Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Jog embere A leszbikus anyának nincs joga a saját gyermekéhez?
2011. július 20., szerda 19:41

A leszbikus anyának nincs joga a saját gyermekéhez?

Írta:  Balog Bea

Rékának két kisfia van: öt és tizenegy évesek. Réka csak kéthetente láthatja őket. A válásakor aláírattak vele egy olyan megegyezést, amiről nem tudta, hogy ezzel lemond a gyerekekkel kapcsolatos jogairól. Két éve csak ennyit kap belőlük. De hogyan is jutott idáig?

Réka és Anna

Rékáék házassága már az elején halálra volt ítélve. Annával véletlenül ismerkedtek meg az interneten, és a levelezést hamar találkozás követte, a találkozásokat pedig szerelem. Pár hónappal később a férj rájött a kapcsolatra, és azonnal beadta a bontókeresetet.  “Összesen tizenkét évig voltunk együtt, de ebből hét évre lehet azt mondani, hogy emberi kapcsolat volt. Később már gyakran megütött. Nem tudtam, hogy van választásom. Próbáltam a család segítségét kérni, de nem érdekelt senkit. A gyerekeket nem bántotta, csak lelkileg, hiszen megviseli a gyereket, ha az anyját ütik. Viszont a válásunk óta több alkalommal előfordult, hogy a nagyobbik fiunkat bántotta. Az anyámmal se volt jó a kapcsolatom soha. A váláskor kirakott a saját lakásomból, a férjem maradt ott a gyerekekkel. Elindult a pletyka, mondhatni kinéztek a városból. Ezután egy nagyon kicsi albérletbe  költöztem a szomszéd városba, ahol később már Annával együtt laktam. A gyerekeket a bíróságon meghatározott rendszeres láthatások alkalmával, kéthetente, hétvégeken láthatom. Az ünnepek és a szünetek alatt pedig  megosztva a volt férjemnél, vagy nálam vannak. Három éve így élünk.”

907520_17989190_kA családon belüli erőszak nem magánügy


Hol volt a segítség? Hangzik el azonnal a kérdés. A családon belüli erőszak nem magánügy, ahogy a NANE, azaz a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület  megfogalmazta. Az államnak kötelessége segíteni. A lakóhely szerinti családsegítő szolgálat elméletileg jogsegélyt szolgáltat, és segítséget nyújt szociális, családi, és lelki problémák megoldásához: „segítséget nyújtunk hivatalos ügyek intézéséhez, tanácsot adunk, és nem utolsó sorban együtt gondolkodunk a hozzánk fordulókkal.” Szép szavak, de egy vidéki kisvárosban gyorsan terjed a pletyka, mindenki ismeri egymást, és a szálak hamar összefonódnak. A segítség pedig nem mindig érkezik meg. Mire Réka bárkihez fordulhatott volna, addigra már a férj és Réka édesanyja elküldték őt a lakásból, aláírattak vele egy megállapodást, aminek a részleteit nem ismerte. Nem sokkal később a családsegítő ügyintézőjével összeköltözött a volt férj. Így megkap minden támogatást, mivel „egyedülálló apa”.

„Anyátok buzi!”

A gyerekek ma már tudják, hogy Réka és Anna egy pár, szeretik egymást. A váláskor az apa csak annyit mondott nekik, hogy „anyátok buzi”. „A volt férjem viszont azt már nem magyarázta el nekik, hogy a szó mit jelent.” – meséli Réka.  „A válóper 2009 márciusában volt. 2008 októberében találkoztam Annával. A gyerekek már az elején megismerkedtek vele, és nagyon megszerették. Persze, úgy tudták, hogy ő anya barátnője. Sok időt töltöttünk együtt a gyerekekkel, családi program terén akkor a férjemre már egyébként sem lehetett számítani. A válás után, ahogy elmondtam a gyerekeknek, hogy mi a helyzet, az elejétől kezdve rögtön értették. Tudják, régen apával éltem, most Annával. Lehet, hogy nem hétköznapi dolog, de őket változatlanul, ugyanúgy szeretem, sőt még jobban.” A peren kívüli megegyezés tartalmazta, hogy a láthatásokon kívül nem találkozhat a gyerekekkel, és ki kell maradnia az iskolai, óvodai életükből is. „Az osztályfőnökkel  nincs kapcsolatom, a válás óta nem láttam a gyerek ellenőrzőjét. A gyermekpszichológus erősen javasolta, hogy ne menjek be se az iskolába, se az óvodába, mert megzavarja a gyereket, és árt nekik.  A meghatározott  láthatási jogon kívül semmi keresnivalóm nincs ott, majd felszólított, hogy a társadalmi normáknak megfelelően viselkedjek. A gyermekpszichológus a volt férjem élettársának az ismerőse. Mi ez, ha nem összeférhetetlenség?” A volt férjjel hónapok óta nem beszélnek, csak annyit tudnak, amit a fiúk elmesélnek. Ők takarítanak otthon, mossák a saját ruháikat. Meleg ételt az iskolában és az óvodában esznek, a nagy egyedül jár az iskolába és a különórákra. Iskola után estig egyedül töltik az időt otthon. A nagyszülőket nem érdekli az unokák sorsa, az apa vagy dolgozik, vagy horgászik, esetleg a kocsmában ül. A mostohaanya nem takarít, nem főz, nem figyel a gyerekekre, és nem vesznek nekik új holmikat. Rékához elengedik őket egy váltás ruha nélkül.

 A per

Két évvel ezelőtt, a válás után pár hónappal a volt férjnek nem volt elég a megegyezés, még be is perelte Rékát: több gyerektartást követelt, a fizetésének majdnem száz százalékát. Azt is sérelmezte, hogy Anna is jelen van a láthatásokkor. Réka ekkor megkeresett egy ismerős ügyvédet, akinek a segítségével megnyerték a pert, a bíróság szinte egy legyintéssel intézte el, mert alaptalannak tartotta a vádat.  Anna jelenléte nem zavarja meg a gyerekeket a fejlődésben. Idén telt le az a kijelölt két év, amit a megegyezés után kellett várni, hogy kérelmezhessék a láthatások változtatását. Visszaköltöztek az albérletből Réka szülővárosába, ahol jelenleg egy háromszobás lakást bérelnek. Réka munkahelyet váltott, a tizenkét órás műszak után most nyolc órában dolgozik. „A tárgyalás alatt megkérdezik a gyerekeket is, kivel szeretnének élni. A nagy többször mondta, hogy velünk akar lenni, de az ötéves ezt még nagyon kicsiként élte át, befolyásolhatóbb, és még több dolgot hisz el, amit a nagy már fenntartásokkal kezel. A kicsi talán nem meri majd elmondani, hogy velünk akar élni, mert fél az apja haragjától, fél a veréstől.”

1123144_71064416_kRékáék áprilisban adták be a keresetet az új gyermekelhelyezési perre. Nem számíthatnak sok támogatóra, hiszen a váláskor sok barát elmaradozott, és Réka már új munkahelyen dolgozik. Mégis vannak segítők. „A válásunk óta blogot írok, ezen keresztül szert tettem egy nagyon jó társaságra, akikkel összejárunk. A blogomba raktam ki egy felhívást elkeseredettségemben, mert a mi fizetésünk nem elég a perre.  Az összes ismerős megosztotta mindenhol, ahol csak tudta, és akkora összefogás lett az eredménye, hogy három hét alatt összejött a perköltség, száztízezer forint. Olyanoktól is kaptunk segítséget, akiket nem hogy személyesen, de a blogon keresztül sem ismerünk.” Az ügyvédjük ugyanaz, aki már egyszer védte őket, és feleannyiért vállalta el, mert őt magát személyesen is felháborítja az, ami történt. Számítani lehet arra, hogy a volt férjnek az egyetlen adu a kezében a leszbikus kapcsolat. Rékáék ezt felvállalják, egy percig sem gondolják, hogy addig Annának el kellene költöznie, vagy letagadnia azt, hogy már két éve együtt élnek. Nekik ez a természetes, a gyerekek is elfogadták, és ha nyernek, így akarnak nyerni.  Először az ideiglenes felügyeletet kérik, amíg a per lezajlik. „Figyelembe veszik, hogy a körülmények megváltoztak. Ez az alapja a per elkezdésének. Akkor, abban a szerencsétlen helyzetben nem is tudtam volna őket eltartani, hiszen kitettek a lakásból, szinte egy fillér nélkül, nem láthattam a gyerekeimet, Anna Budapesten dolgozott, csak hétvégén jött el. Egyedül voltam, nem akadt senki, aki segítene, de ma már többen támogatnak, mint akkor, minden megváltozott, két éve azon vagyunk, hogy jobb helyzetet teremtsünk gyerekeknek. Felkészültünk mindenre, és meg kell nyernünk! Nincs az a törvény, ami leírná, hogy ne nevelhessem a gyerekeimet. A mai törvénykezésben nagyon meg kell indokolni, miért ne az anyánál legyenek. Az első meghallgatás szeptemberben lesz, akkor az ideiglenes elhelyezést azonnal kérjük.”

Diszkrimináció?

Most itt tart az ügy, várják a legújabb fejleményeket. A keresetet benyújtották. A volt férj és a jelenlegi élettárs még nem tud semmit, csak annyit, hogy Réka és Anna visszaköltözött a városba. Nem járnak lehajtott fejjel az utcán, nem hazudják senkinek, ha megkérdezi, hogy lakótársak, és csak a lakbér megosztása miatt élnek együtt. Megteremtettek minden körülményt az elmúlt két évben, hogy velük legyenek a gyerekek. Ott, ahol mind a ketten szeretik őket, figyelnek rájuk, és megbecsülik őket. Ott, ahol nem játszik szerepet sem a megsértett ego, sem az anyagi érdekek. Bíznak benne, hogy nem fajul diszkriminációvá az ügy, mert akkor sokkal keményebb menetre számíthatnak, de remélik, hogy ez 2011-ben az Európai Unióban nem történhet meg.

Háttér:

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 35 520 házasságkötésre 23 800 válás jut. Riasztó adat, de még riasztóbb, ha a gyermek-elhelyezési perekre gondolunk. Erre akkor kerül sor, ha a szülők nem tudnak megegyezni a felügyeleten. Mindig a gyermek érdekeit kell szem előtt tartani. Előfordul, hogy akkor is a szerényebb anyagi körülményekkel, de rendezett élettel bíró szülő kapja meg a felügyeletet, ha a másik fél jobb anyagi helyzetben van.  A szülők megegyezését is minden esetben felülvizsgálja a bíróság, ugyanis törvény írja elő a teljes körű vizsgálatot. Melyik szülő tudja megfelelően biztosítani az értelmi, érzelmi, testi fejlődést? Melyik szülő személyisége, egészsége, világnézete alkalmas arra, hogy megfelelően tudja nevelni a gyermeket? Kötelező továbbá figyelembe venni a gyermekek véleményét is, ha elérték a megfelelő életkort Az ENSZ 1989-es, a gyermekek jogairól szóló egyezmény szerint joguk van a saját véleményük kifejezésére.  Az életkoruknak megfelelően szakpszichológus vizsgálja őket, különös tekintettel arra, hogy őszinték-e, nem fenyegették-e meg őket, hogy a szülő így biztosítsa az anyagi helyzetét, azaz kapjon juttatásokat, gyerektartást, családi pótlékot, és minden egyebet. A pernek többféle kimenetele lehet. Az anya kapja a felügyeleti jogot, az apa, egy harmadik személy (legtöbb esetben rokon, nagyszülő), vagy közös a felügyelet. Ez csak akkor jön létre, ha ezt külön kérték a szülők, illetve a harmadik személy gyámként való megnevezése akkor létesül, ha a két szülő nem tudja érdemben ellátni a gyermeknevelési teendőket. A külön élő szülő abban az esetben, ha a bíró nem korlátozta külön ezen jogait, továbbra is együtt dönt a lényeges kérdésekről: névváltoztatásról, külföldre költözésről, iskolaválasztásról.


Balog Bea

(Képek forrása: sxc.hu)

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.