Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Humini Akiknek az idegen nyelv a magyar
2010. április 15., csütörtök 01:00

Akiknek az idegen nyelv a magyar

Írta:  Somogyi Dóra

Amikor az ember új országot keres vagy talál magának, az egyik legfontosabb feladata új otthona nyelvének elsajátítása lesz. A beilleszkedéshez, a hivatalos ügyek intézéséhez, de még a hétköznapi dolgok végrehajtásához is szükség van a jó kommunikációs képességekre. Az elért mérték és szint, persze, , a tanulótól is nagyban függ.

De kik tanulják a magyart idegen nyelvként?

Egy részük a magyart mint idegen nyelvet Magyarországon tanulja:

- magyar nyelvű felsőfokú tanulmányokra készülő, nem magyar anyanyelvű fiatalok,

- magyar felsőoktatási intézményekben tanuló fiatalok:

→ magyar felsőoktatási intézményekben magyar nyelven tanuló, de nem magyar

anyanyelvű fiatalok,

→ magyar felsőoktatási intézményben idegen nyelven tanuló, nem magyar

anyanyelvű fiatalok, akiknek kötelező a magyar nyelv tanulása, illetve a magyar

nyelvvizsga,

- rövidebb időre nyelvtanulási céllal (is) Magyarországra érkezők,

- Magyarországra munkavállalási célból érkező felnőttek,

- családtagként Magyarországra érkező felnőttek,

- iskolás és óvodás korú gyermekek

Az sem mindegy, hogy a tanulónak milyen a viszonya a magyar nyelvhez.

idegen nyelv (= az a nyelv, amit forrásnyelvi környezetben tantermi körülmények között tanul), második nyelv (=  az a nyelv amit, a tanuló az anyanyelve után tanul ugyan meg, de amely nélkül az illető országban nem boldogulna), környezetnyelv (= a környezet nyelve: pl.: határon túli relatív többséget alkotó magyar településeken a magyar nyelv)

származásnyelv (= amelyen a nyelvtanuló idősebb családtagjai beszélnek/beszéltek, az ősök nyelve) -e számára a magyar. Ez a tanár szempontjából is fontos, hogy tudja, milyen tankönyvet érdemes választania, már ha megteheti. Ebből a szempontból ugyanis nehéz dolga van, hiszen – mint az a fentiekből is kiderül - a magyart idegen nyelvként tanulók csoportjai a legritkább esetben homogén csoportok.

Fontos továbbá a tanulók előképzettségének és motiváltságának a figyelembe vétele is. Egy egyetemi előkészítőre, Magyarországra érkező nyelvszakos hallgató eligazodik a nyelvtani fogalmak között, és ezek az alapok lehetővé teszik számára a gyorsabb haladást. Ezzel szemben például a munka reményében ideérkezők gyakran még a saját anyanyelvük nyelvtani terminusaival sincsenek tisztában, sőt lehetséges, hogy egyáltalán nem is tanultak korábban idegen nyelvet. Őket általában küldi valaki, például a munkáltató, így inkább gyorsan szeretnének a mindennapi életben könnyen használható kifejezéseket elsajátítani, és gyakran le is morzsolódnak a tanórákról néhány bemagolt szó és mondat után. Az előbbiek azonban érdeklődők, előzetes tapasztalataik vannak a nyelvtanulásról, motiváltak, és éppen ezért igényeik is vannak. Nyelvészeti, kulturális, földrajzi, történelmi, irodalmi ismeretekre is vágynak.

Érdekes, hogy a magyar mint idegen nyelv tanárának sokszor azzal a nyelvtanulóval lesz könnyebb dolga, aki még nem rendelkezik semmilyen előzetes magyar nyelvtudással. Ha a diák ugyanis származása nyelveként a családtagoktól, vagy a környezete nyelveként csak úgy magától, hallás után sajátította el a magyar nyelvet, lehet, hogy jó lesz a beszédértése és a beszédkészsége, de az esetében nem igazán beszélhetünk nyelvtani tudatosságról. Az olvasási- és íráskészsége gyengének minősül majd, hiszen hazája nyelvén kezdte el az alapok elsajátítását. Ezek a tanulók nehezebben tudnak fejlődni , mert mind az anyanyelv, mind az idegen nyelv oktatásában használt módszerekre szükségük lesz a tanulásban, ami mindenképp komplikáltabbá teszi a dolgukat.

Bármilyen nézetek is keringenek azonban a magyar nyelv bonyolultságáról, megtanulásának lehetetlenségéről (ami főleg agglutináló (=ragasztó-ragozó) mivoltára vezethető vissza), a magyar nyelv, ugyanúgy, mint bármely más nyelv a világon, kitartással és szorgalommal igenis elsajátítható.

Felhasznált irodalom: Hegedűs Rita és Nádor Orsolya szerk.: Magyar nyelvmester –

A magyar mint idegen nyelv – Hungarológiai alapismeretek

 

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.