Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Háttér Joga van... de mihez?
2010. június 17., csütörtök 11:46

Joga van... de mihez?

Írta:  Pacz Dóra
Mihez van joga egy betegnek? Ahogyan az emberi jogok mindenkit megilletnek, úgy a betegjogok is. Magyarországon 1998. január elseje óta írott formában is lejegyezték ezen jogokat. Elméleti szinten hazánk megfelel a nemzetközi átlagnak, azonban a gyakorlat merőben mást mutat. Az orvosi társadalom, az egészségügyben dolgozók és a civilek mindezekről másként vallanak. Botrányos esetekről pedig a jogászok tudnának hosszasan mesélni.

Az egészségügyről szóló törvény kilenc betegjogot sorol fel. A legfontosabb és legalapvetőbb a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való jog, mely az adott társadalom gazdasági teherbírásának függvénye. Ide tartozik továbbá az emberi méltósághoz való jog, a tájékoztatáshoz való jog, illetve az önrendelkezéshez való jog. A betegnek továbbá joga van betekinteni a róla készült egészségügyi dokumentációba, illetve joga van elhagyni az épületet, ahol kezelését végzik. Ezek a jogok a mentális betegek esetén állapottól és a betegség súlyosságától függően változhatnak. Alapvető továbbá az ellátás visszautasításának joga és az orvosi titoktartáshoz való jog.

„Jöhet a következő!" - de mikor?
Gyakori a kérdés az egészségügyi intézmények legtöbbjében. Hivatkoznak kávészünetre, sürgős műtétre, szabadságolásra - hogy csak a leggyakoribbakat említsem. A páciens részéről nagyon fontos a türelem és a megértés, azonban gyakran előfordul, hogy az a bizonyos pohár túlcsordul. Az emberi méltóság megsértésének számít, ha egy krónikus betegségben szenvedőt alapos szakmai indok nélkül megvárakoztatnak. Bizonyos esetekben, ha ennek a várakoztatásnak káros következményei vannak, kérhető az eset betegjogi képviselő általi vizsgálata. Ha már sikerült bejutnia a betegnek a rendelő orvoshoz, akkor merül fel egy másik probléma, mégpedig az, hogy sokan érzik kevésnek a rájuk szánt időt a sok órás várakozáshoz képest. Pszichés zavarral küzdők vizsgálatára az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) tíz-tizenkét percet hagy jóvá. Hogy ezen idő alatt reális diagnózis állítható fel egy betegről, laikusként is nehezen képzelhető el. Ilyen esetben a páciens nem kérhet hosszabb rendelési időt, vagy több figyelmet, esetleg még negyed órát. Van joga viszont kérdezni és másodvéleményt kérni. Az ehhez szükséges feltételeket az egészségügyi szolgáltató törvényileg köteles biztosítani. Ha ezek után sem gondolja a beteg megfelelőnek, kielégítőnek a diagnózist, élhet a szabad orvosválasztás jogával. A diagnózis felállítása után a betegnek joga van a róla készített dokumentációról másolatot kérni vagy készíteni és az általa kiválasztott személyeknek azt szabadon megmutatni. Egyetlen kivétel van ez alól, mivel a pszichiátrián kezelt betegek esetén az orvos megtagadhatja a kezelés bizonyos fázisaiban a dokumentáció feltárását, hiszen ennek káros következményei lehetnek a páciens felépülése során. Biztosítania kell azonban a beteget arról, hogy a kezelés végén minden lehetséges dokumentum megtekintésére lehetősége lesz. Sok esetben a felírt gyógyszer minőségét is kétségbe vonja a beteg. Mentális betegek esetén előfordul, hogy az újonnan bevezetett olcsóbb gyógyszer hatásában nem bíznak eléggé és inkább a régóta használt, jól megszokott, azonban a támogatás alól kiesett drágább gyógyszert íratnák fel. Ha a kezelőorvos ezt jóváhagyja, akkor természetesen erre is van lehetőség. Elsősorban azonban azt kell figyelembe venni, hogy nem a gyógyszer ára, hanem a hatása a mérvadó.

Mentális betegségek napjainkban
Sokan nincsenek tisztában a mentális betegség fogalmával és a kifejezés hallatán hasadt tudatú, gyógyszeres kezelés alatt álló személyek jutnak eszünkbe, akik társadalmilag inaktívak. Ezzel szemben a szakemberek számításai szerint minden ötödik ember küzd - élete valamely szakaszában - valamilyen mentális zavarral. Mentális zavarról akkor beszélhetünk, ha az észlelés, megismerés és megértés - tehát kognitív képességeink- folyamatában extrém változás áll be. A 21. század egyik legaggasztóbb „kórja" a depresszió. A szorongás után ez a második leggyakoribb pszichiátriai betegség. Általában hat-kilenc hónapig tart, illetve életünk során többször is visszatérhet. Az adatok alapján tehát az, hogy olyan hirtelen jött, észre sem lehetett venni, nem lehet magyarázat. A megelőzésre és a korai felismerésre kell rendkívül nagy hangsúlyt fektetni. Figyeljünk oda családtagjaink, barátaink, szomszédaink, és egyáltalán, embertársaink viselkedésére, akár hétköznapi problémáira, és támogassuk őket életük nehezebb szakaszaiban! A depresszió egy olyan globálisan jelen lévő betegség, amely hosszú távon munkaképtelenséget is okoz. Már az Európai Unió is felismerte a betegség társadalmi és gazdasági veszélyeit. Egyértelműen ijesztő jelenség a napjainkban egyre gyakrabban előforduló gyermekkorban kialakuló depresszió, mely a közelmúltban hazánkban történt több tragikus kimenetelű eset hátterében is meghúzódik. A depresszió mellett mentális betegségnek tekintjük a skizofréniát, az autizmust, a mániát, a demenciát (jelentése: szellemi hanyatlás), illetve a figyelemzavart is, de a lista ezzel még közel sem teljes. Ebből a felsorolásból is kitűnik, hogy két mentális zavar tényleges megjelenési formája között milyen óriási különbség lehet.

Az elme börtöne
Büntethető-e egy mentális zavarral küzdő ember a tetteiért és ha igen, mi legyen a büntetése? Súlyos pszichiátriai esetek vetik fel ezt a cseppet sem egyszerű kérdést. Számos dokumentumfilm és hollywoodi alkotás megörökítette már a témát. A jelenség Magyarországon is észlelhető. A téma kiemelt intézménye az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI), amely az erőszakos bűncselekményt elkövető mentális betegek kényszergyógykezelését hivatott ellátni. Az itt kezelt betegek legtöbbje skizofréniában szenved, és a közeli hozzátartozóját bántalmazta. Magyarországon kilencven-száz ezerre teszik a skizofrének számát. Ez az intézmény a legtöbb súlyos bűncselekményt elkövető mentális beteg számára a végső állomást jelenti. Idén májusban azonban hatályba lépett a probléma megoldása is, egy törvénymódosítás formájában. Az új szabály értelmében a jövőben a kényszergyógykezelés maximálisan annyi ideig tarthat, amennyi szabadságvesztést normál elmeállapotú elkövető esetén kiszabhattak volna az adott bűncselekményért. A kényszergyógykezelés idejének felső határát húsz évben állapítja meg a módosított törvény. Nemrégiben történt, hogy egy férfi alvajárás közben késsel szurkálta meg sógorát. A bíróság végül szabadlábra helyezte az elkövetőt, ami a mentális jogorvoslásban precedensértékű.

A mentális betegségekkel kapcsolatban nagy a lakosság információhiánya, azonban a helyzet nem reménytelen. A felmérések alapján az igény már megjelent, a tájékoztatás pedig a háziorvosnál kezdődhet. Számos szervezet ad ki tájékoztatókat, szervez oktatási programokat, ezek keretein belül bárki információt szerezhet a leggyakoribb és legritkább mentális zavarokról is. A fiatalabb generációt megcélzó médium, az internet is nagy jelentőséget kap, gondoljunk csak az online „az orvos válaszol"- fórumokat elárasztó tinédzserek kérdéseire. A Szinapszis Kft. 2009-ben végzett felmérése alapján a lakosság hetvenhét százaléka szerint hátrányban vannak a pszichiátriai kezelésben részesülők, elsősorban a munkahelyen. A munkaerőpiac elvárásai egy egészséges felnőtt embert is próbára tesznek, de gondoljunk bele például az autista emberek életébe, akik adott esetben teljes mértékben munkaképesek lennének ugyan, csak a társas érintkezés kompetenciáit nem tudják elsajátítani. Ilyen esetekben óriási jelentőséggel bírnak az őket és munkába állásukat segítő civil szerveződések, alapítványok.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.