Mi végre? – Dr. Kondorosi Ferenc: A migráció kockázatai
Figyelemfelkeltő cím, középiskolai tananyag, amelyből az alaposság néhol látványosan hiányzik, a migráció kockázatairól pedig alig találni bármiféle információt. Dr. Kondorosi Ferenc A migráció kockázatai című könyvét, amely 2016 tavaszán jelent meg, röviden így lehetne jellemezni.
Az EU törekvései az emberkereskedelem felszámolása érdekében
Az emberkereskedelem igen súlyos, az emberi jogok megsértésével járó bűncselekmény, amely nagyon sokszor kapcsolódik a szervezett bűnözéshez és az egyik legjövedelmezőbb bűncselekmény-fajta világszerte. Százezres nagyságrendű azoknak az embereknek a száma, akik áldozatul esnek az Európai Unión belüli vagy oda irányuló kereskedelemnek.
Vallomás, hibák és súlyos következmények
A Nemzetközi Valutaalap(IMF) június elején Washingtonban közzétett jelentésében elismerte, sorozatos hibákat követett el Görögországgal szemben az elfogadott mentőcsomagot illetően. Azonban a felelősség ugyanúgy terheli az Európai Unió szerveit, az Európai Bizottságot és az Európai Központi Bankot is. Brüsszel tagad.
Gyermekszegénység felszámolása az Európa 2020 stratégiában
A gazdasági válság miatt bekövetkezett változások arra ösztönözték az Európai Uniót, hogy realizálják azokat a tetteket, amik a válság kialakulásához vezettek. Felismerték, hogy új szemlélettel, az összefogás erejével, határozott fellépéssel kell a munkanélküliség, a gazdasági hanyatlás ellen küzdeni.
Most mindenki ránk figyel
Egy fél éven keresztül Magyarországra figyel mindenki, Európán innen és túl, mivel a magyar kormány tagjai fogják az Európai Unió miniszteri tanácsainak üléseit elnökölni, s az ülések napirendjét meghatározni. Ez nem azt jelenti, hogy mi diktáljuk a témákat, viszont a huszonhét tagállam közös érdekeinek feltérképezését követően a saját prioritásainkat is hangsúlyozhatjuk. Örömünkre szolgál tehát, hogy a hivatalos nyilatkozataiban a kormányunk kiemelte, hogy minden témakörnél szem előtt kívánják tartani az emberi tényezőt, „mint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés alapját”.
(El)kendőzve
Tapasztalatok - bevándorlás kontra
A klasszikus bevándorlási séma hazánkban a szomszédos országokból érkező határon túli magyarok áttelepülése. Azonban a rendszerváltozás óta megnőtt a nem magyar származású bevándorlók száma is. Ez a mindenkori kormányzásnak annyiban jelent nehézséget, hogy míg az előbbit a kisebbségi politika részeként próbálták meg - nem éppen sikeres módszerekkel - kezelni, mára már az új típusú bevándorlókkal nemcsak újfajta gazdasági problémák, de kulturális összeütközésből eredő kihívások is felmerülnek. A magyar szabályozás, a gazdaság és a társadalom viszont nem készült még fel erre.
Magyarországra jöttem, maradni szeretnék…
Az európai országok átjárhatósága - és itt elsősorban az uniós tagországokra gondolok –, a határok fellazulása speciális folyamatokat indított el. Uniós polgárokként szabadon mozoghatunk az országok között. De mi a helyzet azokkal, akik megállapodni szeretnének, egy új világot felépíteni, beilleszkedni egy idegen társadalomba?
A befogadás haszna – avagy miért lehet jó a bevándorlás?
A világ kapui kinyíltak előttünk, ma már oda és akkor mehetünk, ahova csak akarunk. Az már rajtunk múlik, hogy pihenni, dolgozni, netalán új életet akarunk kezdeni. De vajon mire számíthatunk a megcélzott országban? Könnyebben befogadnak minket, be tudunk-e illeszkedni a helyi társadalomba? Egyáltalán, miért jó a különböző országoknak, ha bevándorlók „hígítják” fel nemzeti életüket? Szimplán új munkaerőre van szükség, vagy új állampolgárokra, hogy megvalósulhasson a világ régóta dédelgetett álma: a multikulturális élet?
Kisebbségek Európában
Kisebbségek? Nemzeti? Történelmi? Anyanyelvi? Vallási? Etnikai? Azt gondolnánk, hogy az egyesülő Európában létezik egy egységes definíció arra, hogy mit értünk kisebbség alatt. Kelet-Közép Európában a történelem viharai, a birodalmak története és a határok változásai vezettek ahhoz, hogy bizonyos csoportok országukon belül kisebbségként vannak jelen napjainkban.