Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Háttér Biodiverzitás vs. fejlesztés
2010. máj. 12., szerda 22:28

Biodiverzitás vs. fejlesztés

Írta:  Fabók Veronika

A fejlesztés és a biodiverzitás megőrzése első hallásra egymásnak ellentmondó fogalmaknak tűnnek. Ahhoz azonban, hogy megértsük a két kérdés szoros összefüggését, el kell rugaszkodnunk mindkét fogalom hagyományos értelmezésétől.


Az első környezeti mozgalmak a környezeti problémák által generált aggodalom nyomán jöttek létre a 19. században, és még ugyanebben a században intézményesült formában, a törvényhozásban is megjelentek Észak-Amerikában és Európa több országában. Az állami természetvédelem alapját a védett területek létrehozása jelentette, elméletét pedig az ökológiai rendszerek egyensúlyi állapotára való törekvés, az élőhelyek érintetlenül hagyása, és az emberi jelenlét kizárása. Ez az elmélet nem kérdőjelezi meg a gazdasági fejlődés létjogosultságát; ágazatként tekint a természetvédelemre, a természetes élőhelyek megőrzését elzárt területeken képzeli el. Ez a szemlélet már a 19. század végén elterjedt a gyarmatokon is, ahol a nemzeti parkok, védett területek létrehozása sok esetben az őslakosok kitelepítésével, vagy a természeti erőforrásokhoz való hozzáférésük korlátozásával járt. A gyarmatosító államok zoológusai, botanikusai kizárólag tudományos szempontok alapján, a helyi lakosság teljes kizárásával képzelték el a területek védelmét.

A természetvédelem ilyen szemlélete a fejlődő országokban sokáig egyeduralkodóként tartotta magát, mígnem a 20. század végén a környezeti problémák globális összefüggéseinek és a globális egyenlőtlenségek felismerésével nyilvánvalóvá vált, hogy ez a gyakorlat a globális problémák közepette nem állja meg a helyét. Egyrészt etikai kérdéseket vet fel az, hogy korlátozza a helyi lakosságnak a természeti erőforrásokhoz való igazságos hozzáférését, másrészt hatékonyságában is megkérdőjelezhető. Azzal, hogy kizárják azokat, akik évszázadokon keresztül fenntartható módon használták az erőforrásokat, arra kényszerítik a helyi lakosságot (akik a globális gazdasági folyamatok miatt amúgy is efelé sodródtak), hogy környezetpusztító és hosszú távon fenntarthatatlan módon szerezzék meg a megélhetésükhöz szükséges forrásokat a védett területen kívülről, vagy magukról a védett területekről. Az utóbbi azt is maga után vonja, hogy a rendszeres törvénysértő magatartás miatt a konfliktusok száma is megnő a védett területeken. Ezek miatt a védett területek ezen gyakorlat szerinti fenntartása rendkívül költséges, amit sok fejlődő ország nem engedhet meg magának. Így a védett területek egy része csak papíron létezik, mert a természetvédelmi szervek a szigorú szabályokat a gyakorlatban nem képesek betartatni.

A múlt század végén több szervezet is felismerte (az IUCN-Nemzetközi Természetvédelmi Unió és a WWF- Természetvédelmi Világalap), hogy logikus lépés lehet összekapcsolni a globális gazdasági folyamatok ellenszelében hajózó természetvédelem törekvéseit a szegénység megszüntetésére tett kísérletekkel, mivel a biodiverzitás csökkenése és a szegénység problémája is ugyanazon okokra vezethető vissza. A gazdaság globális folyamatai hatással voltak mind a biodiverzitás csökkenésére, mind a globális egyenlőtlenségek kialakulására, és a fejlődő országok egyre nagyobb mértékű leszakadására. Természetesen az is elmondható, hogy a két probléma egymásra is jelentősen hat: a szegénység további terjedésével a biodiverzitás további csökkenése várható, és fordítva.

Ennek hatására születtek meg az úgynevezett integrált természetvédelmi és fejlesztési projektek (Integrated Conservation and Development Projects- ICDPs), és kezdtek elterjedni a fejlődő országokban. Ezeket az integrált fejlesztési projekteket azonban sok kritika érte, ugyanis általában a turizmusban vagy valamilyen más szakmában kínálnak teljes vagy részmunkaidős állást, ezzel a helyi lakosság hagyományos megélhetésének elvesztésért pénzbeli kompenzációt biztosítanak. Ez azonban nem helyettesítheti azt az összetett megélhetési formát, ami a fejlődő országok vidéki társadalmaira jellemző. Továbbá a programok nem járulnak hozzá a hagyományos társadalmak helyreállításához, hanem a nyugati típusú fejlesztési modellt követve próbálják felszámolni a szegénységet a fejlődő országokban. Ez több szempontból is megkérdőjelezhető: egyrészt a nyugati típusú fejlődési modell környezeti szempontból nem fenntartható, másrészt a projektek pénzügyi fenntarthatósága is kérdéses, ugyanis a helyi közösségeket a fejlesztési forrásoktól teszik függővé, nem kínálva nekik alternatívát a szegénység végleges felszámolására.

Magyarországon a természetvédelem intézményesülése a háború előtt kezdődött és a Kádár-korszakban folytatódott. Jelenlegi formája a rendszerváltás után alakult ki, azonban a koncepcióját tekintve az eltelt évtizedekben nemigen változott. Európában nyilvánvalóan nem beszélhetünk a védett területeken az emberi hatások teljes kizárásáról, hiszen a sűrűn és évszázadok óta lakott területeken ez nem jöhetett szóba. Paradox módon még természetvédelmi szempontból sem, ugyanis az emberi tájhasználat annyira régóta van jelen a kontinensen, hogy a biodiverzitás megőrzéséhez nélkülözhetetlenné vált.
Hazánkban a természetvédelem mindig is arra törekedett, hogy minél nagyobb terület kerüljön az állam kezelésébe. Ezt a rendszerváltás óta a nemzeti parkok földvásárlással oldják meg, s ott azután vagy maguk gazdálkodnak, vagy haszonbérbe adják helyi gazdálkodóknak, hogy a szakmai útmutatás alapján műveljék. Ezzel a helyi gazdálkodók a nemzeti parkok versenytársaivá válnak, és ha nem is annyira közvetlenül, mint a fejlődő országokban, de végső soron kiszorulnak a természeti erőforrások használatából.

A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a globális gazdasági folyamatok nagy vesztesei a mezőgazdaságból élő kis- és középgazdaságok voltak. Válságukat még súlyosbította az EU-csatlakozás, az EU mezőgazdasági támogatási politikája, amely azt a néhány nagygazdaságot támogatja, amelynek a lobbiereje a legerősebb, és amely egyébként a fenntarthatatlan módon működő ipari mezőgazdaság képviselője. A természetvédelmi politika e válságban lévő kis- és középgazdaságokkal, gazdálkodókkal kerül konfliktusba. A helyzet egyik félnek sem kedvező. A nemzeti parkok számára a társadalmi támogatottság hiánya miatt a védett területek megfelelő kezelése rendkívül drága lenne, nem áll rendelkezésükre elegendő forrás a szabályok betartatásához, ezért a védett területeknek valójában csak egy részén folyik természetvédelmi munka. A gazdálkodó szempontjából pedig a természetvédelmi kötelezettségek csak további nehézségeket jelentenek. A fejlesztés és a természetvédelem kérdésének összekapcsolása tehát hazánkban is időszerű.

Az összehangoláshoz világszerte olyan programokra van szükség, amelyek hosszú távú megélhetést biztosítanak a gazdálkodóknak, és támogatják a családi gazdaságokon és a helyi közösségeken alapuló agrár-környezetgazdálkodási termelési modellek létrejöttét. Fontos ezen programok integrálása a természetvédelmi politikákba, olyan tájhasználati zónarendszer kialakításával, amelyben a természetvédelem és a hagyományos mezőgazdaság megfér egymással.

Hazánkban az EU Agrár-Környezetgazdálkodási Programja lehetőséget kell, hogy adjon erre, illetve az EU természetvédelmi politikájának gerincét adó Natura 2000 hálózat kapcsán kifizetendő kompenzációs támogatások is ezt a célt kell, hogy szolgálják. Ehhez szükség van az agrártámogatások jelenlegi elosztására kialakult gyakorlat megváltoztatására. Ennek érdekében a szabályozási, a kutatási és a fejlesztési szinten is változtatni kell. Ennek hangsúlyozása természetvédelemnek is érdekében áll, hiszen a biodiverzitás csökkenésének megállítása a természetvédelem hagyományos modellje alapján már nem képzelhető el.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.