Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Kultúra Közösségi rádiózás itthon és külföldön
2011. február 08., kedd 00:00

Közösségi rádiózás itthon és külföldön

Írta:  Majsa Barbara

Mára nemcsak Magyarországon, de külföldön is felnőtt egy olyan generáció, amely tudatosan zárja ki életéből a kommersz televíziós csatornákat és rádióállomásokat. A civil kezdeményezések virágkorukat élik, bárki csinálhat bármit, ha rendelkezik kellő mennyiségű idővel és energiával. A non-profit alapon működő szervezeti egységek sok esetben azonban csak küzdelmes harcok árán tudnak fennmaradni, de az igazán kitartóak a végén babérkoszorúkkal gazdagodhatnak. Joggal jelenthetjük ki tehát, hogy hazánk kulturális élete az utóbbi években jobban pezseg, mint valaha. Köszönhető ez a számtalan alternatív szórakozást biztosító kávézóknak, romkocsmáknak, művészeti galériáknak, illetve a sorra megszülető vagy már jó ideje létező közösségi/szabad rádióknak.


„A szabad rádiókat az különbözteti meg a közszolgálati és a kereskedelmi rádióktól, hogy: a politikai és állami szervezetektől, az önkormányzatoktól és a nyereségérdekelt gazdasági szervezetektől függetlenül működnek; meghatározott (helyi, etnikai, vallási, kulturális vagy életmódbeli) közösségek (kisebbségek) érdekeit szolgálják; törekednek arra, hogy azok részt vegyenek a műsorkészítésben; demokratikusan hozzák döntéseiket; műsoraikban óránként legfeljebb három percig sugároznak reklámot; bevételeiket nem osztják szét, azt önmaguk fenntartására, működtetésére visszafordítják (nonprofit jelleg); többségében önkéntesek működtetik; bevételeik legfeljebb 50%-a származik műsorszolgáltatással kapcsolatos üzleti-reklám tevékenységből.” – írja a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete (a hazai közösségi rádiózás szakmai egyesülete) Alapszabályában.

kultura_papo„Kezdetben nem volt médiatörvény. Ez volt a rendszerváltás utáni alapállapot, a frekvenciahasználatot senki nem szabályozta. A frekvenciamoratórium időszakában kezdett a civilekből alakult Tilos Rádió, Magyarország első független, non-profit rádiója, 1991. augusztus 21-én sugározni. Szabadrádióként.” – olvasható a Tilos Rádió honlapján. A majdnem 20 esztendős múlttal rendelkező rádió hosszú évek óta azon fáradozik, hogy helyet biztosítson azok számára, akik reklámok nélkül szeretnék élvezni a rádió hallgatást. Csabai Gáborral, alias Papoval, múltról, jelenről és jövőről beszélgettünk: olyan kérdésekre kerestem a választ, amely által a laikus hallgatók is közelebbről megismerkedhetnek a közösségi rádiózás ábécéjével.

A Tilos Rádió tavalyelőtt ünnepelte 18. születésnapját. Az indulásnál gondoltátok volna, hogy egyszer a rádió nagykorúsága alkalmából szerveztek valami fergetes partit, vagy lesz, ami lesz alapon képzeltétek el az egészet akkoriban?
Az indulásnál nem voltam még rádiós, de elég közel voltam hozzájuk. Azt hiszem, hogy akkoriban még az is elég utópiának tűnt, hogy egyszer a Tilosnak legális frekvenciája lesz, nemhogy a 18. szülinap lehetősége.

Nagyon nehezen tudom csak elhinni, hogy nem a kezdetektől vagy rádiós, a neved mára már összeforrt a Tilossal. Mikor és milyen indíttatásból döntöttél mégis úgy, hogy rádiózni kezdesz? Miért fontos számodra ez a munka?
Nekem is nehéz elhinni, de attól még így van. Szinte az első pillanattól hallgatója voltam a rádiónak, majd baráti szálak is kötöttek némely műsorkészítőhöz. Egy alkalommal Orosz Csilla hívott fel, azzal, hogy: „…jövő szerda reggel műsort kéne csinálni”…így kezdődött. Az autómagnón épp Peter Greeneway filmzenéje szólt, azóta is az a műsorszignálunk. Miért is tagadjam, volt elképzelésem arról, hogy én miképp rádióznék, de magamtól sosem jelentkeztem volna. Munkának sosem nevezném, sokkal inkább egy különös ajándék az életemben. Bár, már több mint ezer adásóra áll mögöttem, ám annyi, de annyi megbeszélnivaló, érdekes dolog van körülöttünk, hogy a legkevésbé sem félünk attól, hogy elfárad a műsorunk.

Hogyan merült fel bennetek az az ötlet, hogy kellene egy közösségi rádiót csinálni non-profit alapon? Mennyire lehetett ezt könnyen megvalósítani húsz évvel ezelőtt?
Nem volt efféle kategória, hogy „közösségi”-rádió. Még évekkel később sem ez volt az elfogadott név. Hívták „harmadik típusú” rádióknak, szabad rádióknak, függetleneknek, non-profitnak… Szabad, független rádiót akartak, ahol nincs cenzúra, nincs politikai, üzleti befolyás, nem szólnak reklámok, ellenben a legjobb zenék hallhatóak, progresszív, érdekes emberek szólalnak meg.

Változott-e a kezdetek óta a célkitűzés, vagy az akkoriban fontosnak tartott célok még ma is relevánsak a rádió életében?
Az alapvető célok nem változtak, és nem is fognak: olyan, önkéntes alapon szerveződő rádiót működtetni, ahol, a hallgató nem passzív alanya, hanem egyenértékű résztvevője lehet a műsornak, amely műsor a társadalomért tenni akaró, öntevékeny, kreatív emberek ösztönzője, vitafóruma. Amely felületet ad olyan, más médiákban alulreprezentált kérdéseknek, mint a társadalmi szolidaritás, másság-elfogadás, kisebbségek gondjai, antidiszkrimináció, stb.

Annak idején ti voltatok az elsők, akik közösségi rádiózásba kezdtek. Rendkívül hamar nagy népszerűségre tettetek szert, amely révén biztossá válhatott helyetek az éterben – napjainkban már több non-profit alapon működő rádióállomás található Magyarországon, mint például a budapesti Fúzió Rádió – akik előtt valószínűleg példaként álltatok. Mitől voltatok/vagytok mások, mint a hagyományos kereskedelmi rádiók?
Az országban Budapesten kívül is találunk non-profit alapon működő rádióállomásokat, pl. Pécsett is van néhány közösségi rádió (Remete-rádió, Origó, Periszkóp). Nincs titok, nyilvánvalóan szerepet játszik az, hogy előbb indult, előbb lett ismert a Tilos, és ez egyfajta nimbuszt jelent ma is. Természetesen sok tehetséges zenész, műsorkészítő elsősorban a Tilosba szeretne bekerülni, amiért is elég magasan maradt a „léc”. A kereskedelmi rádiók teljesen más műsorstruktúrával, kommersz zenei palettával rendelkeznek, alig van összehasonlítási lehetőség. Ők eleve szórakoztatni akarnak, mi pedig NEM! Ha mégis szórakoztató egy-egy műsor, az persze nem baj, de nem ez a cél!

Magyarországi rádiók közül többet is említettél. Arra lennék kíváncsi még, hogy külföldi rádiókkal kapcsolatban álltok-e, esetleg együttműködtek-e velük valamilyen formában?
Ismerünk, és olykor együtt dolgozunk velük, de távolról sem nevezném a közösségi rádiózás sikerágazatának az eddigi aktivitást. A párizsi Nova, illetve a bécsi Orange rádiókkal volt a legtöbb közös projektünk, valamint most készülünk egy kilenc rádiót mozgósító programsorozatra.

A Tilos Rádió kapcsán mindenképp beszélnünk kell a társadalmi felelősségvállalásról, hiszen azáltal, hogy sugározzátok műsoraitokat, egyfajta szemléletmódot közvetítetek a hallgatók felé, akik ezeket tudatosan vagy tudattalanul beépítik a személyiségükbe. Megrémisztett-e valaha titeket az a tudat, hogy az emberek gondolkodására, világról alkotott véleményére hatással vagytok, vagy számotokra inkább a szórakoztatás volt az elsődleges szempont, és csak aztán jött a többi?
Nem, egyáltalán nem rémisztő a tudat…sőt, azt hiszem ilyen tudat nincs is. Természetesen büszkék vagyunk, büszke vagyok, ha ilyen történik, ha efféle hatásunk van, de azért nem szabad nagyképűnek lenni. Konkréten nem sugárzunk szellemiséget, az inkább csak egy tendencia, hosszabb távon észrevehető valami. Én magam is mondok ostobaságokat, tévedek, olykor csetlek-botlok a stúdióban, de hosszabb távon nyilván lejön az egészből egy megközelítésmód, szemlélet, attitűd. Azt persze én is úgy gondolom, hogy a Tilos által közvetített szellemiség, egy jobb, élhetőbb világ felé mutató irány, egy igazságosabb, becsületesebb társadalom pici szelete.

Továbbhaladva ezen az úton az általatok épített közösségről kérdeznélek, akiknek a legaktívabb találkozó helye a honlapotokon található chat szoba, amely megállás nélkül pörög, úgy, ahogy ti sem álltok le sohasem. Több programotokból – Tilos Maraton, Tilos Szilveszter – is látszik, hogy rendkívül fontosnak tartjátok a közvetlen fórumokat, ahol a hallgatók találkozhatnak veletek. Mindig így volt ez, vagy az egyre nagyobb ismertség indította el azt a folyamatot, amelyben tudatosan felépített stratégiák segítségével építitek a saját közösségeteket, amely tagjainak segítségével különféle jótékonysági rendezvényeket is szerveztek minden évben?
Mindig így volt, de az eszközök, a felületek változnak, fejlődnek. Éppenséggel a Tilos-chat-ről nem gondolom, hogy túl szerencsés közeg.  Személy szerint a Tilos szégyenének érzem: a gyáva névtelenség álcája mögül gátlástalanul sértegető, pocskondiázó, gonoszkodó valakik gyűjtőhelye, még akkor is, ha közülük néhányan igazi Tilos-szellemiséget képviselnek, sőt akár anyagilag is támogatják a rádiót. A zenei műsorok viszonylag „kegyelmet” kapnak tőlük, ám a szöveges műsorok nagy része rettentően szenved a chat létezése miatt. A Tilos körüli közösségi életről jól látod, hogy tudatosan felépített stratégián alapul, mert bizony a spontán dolgok egyre nehezebben működnek. A Tilos közösségi beágyazottsága olyan, mint egy kert: ha nem ápolod, nem táplálod, akkor elvadul, elgyomosodik, öntözni, metszegetni kell.
Non-profit alapon működni nagyon nehéz. Milyen pénzbevételi forrásaitok vannak? Van állandó támogatótok vagy időről időre újabb szponzorokat kell szereznetek?
A Tilos Rádió ebben a kérdésben egészen egyedülálló. Nemzetközi szinten is példa nélküli szoros kapcsolatban, szimbiózisban él a hallgatóságával, akik évente összeadják a rádió működési költségének közel felét. Ők a mi állandó támogatóink, a legfőbb szponzoraink. Néhány „tilos-közeli” cégtől kapunk állandó segítséget, ilyen például akiknek a szerverünk üzemeltetését köszönhetjük.

A rádió életében volt olyan korszak, amikor a nehézgazdasági helyzet miatt erősebb nyomás érkezett felülről?
Nem éreztünk nyomást, főleg nem a gazdasági környezet változásai miatt. A Tilos deklaráltan és a gyakorlatban is annyira szabad, független, hogy esélye sem lehet egy akármilyen, akár felülről jövő pressziónak. Támadások persze érték a Tilost szép számmal, rengetegszer voltunk feljelentve, sokszor álltunk panaszbizottság előtt. Azt is tudjuk, hogy van politikai párt, amelyik ádáz ellenségnek tekint minket, de mi ezt nem viszonozzuk, nekünk nincs ellenségképünk, mi békében élünk, konstruktív együttműködés, szólás- és véleményszabadság, demokrácia a motivációnk, Tilos rádiósok vagyunk.

Készültök-e valami különlegességgel a 20. születésnap alkalmából? Mire számíthatnak a rajongók a 2011-es évben?
Készülünk egy Tilos-könyvvel, és nemsokára megszavaztatjuk a hallgatókat, hogy mit szeretnének a 20. születésnapra. Az sem kevés, ha talpon maradunk, mert annyira megváltozott, veszélyes lett a környező társadalmi, politikai közeg. Egy alapvetően szabadelvű rádió egyszer csak itt találta magát egy olyan országban, ahol nincs már baloldal, liberális oldal, nincs az emberi szabadságjogoknak biztos támasza. Megpróbálunk mi azok lenni.

 

 

DublabAz interjú során jó pár európai közösségi/szabad rádió neve felmerült, most azonban egy Los Angelesben működő, Dublab névre keresztelt, Magyarországon is online hallgatható internetes rádiót szeretnék az olvasó figyelmébe ajánlani. Az 1999-ben alakult, szintén non-profit alapon működő rádió jelenleg huszonöt DJ-t tudhat soraiban. Alejandro Cohennek, a Dublab egyik kulcsemberének három kérdést tettem fel, melyből kiderül, hogy az amerikai szabad rádiós minta nem is áll olyan messze a a magyarországitól.

kultura_dublabMik voltak a célok kezdetben és mik most?
A Dublab küldetése nem igazán változott az elmúlt időkben. Mindig is az új és izgalmas hangokat, valamint a világ különböző sarkaiból érkező érdekes zenéket akartuk eljuttatni a hallgatóinkhoz. Tizenegy éve létezünk már, azonban az internetes rádió üzemeltetése mellett más tevékenységek által is terjesztjük küldetéseinket. Ez művészeti kiállításokat, publikációkat, film projekteket és élő műsorokat foglal magában.

Milyen a közösségi rádiózás az Amerikai Egyesült Államokban?
Úgy hiszem ez attól függ igazán, hogy a különböző típusú emberek mit hívnak „közösségi rádiónak”. Egy olyan ország esetében, mint az USA, ahol a népesség összetétele ennyire változatos, nagyon nehéz megmondani mit jelent számunkra az, hogy közösségi; lehet, hogy egészen mást, mint a külföldieknek. Válaszolva azonban a kérdésre: a kereskedelmi rádiók többnyire beszélgetős műsorokból állnak, korlátozott mennyiségű zeneszámot játszanak és kevesebb DJ-t vonultatnak fel. Azonban a kereskedelmi és promóciós struktúrájuk nem enged teret az olyan spontaneitásnak és támogatásnak, amelyek nem részei a konglomerációnak. Mindenesetre található egy széleskörű és virágzó non-profit közösség, illetve az ország egész területén vannak olyan főiskolai rádióállomások, amelyek úttörő jelleggel bírnak, kísérletező kedvűek és a legjobb zenékkel dolgoznak. Ilyenek például KXLU és WFMU állomások, amelyeket imádunk.

Miben vagytok jobbak és különlegesebbek, mint a kereskedelmi rádiók?
Nem mondanám, hogy jobbak vagy különlegesebbek lennénk, mint akárki más. Mi határozottan különbözünk a kereskedelmi rádióktól. Azt gondolom, hogy mind az olyan rádióállomások, mint amilyen a dublab is, mind a kereskedelmi rádiók olyan célt szolgálnak, amely legitimizálja és teljesíti az eltérő érdeklődési körrel rendelkező hallgatók igényeit, akik más és más okból hallgatnak rádiót.
Az egyetlen kívánságom az lenne, hogy az olyan rádióállomások, mint a dublab, a WFMU és KXLU nagyobb pénzügyi támogatásokat kapjanak, mint a kereskedelmi társaik, de erről máshol, más időben. Amilyen rövid, olyan velős mondhatnánk, de annyi mindenesetre kiderült, hogy az egyes országok nem sokban különböznek, ha a közösségi rádiózás kapcsán vizsgáljuk őket. Ha van valami, amit megtanulhatunk az az, hogy mi magunk, a társadalom tagjai döntünk afelől, hogy mit és kit támogatunk. A Papo által említett szimbiózis nemcsak hasznos, de fontos is: társas lények vagyunk, ezért nem tudunk önállóan, egyedül létezni, a társadalom aktív részeseivé kell válnunk.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.