Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Kultúra Kalózok és üzletemberek taktikai játszmája
2013. március 08., péntek 00:00

Kalózok és üzletemberek taktikai játszmája

Írta:  Majsa Barbara

hijacking
A dán filmművészet kiválósága, Tobias Lindholm legújabb mozgóképével a modern kori kalózkodás szomorú és kegyetlen valóságáról tájékoztat. Filmje, az A Hijacking a kalózokkal taktikai játszmát űző üzletemberek és az eltérített hajó legénységének szemszögéből dolgozza fel cselekményét, részletesen bemutatja a rájuk nehezedő nyomást, valamint személyiségük elkerülhetetlen torzulását.

A régmúlt korok – főleg a könyvekből ismert – kalózainak csodálatos kalandjai nagy valószínűséggel még mindig sokakat rabul ejtenek, de a Johnny Depp által életre keltett Jack Sparrow karizmatikus egyénisége is rendre milliós nagyságrendű bevételeket hoz. A modern kalózok azonban egyáltalán nem hasonlítanak a „már ismert” kincsvadászokhoz. Pottengal Mukundan a Nemzetközi Tengeri Iroda (International Maritime Bureau) egyik munkatársa nemes egyszerűséggel állig felfegyverzett banditáknak nevezi őket, akik a gyengébbeken élősködnek. A támadók hosszú távon gondolkodnak, nem elégszenek meg a hajók értékes tárgyaival és a helyben tárolt készpénzzel, a legénységért is váltságdíjat követelnek. A támadások zöme a nyílt tengeren és a szűk tengerszorosoknál történik, a legveszélyesebb területeket Indonézia, Malajzia és Szomália vizei jelentik. A Nemzetközi Tengeri Iroda honlapján térképek és statisztikák egyaránt elérhetőek; a 2013. február 27-i frissítés adatai alapján idén eddig negyvennégy támadást és három eltérítést regisztráltak világszerte, valamint jelenleg hét hajón 113 utast tartanak fogva szomáliai kalózok.

Tobias Lindholm filmjében szintén szomáliai arabok a támadók, akik egy dán hajó hétfős legénységét tartják fogva közel négy hónapot át. Az idő múlását feliratok jelzik, ebből kifolyólag pontosan tudjuk, hogy a mindösszesen két helyszínen játszódó cselekmény 134 napot ölel fel. Az eltérített hajón és a hajózási cég épületében zajló eseményeket felváltva láthatjuk, a szűk térben való mozgás következtében a szereplők által érzett frusztráció a nézőket is hatalmába keríti, akik szemlélőként szurkolhatnak, hogy a játszma kimenetele pozitív eredménnyel záruljon.

Az A Hijackingben a kettes szám újra előkerül a szereplők viszonyrendszere kapcsán. A két főszereplő Mikkel Hartmann, a hajó szakácsa, és Peter C. Ludvigsen, a cég vezérigazgatója, akiket már a kezdetek kezdetén megismerünk; a felszabadult Mikkel az érzelmek embere, s ezt nem is titkolja, Peter viszont rendkívül komoly és határozott, egyúttal remek tárgyalópartner, aki mindig eléri célját. Fontosabb szereplő még Omar, a fogva tartott tolmács és Connor Julian, hivatásos túsztárgyaló. Rajtuk kívül még a legénység másik dán tagját, Jenst, és az ő „irodai” párjának tekinthető Lars Vestergaardot, Ludvigsen asszisztensét kell megemlíteni. Kitűnően észlelhető tehát, hogy Lindholm párokban gondolkodik. A kalózokról és a többi irodai munkatársról kevés információ áll rendelkezésünkre, ők leginkább a cselekmény egyes fordulópontjai alkalmával kerülnek előtérbe. A filmben a használt nyelvek – angol, dán, arab –, valamint a tárgyalásokban résztvevők nemzetisége egyaránt azt sugallják, hogy az egész világot érintő problémával állunk szembe. Nemtörődöm magatartásnak ezért helye nincs!

A kalózokat Omar képviseli, a cég nevében maga a vezérigazgató tárgyal – ami nem igazán jellemző ilyen esetekben a személyzethez való érzelmi kötődés lehetősége miatt – a váltságdíj összegéről. Biztos vagyok benne, sokakban felmerül az a kérdés, hogy miért nem lehet egyszerűen eleget tenni a követeléseknek, ha emberéletek múlnak rajta? Mutunga leírásából kiindulva arra lehet következtetni, hogy amennyiben az üzletemberek minden fenntartás nélkül elfogadják az első (ár)ajánlatot és kifizetik a kívánt pénzösszeget, előfordulhat, hogy a kalózok vérszemet kapnak, és még többet kérnek. Nem véletlenül követnek Peterék írott szabályokat és egy jól kidolgozott, érzelemmentes stratégiát. A kalózok velük ellentétben inkább az empátiára és az érzelmekre játszanak rá. A játszma alakulásáról a fényképezés tájékoztat: a lépéselőnyben lévő fél, képpel és hanggal, míg a másik fél csak hanggal jelenik meg.

A két helyszínen uralkodó hangulat végig nagyon hasonló, a szorult helyzeteket feloldás, majd azokat ismét feszült pillanatok követik, amire zenével nem erősítenek rá, hagyják, hadd beszéljen magáért a kép, a színészi játék és a filmkép kompozíciója. Egyedül a film utolsó öt-hat percében hallunk egy jól megkomponált, hangulathoz illő dallamot. Két jelenet illusztrálásával szeretném érzékeltetni, hogy Lindholm miként ér el zenei aláfestés nélkül ekkora hatást. Az egyik ilyen az a premier plánban felvett beállítás, amelyben az ősz hajú vezérigazgató a fehér fal előtt, egy fehér asztalnál, fehér ingben ül némán. A másikban a már kellőképpen megfélemlített szakács az általa levágott kecske hasát simogatja, miközben az haldoklik. Ez utóbbi túlzás és giccsbe hajlás nélkül képes érzékeltetni, hogy a túszokon idővel milyen lelkiállapot lesz úrrá.

Az A Hijacking kapcsán azonban azt mindenképp ki kell emelni, hogy a közönség nem nyer közvetlenül betekintést a szereplők magánéletébe – mindig vagy a hajón, vagy az irodában tartózkodik a kamera –, ezáltal a hajózás veszélyei még inkább célkeresztbe kerülnek. E szempontból szimbolikus az utolsó jelenet, ahol a mélygarázsba tartó Ludvigsent követjük. A túszdráma végén elhajt autójával, a kamera viszont nem megy utána; a garázskapu becsukódik, a kamera pár másodpercet vár, majd elsötétül a kép.

Tobias Lindholmot, aki Cannes-ban díjat nyert a Thomas Vinterberggel közösen írt A vadászattal, az idei Göteborgi Nemzetközi Filmfesztiválon a közönség tüntette ki. A legjobb északi filmnek járó közönségdíjat vihette haza az A Hijackinggel, megérdemelten. Csak remélni lehet, hogy a jövőben a modern kori kalózkodás több nemzetközi fórum témája lesz, ahol nemcsak a veszélyekről, de a támadások okozta traumáról is szó esik.

Trailer

foto:Magnus Nordenhof Johnk

- Tobias Lindholm: A hijacking[1] -



[1] Az eredeti dán (Kapringen) és angol A Hijacking is magyarra fordítva azt jelenti, hogy Az eltérítés.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.