Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Háttér Magyarországra jöttem, maradni szeretnék…
2010. április 15., csütörtök 01:00

Magyarországra jöttem, maradni szeretnék…

Írta:  Lekk Móni

Az európai országok átjárhatósága - és itt elsősorban az uniós tagországokra gondolok –, a határok fellazulása speciális folyamatokat indított el. Uniós polgárokként szabadon mozoghatunk az országok között. De mi a helyzet azokkal, akik megállapodni szeretnének, egy új világot felépíteni, beilleszkedni egy idegen társadalomba?

Akik erre vállalkoznak, és új otthonukat látják Magyarországban, sokszor hosszadalmas procedúrán, bürokratikus buktatókon át kell bizonyítaniuk, hogy méltó tagjai a társadalomnak. Évekig várnak egy-egy döntésre, mely tovább engedi őket, hogy teljes értékű egyénként élhessenek a preferált országban. Természetesen a másik oldalt is meg lehet érteni. Hiszen nem lehet csak úgy, akárkit beengedni, jogokkal felruházni és kötelezettségeket aggatni a nyakába…

Nézzük meg közelebbről ezeket a lépcsőfokokat, melyek elvezetnek minket a választott, jelen esetben a magyar állampolgárság megszerzéséig. Sokak szerint felesleges körök futásáról van szó, és ténylegesen hosszú évekről akár, de egy biztos, aki kitartó, sikerülhet neki, hiszen semmivel sem nehezebb itt, mint más országokban.

Itt-hon vagy Ott-hon?

Magyarország helyzete több szempontból speciális. Egyrészt nincsenek túlnyomó többségben eltérő kultúrájú bevándoroltak, bár az igaz, hogy az utóbbi évtizedekben hazánk egyszerre lett tranzit- és célország, ugyanakkor egyedi kérdés a határon túli magyarok helyzete. A magyar társadalom természetes utánpótlása lehet a határon túli magyarok bevándorlása, ennek ellenére a szülőföldön maradásuk is legalább ilyen fontos. Magyarország még ma sem rendelkezik komoly migrációs stratégiával, a határon túli magyarok kérdésében sincsen nemzetpolitikai konszenzus. Ráadásul az elméleti bevándorlási szükséggel szemben a magyar társadalom az egyik legelutasítóbb. Statisztikák szerint hazánkban jelenleg 185 000 külföldi rendelkezik három hónapot meghaladó tartózkodási engedéllyel. Több tízezer személy tartózkodik rövidebb-hosszabb időszakra szóló vízummal. Ezekkel az adatokkal szorosan összefüggnek az állampolgársági ügyintézéssel kapcsolatos statisztikák. Hiszen honosítási vagy visszahonosítási kérelmet csak az nyújthat be, aki már rendelkezik magyarországi lakóhellyel, azaz bevándorolt, letelepedett, menekültként elismert, illetve aki a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát itt gyakorolja. Ötezer körüli a honosítási és visszahonosítási kérelmek elfogadása. A nyilatkozatok és lemondások száma meglehetősen alacsony, viszont az állampolgárság megállapítási kérelmet kérők aránya jelentős. Ezt olyan magyar állampolgárok vagy leszármazottaik kérik, akik nem lemondással vagy a határok változása révén vesztették el állampolgárságukat. Sokan közülük csak azért nyújtanak be kérelmet, hogy az unióhoz tartozás előnyeit kihasználják. Mások az érzelmi kötődés miatt szerzik vissza, igaz csak rövidebb időre látogatnak haza. Túlnyomó többségben az idősebbek azok, akik haza is költöznek.

Sokkal jelentősebb a honosítottak, illetve visszahonosítottak csoportja. Ilyen kérelmet jellemzően román, illetve szerb és ukrán állampolgárok nyújtanak be, főleg határon túli magyarok. Az átlagosan évente hatezer magyar állampolgárságot nyert személy közül körülbelül négyezer tud magyar felmenőket igazolni, és legalább ezer egykor maga is magyar állampolgár volt. A családi kapcsolat nélkül vagy menekültként állampolgárságot szerzők száma az utóbbi években a négyszáz főt sem érte el.

A magyar állampolgárság megszerzése

Az állampolgárság, egyszerűen fogalmazva olyan jogviszony, melynek egyik oldalán az állam, másik oldalán az állampolgár áll. Ez a viszonyrendszer oda-vissza tartalmaz jogokat és köztelezettségeket. Az állampolgárság születéssel való megszerzésénél vagy a leszármazás jogcíme, vagy a belföldön történő születés a mérvadó. Az állampolgárság megszerzésének másik esete családjogi tényekkel történik (házasságkötés). A harmadik csoport a honosítással történő állampolgárság szerzés illetve a megfosztással vagy elbocsátással történő állampolgárság megszűnés. A magyar jog általában elfogadja a többes állampolgárság létezését. A magyar állampolgársággal is rendelkező többes állampolgárt azonban elsősorban magyar állampolgárnak tekinti.

A honosítással történő állampolgárság szerzést feltételekhez köti az Alkotmány. Többek között: nyolc éven át folyamatosan Magyarországon kell élni, állandó lakcímet és megélhetést is bizonyítani kell, feltétel a büntetlen előélet, ismerni kell a nyelvet, majd egy sikeres alkotmányos alapismereti vizsga után lehet állampolgársági esküt tenni. A vizsgának szóbeli és írásbeli része is van, mely 21 tételből álló tételsorra alapoz. Ennek anyaga két részre bontható. Első felében a magyar történelem rövid vázlata található a legfontosabb nevekkel és eseményekkel, második fele pedig a magyar alkotmányos berendezkedés főbb intézményeiről ad eligazítást. Hozzáteszem, ez nem is annyira egyszerű, és javasolnám minden magyar állampolgár vizsgáztatását az adott anyagból!

Természetesen itt is annak bizonyos kedvezmények. Öt éves itt tartózkodás után kérelmet nyújthat be az a nem magyar állampolgár, aki az ország területén született, vagy kiskorúsága idején már letelepedett, bevándorolt Magyarországra, esetleg hontalan. Három év itt tartózkodás után igényelhető az állampolgárság azoknak a személyeknek, akik legalább három éve magyar állampolgárral érvényes házasságban élnek, kiskorú gyermekük magyar állampolgár, vagy a magyar hatóság menekültként elismerte őket. Egy éves folyamatos tartózkodás után kérelmezheti az állampolgárságot az, aki magyar nemzetiségűnek vallja magát, és igazolja, hogy felmenője magyar állampolgár volt. Visszahonosítással csak volt magyar állampolgár kérvényezheti az állampolgárságot. Ennek feltételei a büntetlen előélet, biztosított megélhetés és lakhely hazánkban.

A köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal alanyi jogon visszaszerezhető a magyar állampolgárság azoknak, akiket 1945. szeptember 15-e és 1990. május 2-a között ettől megfosztottak. A kérelmekhez természetesen mindenféle dokumentumot kell csatolni, formanyomtatványokat kitölteni, és befizetni a különböző illetékeket, majd a lakóhely szerinti polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjéhez kell benyújtani a papírokat. Jóváhagyás esetén a magyar állampolgárságot a kérelmező az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. Az állampolgárság megszerzésén túl lehetőség van annak megszűntetésére is, például lemondással. Illetve automatikusan megszűnik az állampolgár halálával. Extrémebb esetekben a hatóságok vissza is vonhatják azt, amennyiben a kérelmező magyar állampolgárságát bizonyos jogszabályok megszegésével szerezte meg.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.