Nyomtatás
2012. november 29., csütörtök 23:00

Aki a kicsit nem becsüli

Írta:  Majsa Barbara

mediawaveriksa3A bangladeshi „gépemberekről” készült Machine Man (Gépemberek) és az Amszterdamban munkát vállaló magyar riksásokról szóló Riksa láz a mindennapi megélhetés témáját vizsgálja, a két film közös vetítése kapcsán viszont elkerülhetetlenül összehasonlításra kényszerül a néző, de nem feltétlenül az országokból fakadó különbségek miatt.

A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál már kilencedik éve tájékoztat a legkülönfélébb társadalmi folyamatokról, illetve felhívja az emberek figyelmét az ismert és a kevésbé ismert társadalmi problémákra. Az utóbbi években, egyrészt a pénzügyi válságnak, másrészt a kormányok felelőtlen politikájának köszönhetően mára nemcsak a háború sújtotta afrikai és más szegényebb országok helyzete kerül a filmvászonra, hanem bizony több európai ország helyzete is – Görögország, Spanyolország, Magyarország. Hazánkban a szegénységi küszöb alatt élők száma közel 3 millió, a külföldre emigrálók száma pedig ugrásszerűen növekedett az elmúlt években. Az úticélok között a gazdagabb, nyugat-európai jóléti államokat találjuk, élen az Egyesült Királysággal, de Hollandia is vonzza a jobb életre vágyó fiatalokat és idősebbeket egyaránt.

A holland munkaerőpiac számára nem ismeretlenek a magyarok, elég ha csak az amszterdami piros lámpás negyedre gondolunk, ahol bizony a prostituáltak elég magas százaléka Magyarországról származik. A Riksa láz című filmből pedig kiderül, hogy már az Amszterdam utcáit járó riksások fele is magyar. A csapat összetétele elég vegyes, s bár többségében mindannyian a magasabb bérért érkeztek az országba, sokan elég hamar elbuktak, melynek egyik oka mindenképp Hollandia liberális politikájában keresendő, hiszen az illegális marihuána-fogyasztás mellett, a cigeretta-, és az alkohol-fogyasztásból származó többletkiadások nem kedveznek a tőkegyűjtésnek. Fontosnak érzem ezt kiemelni, hiszen a magyar alkotás előtt vetített Gépemberek c. film olyan emberek szomorú sorsát mutatta be , akik sokkal rosszabb körülmények között dolgoznak, s abból a kevés pénzből, amelyet keresnek, egyáltalán nem futja szórakozásra. Éppen ezért a legszembetűnőbb eltérés a két dokumentumfilmben az emberek munkához való hozzáállásában mutatkozik meg. Míg a magyarok egyfajta szórakozásnak (is) tekintik a munkát, addig Bangladeshben, a napi 12 órát a szemétben, műanyag palackok között dolgozó asszonyok vagy éppenséggel a csecsemőjét ölében tartó, téglát gyártó asszony kemény fizikai megerőltetésnek van kitéve.

Irigylésre méltó az, ha valaki olyan munkát végezhet, amiben örömét leli, viszont nem lehet úgy egyről a kettőre jutni, hogy keresetünk jelentős hányadát élvezeti cikkekre költjük. A legjobb példa erre a Riksa láz egyik interjúalanya, aki Magyarországon hajléktalanként élt. Somogyvári Gergő filmjének első felében a férfi lelkesen magyarázza, hogy dolgozni jött Hollandiába, sőt angolul tanul Amszterdam főkönyvtárában. Egy évvel később újra az utcán találjuk; belvároshoz közeli erdős részen alapított falut, melyet a holland királynő felszámolt. A férfi a keresett pénzből nem fizetett bérleti díjat, inkább italra, cigarettára és marihuánára költötte, személye beárnyékolja az egész alkotás hangulatát, amely nem igazán bővelkedik sikertörténetekben.

Hasonló helyzetben sínylődnek a bangladeshi állampolgárok is, viszont az élethez való hozzáállásuk egészen más. Nyilatkozataikból kiderül, hogy gyermekeikért és családjukért dolgoznak.  Míg a biciklis taxisok többsége örömét leli a munkájában, addig ők azért csinálják, mert muszáj, ha ételt szeretnének tenni az asztalra, vagy taníttatni gyerekeiket. A kilátástalanság és a jövőbe vetett hit rajzolódik ki a Bangladeshben felvett interjúkból. Mindannyian osztoznak a keserű sorsban, remélik, hogy gyerekeiknek már jobb lehet. Ismerős, ugye? Magyarországon a rendszerváltást követően a szülők remélték, gyerekeik már egy jobb világban nőnek fel. Ehelyett e gyerekek egy része külföldre megy, másik része ugyan itthon próbál érvényesülni, de egyre kevesebb sikerrel. A Riksa láz üzenete így válik rendkívül aktuálissá.

 

Gépemberek, Riksa Láz / Machine Man, Rikshaw Rush

foto: verzio.org