Humana Magazin

Figyelemfelkeltő cím, középiskolai tananyag, amelyből az alaposság néhol látványosan hiányzik, a migráció kockázatairól pedig alig találni bármiféle információt. Dr. Kondorosi Ferenc A migráció kockázatai című könyvét, amely 2016 tavaszán jelent meg, röviden így lehetne jellemezni.

Az emberkereskedelem igen súlyos, az emberi jogok megsértésével járó bűncselekmény, amely nagyon sokszor kapcsolódik a szervezett bűnözéshez és az egyik legjövedelmezőbb bűncselekmény-fajta világszerte. Százezres nagyságrendű azoknak az embereknek a száma, akik áldozatul esnek az Európai Unión belüli vagy oda irányuló kereskedelemnek.

A Nemzetközi Valutaalap(IMF) június elején Washingtonban közzétett jelentésében elismerte, sorozatos hibákat követett el Görögországgal szemben az elfogadott mentőcsomagot illetően. Azonban a felelősség ugyanúgy terheli az Európai Unió szerveit, az Európai Bizottságot és az Európai Központi Bankot is. Brüsszel tagad.

A gazdasági válság miatt bekövetkezett változások arra ösztönözték az Európai Uniót, hogy realizálják azokat a tetteket, amik a válság kialakulásához vezettek. Felismerték, hogy új szemlélettel, az összefogás erejével, határozott fellépéssel kell a munkanélküliség, a gazdasági hanyatlás ellen küzdeni.

Egy fél éven keresztül Magyarországra figyel mindenki, Európán innen és túl, mivel a magyar kormány tagjai fogják az Európai Unió miniszteri tanácsainak üléseit elnökölni, s az ülések napirendjét meghatározni. Ez nem azt jelenti, hogy mi diktáljuk a témákat, viszont a huszonhét tagállam közös érdekeinek feltérképezését követően a saját prioritásainkat is hangsúlyozhatjuk. Örömünkre szolgál tehát, hogy a hivatalos nyilatkozataiban a kormányunk kiemelte, hogy minden témakörnél szem előtt kívánják tartani az emberi tényezőt, „mint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés alapját”.

A klasszikus bevándorlási séma hazánkban a szomszédos országokból érkező határon túli magyarok áttelepülése. Azonban a rendszerváltozás óta megnőtt a nem magyar származású bevándorlók száma is. Ez a mindenkori kormányzásnak annyiban jelent nehézséget, hogy míg az előbbit a kisebbségi politika részeként próbálták meg - nem éppen sikeres módszerekkel - kezelni, mára már az új típusú bevándorlókkal nemcsak újfajta gazdasági problémák, de kulturális összeütközésből eredő kihívások is felmerülnek. A magyar szabályozás, a gazdaság és a társadalom viszont nem készült még fel erre.

Az európai országok átjárhatósága - és itt elsősorban az uniós tagországokra gondolok –, a határok fellazulása speciális folyamatokat indított el. Uniós polgárokként szabadon mozoghatunk az országok között. De mi a helyzet azokkal, akik megállapodni szeretnének, egy új világot felépíteni, beilleszkedni egy idegen társadalomba?

A világ kapui kinyíltak előttünk, ma már oda és akkor mehetünk, ahova csak akarunk. Az már rajtunk múlik, hogy pihenni, dolgozni, netalán új életet akarunk kezdeni. De vajon mire számíthatunk a megcélzott országban? Könnyebben befogadnak minket, be tudunk-e illeszkedni a helyi társadalomba? Egyáltalán, miért jó a különböző országoknak, ha bevándorlók „hígítják” fel nemzeti életüket? Szimplán új munkaerőre van szükség, vagy új állampolgárokra, hogy megvalósulhasson a világ régóta dédelgetett álma: a multikulturális élet?

Kisebbségek? Nemzeti? Történelmi? Anyanyelvi? Vallási? Etnikai? Azt gondolnánk, hogy az egyesülő Európában létezik egy egységes definíció arra, hogy mit értünk kisebbség alatt. Kelet-Közép Európában a történelem viharai, a birodalmak története és a határok változásai vezettek ahhoz, hogy bizonyos csoportok országukon belül kisebbségként vannak jelen napjainkban.