Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Háttér Kegyetlen kultúrák
2010. július 15., csütörtök 01:00

Kegyetlen kultúrák

Írta:  Pacz Dóra
“A fájdalom elkerülhetetlen. A szenvedés választás dolga.” - mondja egy buddhista közmondás. Mitől függ, hogy életünkben mennyi fájdalmat kell átélnünk? Ha antropológiai szempontból szemléljük a problémát, mindenképpen kultúrafüggővé tesszük ezt a mennyiségét. Hiszen minden kultúrát alkotó emberi társadalom saját szabály- és hagyományrendszere szerint éli az életét. A világ minden szépsége és kegyetlensége a kultúrák különbségéből, eltérő értékrendjéből származik.

hatter_kegyetlenkulturak

Életünk egyes szakaszait, mint például a gyermekkor végét és a felnőttkor kezdetét, szertartásokkal ünnepeljük. A mai Európában a tizennyolc éves ifjú felnőttek nemcsak születésnapi tortát kapnak, hanem jogokat és kötelezettségeket is. Ha azonban Pápua-Új-Giunea egy kis falujában élő Korafe-klán szülötte egy lány, sorsdöntő ajándékot kap. Ebben a kultúrában ugyanis a lányoknak fájdalmas döntést kell hozniuk. Arcuk kitetoválásával adhatják a törzs tudtára nővé érésüket, s ezt egy szertartás követi. Tíz törzsbéli lányból manapság már csak három dönt az arctetoválás mellett. Sokan a hagyományos életmódot inkább városi tanulmányokra cserélik, s megtagadják az ősi hagyományt, hogy jobban érvényesüljenek. A döntés európai szemmel teljesen érthető; nem sokan vágyunk arra a hetekig tartó fájdalomra, amikor a tetoválóművész citromfa-tüske segítségével hamut szurkál az arcunkba.

Az ősi, elszigetelt társadalmakban azonban a fájdalom a beavatási szertartások, tehát az új életszakaszba lépés része. A dél-etióp Karo-törzs fiatal lányain fájdalmas sebeket ejtenek. Bevett szokás, hogy házasság és gyermekszülés előtt a nagynénik borotvapengével sebzik meg a fiatal lányok felsőtestét, hogy ezáltal vonzóbbak legyenek a leendő férjük számára. Ezért vajon hányan állnának sorba közülünk?

 

A szépség záloga

Ha három vonzó külső tulajdonságot kellene megneveznünk, a hosszú, kecses nyak vajon köztük lenne-e? A Thaiföld és Burma területén élő padaung férfiak tudhatják magukénak az ő szemükben gyönyörű és vonzó, "zsiráfnyakú" nőket. A nyaknyújtás öt éves korban kezdődik, ekkor évente egy új fémkarika kerül a leány nyakára. Évek múltán a teher elérheti a három-öt kilót is. Ez testileg egyértelműen káros és megterhelő, de a viselésének pontos okát már a törzs tagjai sem tudják. A magyarázatok egyike a gyakori tigristámadások elleni védelem, amely megmagyarázza a lábszáron lévő karikákat is. Természetesen, ezen túlmenően van ősi mondán alapuló értelmezése, és talán a modern társadalmak által kreált hűtlenséget megakadályozó funkciója is.

Talán az igéző tekintet is szerepelne az említett három tulajdonság között. Egykoron az asszonyok, hogy elérjék a kívánt hatást, a mérgektől sem riadtak vissza. A nadragulya, mely számos gyógyszertári készítmény alapja és népiesen a szép asszony füve nevet viseli, cseppet sem ártalmatlan. Az asszonyok a pupillatágító mellékhatását kihasználva a kivonatát rendszeresen, szemcseppként használták. Elsősorban a kordivatot leginkább követő olasz régiókban terjedt el a szokás, annak ellenére, hogy a főzet nem ritkán vakságot is okozott.

A XVIII. századi nők sem születtek tökéletesnek. A nőideált számos és kegyetlen otthoni praktikával sikerült csak elérniük. A szemöldök hiányosságait egérszőr pótolta, bőrük a kréta evéstől volt hófehér, s kecses, már-már betegesen sovány alakjuk is a diéta következménye volt.

 

Embertelen emberiség

A nyugati országokban minden kislány fehér lovon érkező, daliás hercegről és gyönyörű esküvőről álmodozik. Ruandában mindez rémálommá válhat a nők számára. Még napjainkban is bevett szokás, hogy a férfiak erőszak által szereznek asszonyt maguknak. Miután a férfi elrabolta és megerőszakolta a kiszemelt nőt, annak igen kevés esélye marad új társat találni. Ebben ráadásul egy nem kívánt terhesség is hátráltathatja, így kénytelen hozzámenni az erőszaktevőhöz. Utólag aztán a férfi elnézést kér a nő családjától, és jelképesen néhány kecskével vagy tehénnel fizet. Bár a nemi erőszak és az emberrablás büntetendő Ruandában is, a családon belüli erőszak és a menyasszonyrablás nem ütközik törvénybe.

Ha a családon belüli erőszakról van szó, akkor talán a legbrutálisabb és egyben abszolút elfogadhatatlan tett a lányok körülmetélése. Szomáliában a nők kilencvennyolc százaléka átesett ezen a beavatkozáson. Hosszú időn keresztül bizonygatták az iszlám vallás előírásaként és a szomáliai kultúra részeként a női körülmetélés szükségességét, de 2004 óta fokozottabb a tájékoztatás az iskolákban, és a médiában is. Számos vallási vezető és orvos tart nyilvános beszédeket a műtét fokozott fertőzésveszélyéről és a pszichés károkról. Elérendő cél, hogy az édesanyák is elfogadják, hogy gyermekeik érdeke is az, hogy a nemi életük és a gyermekvállalás ne legyen egyenlő a kínzó fájdalommal. Sokan még mindig azért végeztetik el a csonkítást gyermekeiken, mert attól tartanak, e nélkül nem találnak majd tisztességes férjet maguknak. Hosszú lesz az út, míg ez a téves gondolat távozik a fejekből.

 

Örök hűség.

Ez a fogalom az Indiában élő asszonyok számára szó szerint volt értendő. Az úgynevezett szati a a férj halála utáni önkéntes máglyahalált jelenti. Életmód-kutatók azt a magyarázatot találták erre a barbár, napjainkban már ritkán előforduló szokásra, hogy a nőnek a férjét birtoktárgyként kell a halálba kísérnie. Már kicsi korban belenevelték a leánygyermekekbe, hogy ilyen halált halni nemes és bátor tett, az egész család számára dicsőség és elismerés. A gyarmatosítók és a fejlett nyugati országok nyomására India törvény által szabályozta a férj halála utáni teendőket. Tilos a szati, de az áldozathozatal kötelező. Az özvegynek két lehetősége van: női kolostorba vonulni, vagy a hátralévő életében a rokonságot szolgálni.

 A szatinál is kegyetlenebb szokás uralkodik Tanzániában, ahol a boszorkányságba vetett hit gyakran gyilkosságra ösztönzi az embereket. Az afrikai országokban a bőrből hiányzó pigmentek stigmát jelentenek. Gyakori, hogy az albínókat nem csak a közösség, de saját családjuk is kitaszítja. Becslések szerint Tanzániában a lakosság hat ezreléke albínó. A kormány elsősorban a bányászatot teszi felelőssé az albínó testrészeket árusító, virágzó feketepiacért, mivel a babonák szerint ezek a testrészek szerencsét hoznak, elűzik a halált és segítenek megtalálni a jó vágatokat. A hatóságok mélyen elítélik ezeket a cselekedeteket, azonban a tettesek felkutatása nem járt eddig sok sikerrel.

 

Ezeken felül napjainkban is számtalan öncsonkító és testtorzító hagyomány van, gondoljunk csak az extrém tetoválásokra, piercingekre, plasztikai műtétekre, melyek elviekben nem kevésbé barbár tettek, csak a kivitelezésük és a megítélésük változott az idők során. Baj akkor van, ha ezek a fontos döntések nem saját akaratból történnek.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.