeinek váltakozása által próbál kontrasztot teremteni, ami viszont nem elég erős – bizonyos hangulati elemeknek köszönhetően – ahhoz, hogy a két szféra élesen elhatárolódjon egymástól, ezáltal keltve feszültséget. Rijneke alkotói szándékát nem tudja megvalósítani, mozgóképén a képsorokhoz remekül illő zenék sem javítanak.

 

Foto: Titanic Fesztivál

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.