Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Jog embere A másik fél hangja
2010. szeptember 23., csütörtök 01:00

A másik fél hangja

Írta:  Kegye Adél

Ma Norvégiában egy gazdasági társaság 10 fős igazgatótanácsában legalább 4 nő foglal helyet. A nők gazdasági döntéshozatalban való szerepének növelése kvótarendszer bevezetésével valósult meg, mindössze három év alatt. Magyarországon ma egy hasonló igazgatótanácsban „majdnem” két nő foglalna helyet. A politikai döntéshozatalban a magyar nők helyzete még kiábrándítóbb, sem a Bajnai, sem az Orbán kormány tagjai között nem találunk nőket.

A nők és férfiak egyenjogúsága megteremtésének érdekében tett első lépések a politikai szabadságjogok kiterjesztésével kezdődtek. Az élet különböző területein a XX. század közepére a nők a férfiakkal azonos jogokat szereztek. Az európai alkotmányok a nők és férfiak egyenjogúságát alapelvi szintre emelték, de ez a formális jogegyenlőség nem teremtette meg a két nem tényleges egyenlőségét. A társadalomban rögzült nemi szerepek és a hozzájuk társított sztereotípiák a meglévő egyenlőtlenségeket tovább mélyítették, a konzervatív családfelfogás, a nők alacsonyabb társadalmi státuszának hagyománya révén a nőket olyan szerepben idealizálta, amelynek megfeleltek, de abból kitörni nem tudtak.

A Római Szerződésben még gazdasági megfontolásból szerepelt az alapelv, hogy az egyenlő munkáért a nőket és férfiakat egyenlő díjazás illeti meg. Az 1970-es években, az amerikai feminista mozgalmak virágkora idején a nemek egyenjogúságának szociális kérdésként való megközelítése révén a Európában a foglalkoztatás és a szociális biztonság területén születtek a nők egyenjogúságát biztosító irányelvek. Az Amszterdami szerződést követően a nemek egyenlőségének tényleges megteremtése az Európai Unió egyik célkitűzésének szintjéig emelkedett. Mára jelentős intézményi és jogszabályi háttér áll az uniós esélyegyenlőségi politika és az egyenlő bánásmód érvényesítése mögött.

A XXI. században a nemek egyenjogúságáért folytatott harc már mást jelent, mint fél évszázaddal ezelőtt, hangsúlyossá vált a meglévő hátrányok kiegyenlítése érdekében tett pozitív, megerősítő intézkedések alkalmazása, a gender szemlélet közpolitikai szintre emelése pedig hosszútávon a nemek egyenjogúságának előmozdítását eredményezheti a programtervezés, igazgatás és intézkedés különböző szintjein. A nőkkel szembeni erőszak, beleértve a szexuális zaklatást, a családon belüli erőszakot, emberkereskedelmet és prostitúciót ugyancsak a nemek egyenlőtlenségéből eredő, olyan társadalmilag beágyazódott jelenségek, amelyek legtöbbször láthatatlanok maradnak, ezért kiutat nyújtó adekvát intézményrendszer megteremtése elengedhetetlen. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján nem lehet önkényesen, ésszerű indok nélkül nemi alapon különbséget tenni és a diszkriminációs magatartások pönizálása az egyéni jogvédelmen túl alkalmat adhat arra is, hogy a közvélemény tájékoztatása révén a jogalkalmazó szervek a társadalom szemléletformálásban is tevékeny szerepet vállaljanak. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz öt éves működése alatt az életkoron és a fogyatékosságon alapuló diszkriminációs panaszok mellett a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés miatt érkezett a legtöbb panasz, többnyire a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatás területén elszenvedett sérelmei miatt.

A Humana szeptemberi számában a szerzők a nemek közötti egyenlőtlenség különböző megnyilvánulásait boncolgatják, ütköztetve a két nem különböző, sokszor összeegyeztethetetlen szempontjait.

Furmann Imre mindig azzal hűtött le minket, sokszor talán túlságosan forró fejű, lelkes fiatalokat, hogy „hallgattassék meg a másik fél is”.

Hallgassuk hát meg a másik felet is.

Kegye Adél

jogász, az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.