Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Humini Gyermekszegénység felszámolása az Európa 2020 stratégiában
2011. szeptember 27., kedd 13:39

Gyermekszegénység felszámolása az Európa 2020 stratégiában

Írta:  Csiki Ingrid

A gazdasági válság miatt bekövetkezett változások arra ösztönözték az Európai Uniót, hogy realizálják azokat a tetteket, amik a válság kialakulásához vezettek. Felismerték, hogy új szemlélettel, az összefogás erejével, határozott fellépéssel kell a munkanélküliség, a gazdasági hanyatlás ellen küzdeni.

A válság felszámolásának érdekében már megtett lépéseket kiegészítve, azt megerősítve alkották meg az Unió vezetői az Európa 2020 stratégiát. Tették mindezt a jövőért, egy élhető, fenntartható jövőért.

Az Európa 2020 stratégia öt kulcsfontosságú területre koncentrál  foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás, szegénység elleni küzdelem −, melyek megvalósításának 2020-ig meg kell történnie, és nemzeti céllá kell válniuk.

Iránymutatóak és követendőek.

Ez a stratégia fogalmazza meg azt is, hogy a gyermekeknek joguk van jobb oktatásban részesülniük, jobb körülmények között nevelkedniük és irányt mutat a szegénység  különös tekintettel a gyermekszegénységre  felszámolására.

A stratégiában megfogalmazott célok megvalósításáról a tagállamoknak évente beszámolót kell megfogalmazniuk. Az első ilyen beszámolók ebben az évben készültek. Sajnálatos módon az tapasztalható, hogy a szegénység felszámolására tett erőfeszítések ez idáig nem hozták meg a kívánt eredményt, a tagállamok nem elég ambiciózusak a gyermekszegénység felszámolásának tekintetében, kevés ország tűzte ki ezt célul saját megvalósítandó programjában.

Az Eurochild saját tagszervezetei  külsős szakértők segítségével  elemezte a Nemzetközi Reformprogramokat. Elemzésük két fő területre fókuszált: a szegénységre  elsősorban a gyermekszegénységre, valamint az oktatásra, nevelésre.

Pontosabban azt vizsgálták, hogy:

• Mekkora hangsúlyt kaptak a tagállamok programjaiban a gyermekszegénységből, valamint az oktatás/nevelés hiányából fakadó hátrányok?

• Melyek azok a feladatok és intézkedések, amelyeket a tagállamok ezek megoldására megfogalmaztak?

• Tervezte-e ezeknek az intézkedéseknek strukturális támogatást nyújtani?

Azt is vizsgálták, hogy az Eurochild tagok milyen mértékben vettek részt a folyamatban és mit gondoltak, mi volt nemzetközi összefüggésben ezeknek a programokat a hozzáadott/közvetlen értéke.

Az eredményeket összesítették, ezeket hat kulcsfontosságú pontban lehet összefoglalni:

• A gyermekszegénység elleni küzdelemhez elengedhetetlen az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott alapvető célok elérése. Jobban ki kellene emelni a Nemzeti reformprogramokban, hogy a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztettség kezelésére tett intézkedések hozzájárulnak az Európa 2020 egyéb, kiemelt céljainak az eléréséhez is.

• Az Európa 2020 stratégiát alá kell támasztani olyan társadalmi integrációra vonatkozó specifikus nemzeti stratégiával, mely megvalósítási terveket tartalmazó, gyermekszegénységgel foglalkozó fejezettel is rendelkezik.

• A szegénység csökkentésére irányuló célokat ki kell egészíteni és meg kell erősíteni speciálisan a gyermekszegénység felszámolására irányuló célokkal. A Nemzeti Reformprogramoknak a gyerekszegénységet nem csak megoldandó feladatként kellene tekintenie, hanem el kellene köteleződnie egy számokban mérhető, kiterjedt javulás, csökkenés mellett, felismerve, hogy már elérhetőek hatékony kezdeményezések.

• Sokkal átfogóbb megközelítésre van szükség a gyermekszegénység teljes kezelésére, mind nemzeti, mind EU-s szinten, olyan széles körű rendelkezések bevonásával, melyekkel elérhetőek a legveszélyeztetettebbek és amelyek elősegítik a gyermek jólét növekedését.

• Nagyobb hangsúlyt kell arra fordítani, hogy az EU strukturális alapok hogyan járulnak hozzá a szegénység felszámolásához. Sajnos a legtöbb Nemzeti Reformprogram még nem csatlakozott a strukturális alapok gyermekszegénység elleni küzdelméhez.

• A tagállamoknak támogatniuk kell az érdekelt felek bevonását a Nemzeti Reformprogramnak mind az előkészítő, mind a végrehajtó fázisába és el kell ismerniük a civil szervezetek jelentős szerepét a szegénység felszámolására irányuló törekvések elérésében.

Ahogy a fenti kutatásból is látszik, van még mit tenni. Sokkal fókuszáltabban kell a kérdést megközelíteni és valóban fel kell ismerni, hogy a gyermekszegénység felszámolása, a gyermekek oktatásban való részesítése milyen mértékben képes hozzájárulni egy fenntartható jövő eléréséhez.

Nem szabad tehát megállni, tovább kell folytatni a küzdelmet. Jövőt építünk, hát legyen kinek építeni.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.