Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Kultúra Hallgatás - beleegyezés?
2012. február 27., hétfő 08:58

Hallgatás - beleegyezés?

Írta: 

Előadás közbenLloyd Newson és társulata, a DV8 nemcsak a fizikai- és a táncszínház szimbiózisának jeles képviselői, hanem rendre hatolnak az emberi elme mélyére is, és próbálják feltárni a modern társadalmakban jelentkező problémák legelemibb mozgatórugóit. Terítéken volt már előadásaik során többek között a homoszexualitás, az AIDS, az antidepresszánsok és a nemi szerepek, Can We Talk About This? / Beszélhetünk erről? című darabjukban pedig szólásszabadság és vallás, illetve multikulturalizmus és demokrácia viszonyát vizsgálják.

Tizenhét előadással, ezek közül ráadásul négynek a filmnyelvi újraértelmezésével a háta mögött Lloyd Newsonnak még mindig van mondanivalója. Igaz, hagy is időt magának az előadások között az érdemi kutatómunkára, amelynek során pszichológus múltjához híven analizálja, szedi szét elemeire, majd aktuális társulati tagjaival építi fel látleletét egy-egy globális méretű dilemmáról.

A Trafóba idén a Képek Ideje - Temps d’Images Fesztivál keretében érkező csapatot három egymás utáni napon láthatta a közönség. Utoljára hét éve tették tiszteletüket nálunk, legemlékezetesebb hazai produkciójuk mégis 1992-re tevődik, amikor Strange Fish című előadásukat hozták a teltházas Petőfi Csarnokba.

Az akkori társulati tagok időközben persze szétszéledtek, de Lloyd Newson a produkciók turnéján folyamatosan keresi az utánpótlást, így itt Budapesten is tartott meghallgatást készülő következő projektjéhez. Ennek tudatában bátran kijelenthető, hogy a DV8 maga is a kultúrák olvasztótégelye, s mint ilyen, színesebben és hitelesebben is interpretál egy alapvetően a vallási, etnikai különbözőségekből fakadó konfliktust a színpadon.

Kelet és nyugat békés együttélése a nagy európai olvasztótégelyben megbukott – állítják a politikusok, akik ezzel egy időben temetik a multikulturalizmust is, melynek hangzatos címszava mögé bújva túl sokszor választották inkább a hallgatást, tudván jól ők is azt a tényt, hogy ha nem foglalnak állást egy kérdésben, azzal voltaképpen nagyon is állást foglalnak. Az elnyomottak valódi cserbenhagyása ugyanis nem elsősorban az, ha nem segítünk nekik, sokkal inkább, ha nem mondjuk ki, hogy elnyomottak és ezzel legitimáljuk elnyomóikat.

A Can We Talk About This? kronologikus sorrendben mutatja be azokat a nagy nyilvánosságot kapott vagy éppen méltatlanul kevéssé ismert eseményeket, illetve személyeket amelyek és akik valamilyen módón kapcsolatba kerültek az etnikumok békés együttélésének alapjait megalapozni kívánó, ámde elhibázottnak tekintett politikai ideológiával, illetve részesei, elkövetői, elszenvedői, pártolói vagy kritizálói voltak az iszlám fanatizmus szélsőséges, erőszakos megnyilvánulásainak.

dv8 2Hallhatjuk Ayaan Hirsi Alit, a hitehagyott muszlim egykori holland parlamenti képviselőnő vallomását, aki Theo Van Gogh Submission (Engedelmesség) című filmjének forgatókönyvét írta, továbbá narrálta is azt, és akinek később a filmrendező meggyilkolásakor azt üzenték, ő lesz a következő. Bejátszásokat láthatunk a Salman Rushdie Sátáni versek című könyvének megjelentetése nyomán kialakult tömegtüntetésekről. 1989-ben az iráni Khomeini ajatollah kimondta Rushdie-ra a szentséggyalázásért járó fatwát, és vérdíjat tűzött ki a fejére, az író ezért hosszú ideig bujkálásra is kényszerült. Ám a halálos ítélet nem csak rá vonatkozott, hanem a könyvvel kapcsolatba kerülőkre is: a japán fordítót leszúrták, az olasz fordítót késsel, a norvég kiadó vezetőjét lőfegyverrel sebesítették meg, és világszerte atrocitások érték a könyvet árusító boltokat is. Szóba kerülnek a világméretű felzúdulást keltő Mohamed-karikatúrák, megszólalnak a témában politikusok, és civil szervezetek képviselői. Újságcikkekből, előadásokból vagy éppen személyes interjúkból hallhatunk részleteket, amelyek a muzulmán szélsőségesek által elkövetett erőszakos cselekményeket hivatottak bemutatni, illetve a nyugati világ ezzel szembeni tehetetlenségét.

Mindeközben pedig a nyomasztó tanteremként, vagy éppen vallatószobaként berendezett színpadon folyamatos mozgásban vannak a szereplők. Hol felbolydult atomok módjára mozognak a térben, hol zaklatott fogócskába kezdenek és üldözőből egyik pillanatról a másikra üldözötté válnak. Van, hogy párbeszéd közben harcot imitálnak, máskor kígyózó mozdulatokkal kúsznak a falra, állnak kézen, csúsznak a földön. A társadalom folyamatos zsongása elevenedik meg, érzékeltetve, hogy semmi sem áll meg, bármilyen szörnyűség is történik. Az egyén a társadalom építőkockája, csak egy sejt, amelynek lételeme, hogy kapcsolódjon a többihez, egy legyen a többi között, minden tekintetben azonos, bármilyen áron.

A didaktikus példabeszéd kissé propaganda-jellegű utóízt hagy maga után, ám éppen ezért az előadás legnagyobb tanulsága lehet a néző számára, ha hatására felismeri, hogy az iszlámot árnyaltan kell látni.  Való igaz, hogy érdekcsoportok felhasználják a vallást politikai célokra, de az iszlám nem azonosítható ezzel. Ha így teszünk, akkor arról teszünk tanúbizonyságot, hogy nem vagyunk mi sem mások, sem jobbak, vagy akár erkölcsileg felsőbbrendűek, ahogy az a közönséghez intézett provokatív kérdés formájában az előadás elején elhangzik.

Bár születnek idehaza is, kifejezetten a magyarországi társadalmi problémákra fókuszáló dokumetumszínházi előadások (hogy csak egy példát említsünk, a 2008-ban és 2009-ben romák ellen elkövetett támadásokkal foglalkozó Szóról szóra, mely jelenleg is műsoron van a Trafóban), de Newson felszólítását mi is magunkra vehetjük, mert még rengeteg téma van, amelyről beszélnünk kellene nekünk is.

És egy demokráciában voltaképpen ki tiltja meg, hogy ezeket elmondjuk?

 

/Fotók: Matt Nettheim/

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.