Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Kultúra Lökonómia
2010. január 14., csütörtök 00:00

Lökonómia

Írta:  Tóbiás Judit

Az erkölcsi kérdést félretéve kicsit másképp - Steven Levitt, díjnyertes közgazdász sokkoló felismerése az abortusz engedélyezése és az erőszakos bűncselekmények gyakorisága közötti összefüggésről.


 

„Freakonomics”, magyarra fordítva „Lökonómia”, vagyis „őrült, lökött közgazdaságtan” a címe Steven D. Levitt és Stephen J. Dubner az Egyesült Államokban bestsellerré vált közös művének, melyben a szerzőpáros a mindennapi élet kérdéseit tanulmányozva hozza meg csavaros, mindennapinak távolról sem nevezhető következtetéseit. Alapgondolata, hogy a közgazdaságtan tökéletesen alkalmas arra, hogy leírja, milyen is a világ valójában, és arra invitálja az olvasót, hogy kicsit másképp közelítse meg a világ jelenségeit, vagyis hogy a „dolgok mögé nézzen."


Egyike a csavaros felfedezéseknek az a következtetés, mely szerint az erőszakos bűncselekmények számának '90-es években megfigyelhető csökkenése az abortusz legalizáslásval van összefüggésben. A kijelentés sokkoló hatása éppen abból fakad, hogy az eddig erkölcsi kérdésként kezelt, rendkívül érzékeny abortusz témát közgazdasági szenvtelenséggel ragadja meg, a „társadalmi hasznosság” szempontjából értékelve annak hatásait. A számos tanulmánnyal és adattal alátámasztott képlet egyszerű: „a törvényes abortusz első évei alatt meg nem született gyerekek jellemzően az átlagnál 50 százalékkal nagyobb eséllyel éltek volna szegénységben; amellett az átlagnál 60 százalékkal nagyobb eséllyel nevelte volna őket egyedülálló szülő.” Ez a két tényező pedig köztudottan hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekből később erőszakos bűnelkövető váljék. Tehát a közgazdász tárgyilagosságával gondolkodva kijelenthető, hogy „az abortusz legalizálásának az erőszakos bűnözés visszaesése volt a nem várt haszna”.

Az olvasó megrökönyödik, a szerző pedig a következő sorokban már arra törekszik, hogy továbbra is tárgyilagos és objektív maradjon, ám ugyanakkor elhárítsa magától ezt az ijesztően darwini kijelentést. Az abortusz legalizálása ugyanis jelentősen növelte a terhességmegszakítások számát, ami, mint tudjuk, egyes álláspontok szerint ugyancsak gyilkosságnak számít...Ha pedig a magzat életét bármilyen szinten is viszonyíthatónak tekintjük az emberi élethez, akkor egészen bizonyos, hogy az el nem követett gyilkosságok nem „kárpótolhatják” arányaiban a legalizálás eredményeként elveszített magzatokat. Az abortusz bevezetése tehát közgazdaságtani szempotból sem lehet hatékony módszer a bűnözés visszaszorításához. Ezzel a szerző máris elérkezett gondolatmenetének végéhez. Mi pedig levonhatjuk a következtetést: hiába a közgazdász tárgyilagossága, a téma továbbra is erkölcsi jellegű marad. A magzat joga az élethez, vagy a nő joga a döntéshez? Az „egyén szomorúsága” vagy a „társadalmi haszon”?

Talán csak egy állítás van, amit a szerző a kutatás alapján bátran le mer szögezni: ha a kormány lehetővé teszi egy nő számára, hogy döntsön magzata sorsáról, akkor az általában helyesen méri fel, hogy jó nevelést tud-e biztosítani számára. Igen, ezen az alapon a kormánynak kötelessége lenne, hogy megadja a döntési jogot a nők számára... nyitva hagyván a kérdést, én azonban megemlítenék egy másik jogot is: mindenki jogát az esélyhez, hogy jó ember válhasson belőle. A döntés értelemszerűen további kérdéseket vet föl. Nem véletlen, hogy Steven D. Levitt és Stephen J. Dubner a mű következő fejezetében már a gyereknevelés művészetét tárgyalja. Mindenkinek ajánlom a könyvet, aki kedvet érez ahhoz, hogy némi kritikával a „dolgok mögé nézve” elgondolkodjon, és a teljesség igénye nélkül próbáljon eltűnődni néhány olyan kérdésen, melyekre nem is biztos, hogy létezik helyes válasz..

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.