Nyomtatás
2010. június 17., csütörtök 11:44

Csendes támadás- Roma nők erőszakos sterilizálása

Írta:  Jakab Magda
A kommunista rezsim kései éveiben csendes támadás folyt a roma nők ellen. Egyre gyakrabban fordult elő a roma nők erőszakos sterilizációja. Hivatalos, pontos kimutatások nem léteznek, a sterilizációról, sem Magyarországon, sem máshol, de nem hivatalos adatok szerint több tucatnyi asszonyt, többnyire romát sterilizáltak belegyezésük nélkül az orvosok. A téma évek óta vita tárgya, s több per is lezajlott már eltérő eredménnyel.

Az európai roma jogvédő szervezetek szerint Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában került sor a roma asszonyok akaratukon kívüli sterilizálására. Csehországban és Szlovákiaban sikerült pereket megnyerni, néhány roma nőt kártérítésben részesítettek, de mindez csak nagyon kevés hányada azoknak, akiket abortusz vagy császármetszéses szülés után sterilizáltak évekkel ezelőtt, anélkül, hogy erről tudtak volna.
Többekkel közülük hozzájárulásuk nélkül, akaratuk ellenére, informació-, illetve kellő felvilágosítás hiányában írattak alá papírokat, és csak a műtét után tudatták velük, hogy sterilizálva lettek. Néhány nő azt mondta, hogy elkábított állapotban voltak, amikor egy papírt eléjük tettek, hogy írjak alá, mások csak egyszerűen nem értették a " sterilizáció" szó jelentését. Bizonyos esetekben csábító javakat ígértek a szociális munkások, vagy a hivatalokban dolgozók felajánlottak nekik magas összegű pénzeket; különböző anyagi javakat, mint például bútorokat. Vagy egyszerűen nem adták oda a nekik járó segélyt, ha nem írták alá a papírt.
Szlovákiaban többekkel a műtéti beavatkozás előtt aláírattak "valamilyen papírt", anélkül, hogy a sértettek pontosan tisztában lettek volna a szöveg tartalmával. Az aláírás megtagadása esetén azzal fenyegették meg őket, hogy nem hajtják végre rajtuk a császármetszést, távozniuk kell a kórházból. A kórházi tartózkodás után egyiküknek sem sikerült teherbe esnie, és felmerült bennük a gyanú, hogy a császármetszés mellett sterilizálták is őket a kórházban. Jogi képviselőiktől azonban 2002-ben megtagadták, hogy betekinthessenek a kórházi feljegyzésekbe. A következő évben a szlovákiai bírói döntés engedélyezte, hogy az érintett nők megtekintsék a kórházi feljegyzéseket, de azt nem, hogy fénymásolatot készítsenek. Szlovákia ide vonatkozó törvényi szabályozása 2004-ben változott meg, akkor már lehetővé vált a nők kérésének teljesítése. Mindez annak nyomására történt, hogy Szlovákiát elmarasztalta a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a kórházi adatok jogellenes visszatartása miatt, a roma nők sterilizálása ügyében.
„Nem kérdezték meg őket, nem ajánlottak semmiféle más megoldást, s helyettük hozták meg a döntést" - nyilatkozta a Liga képviselője, David Záhumensky.
A szlovákiai helyzet megmutatta Európának, hogy az egészségügyi helyzet erősítést igényel, az erőszak, a jogok megsértése, nem szorítható határon belülre, Európának foglalkoznia kell ezzel, és a hasonlóan súlyos emberi jogok megsértésével.
A sterilizációk egy részét sikerült eltussolni, illetve letagadni a történteket, de az 1990-es években egyre több eset került a nyilvánosság elé. A sterilizálás indoka: redukálni a magas számú, nem egészséges roma populációt. Az orvosok számára a sterilizáció egyféle születésszabályozást jelentett, amit a sajátságos meglátás szerint hajtottak végre, a törvény támogatásával. Szerintük nagyon is volt létjogosultsága a cselekedeteiknek. Ugyanakkor a cseh doktorok nagy százaléka indokolatlannak tartja a gyanút. Nem értik egyáltalán miért is született meg ez az állítás, mivel ők nem vezetnek semmiféle statisztikát a roma, és nem roma nők sterilizációjáról.
A sterilizációk 1972-es határozattal kezdődtek, és az1980-as évek végéig tartottak, de néhány orvos saját elveihez ragaszkodva önkényesen tovább folytatta a már törvénytelené vált műtéteket.
Több nemzetközi szervezet, többek közt az ERRC ( European Roma Rights Centre), az Emberi Jogok Szövetsége küzd a romák, a roma nők széleskörű diszkriminációja ellen. Kutatásokat végeznek, oktatnak, fejlesztik a kevésbe fejlett régiókat, roma aktivistákat képeznek ki; lehetőséget nyújtanak a jogaikban sértetteknek, ingyenes ügyvédi képviseletet biztosítanak számukra, bírósági eljárást kezdeményeznek, és küzdenek az emberi jogok betartásáért.

Kapcsolódó elemek