Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Háttér Januártól az utcára szorulnak a dohányosok
2011. július 19., kedd 18:11

Januártól az utcára szorulnak a dohányosok

Írta:  Kövesi Ágnes

2012. január 1-jén lép hatályba a nemdohányzók védelméről szóló törvény. A zéró tolerancia elve értelmében a füstölgők az utcára kerülnek. Tilos lesz a dohányzás ugyanis a zárt helyeken: nemcsak a munkahelyeken és a közintézményekben nem lehet majd rágyújtani, de a vendéglátóhelyeken sem.

hatter_cigiMegszűnnek az éttermek, a kávézók, a szórakozóhelyek- és más, zárt légterű nyilvános helyek dohányzó asztalai és helyiségei. Még elkülönített cigiszobát sem lehet majd kijelölni, és a vasúton sem lesznek dohányzókocsik. A tömegközlekedési eszközök megállóiban és a játszóterek ötméteres körzetében már most sem szabad rágyújtani. Aki megszegi a törvényt, húsz-ötvenezer forintos egészségvédelmi bírságra számíthat, Kivételként megmaradnak azonban a börtönök, a pszichiátriai osztályok, illetve a szállodák szivarszobái. A többi helyen januártól csak a bejárattól számított ötméteres távolságon kívül lehet majd cigizni. Azt ugyanakkor nem tiltja a törvény, hogy a kerthelyiségekben és a szabadtéri szórakozóhelyeken rágyújtson valaki. A törvényben benne van az is, hogy az önkormányzati rendeletek nem akadályozhatják meg a vendéglátósokat abban, hogy a szabadban dohányzóhelyeket jelöljenek ki.

Az ellen-lobbi

A Magyar Dohányipari Szövetség a közleményében kijelentette, a hazai lakosság kétharmada dohányzó, ezért a januártól hatályba lépő döntés tömegeket érint. Álláspontjuk szerint a tervezet társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül jött létre, súlyos gazdasági, valamint foglalkoztatási következményekkel jár, és társadalmi feszültségeket szül. A Szövetség úgy véli, a jogszabály a vendéglátóipar forgalmát huszonöt százalékkal, a költségvetés jövedéki adó- és áfa-bevételeit pedig mintegy ötvenmilliárd forinttal csökkentheti, illetve hasonló nagyságrendben érinthet más ágazatokat is. Várhatóan csökkenti a helyi önkormányzatok bevételeit, és jelentős munkanélküliség-növekedést idézhet elő.

A vendéglátósok komolyan aggódnak a forgalom kiesése miatt, legalább tíz-tizenöt százalékos visszaesést jósolnak. A forgalomcsökkenés elsősorban a kiskocsmákat és a családi tulajdonban lévő kisvendéglőket érintheti majd erőteljesen. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete is attól tart, munkanélküliséggel és forgalomcsökkenéssel fenyeget a túl szigorú dohánytörvény. Háber Tamás, a testület tiszteletbeli elnöke úgy nyilatkozott, biztosítani kellene a dohányosoknak, hogy mások egészségének veszélyeztetése nélkül hódolhassanak a szenvedélyüknek. A megoldást speciális, légtisztító-szűrő berendezéssel ellátott dohányzókabinok jelentenék.

Az 56.500 vendéglátó vállalkozás érdekképviseleti szervezete arra alapozza aggodalmát, hogy mikor 2009-ben a horvát vendéglátóegységekből száműzték a dohányfüstöt, négy hét alatt harminc-ötven százalékkal csökkent a forgalom, és több száz dolgozót bocsátottak el a vendéglátóiparból. Később azonban enyhítettek a törvény szigorán. Az Ipartestület más példával is érvelt:tavaly Törökországban alkotmányellenesnek nyilvánították a pöfékelés tiltását.

Sokan hibának tartják azt, hogy minden zárt térben betiltják majd a füstölést, és totálisan száműzik. Többen amellett érvelnek, hogy inkább dohányzó- és nemdohányzó kocsmák éljenek egymás mellett. Megoldást jelenthetnének a dohányzószobák, illetve a dohányzófülkék is.

 Külföldi körkép

A külföldi tapasztalatok már jelzik a cigarettázás visszaszorításának pozitív hatásait. Számos országban már évek, évtizedek óta vannak dohányzásellenes törvények, melyek teljesen betiltották a füstölést a bárokban, az éttermekben és egyéb közösségi helyen.

Kaliforniában 1998-ban világelsőként vezették be a dohányzás korlátozását, huszonhárom százalékról tizenháromra csökkent a pöfékelők aránya. Írországban 2004-ben hoztak hasonló rendelkezést, három év múlva öt százalékkal dohányoztak kevesebben. Lengyelországban tavaly óta tilos rágyújtani, például a tömegközlekedési eszközökön és a megállókban, a kéthelyiséges éttermek egyik felében azonban lehet. Kínában idén májustól tilos nyilvános helyen, zárt térben rágyújtani. A nemdohányzó kínaiak csaknem háromnegyede passzív dohányos.

Az Amerikai Magyar Orvosszövetség közleménye ismerteti a legnagyobb dohányzással kapcsolatos folyóiratban, a Tobacco Controlban megjelent amerikai tanulmányt, amely dohányzásellenesek törvények gazdasági kihatásait vizsgálta. Úgy találták, hogy nem volt negatív hatásuk, viszont a szabályozás megvédte a dohányfüstnek korábban kitett, csökkentve ezzel a dohányzás miatt kieső munkaerőt. Egy másik amerikai tanulmány szintén a törvény pozitív hatásait írta le New Yorkban, a szabályozás bevezetése után: a változás a munkahelyek számának növekedését hozta, mivel a forgalom emelkedett. Massachussetts-ben egy 1992 és 1998 közötti vizsgálatban azt találták, hogy nem volt szignifikáns változás az éttermi forgalomban. 1995-ben Kaliforniában az éttermi dohányzást tiltó törvény után a forgalom növekedett, míg 1998-ban a füstölést a bárokban megtiltó törvény után a forgalom nem változott.

Az International Tobacco Control kimutatta, hogy a dohányzást szigorító törvényt a lakosság nagyban támogatja, az emberek alkalmazkodtak a szigorításhoz és nagyban támogatták az új szabályozást, felismerve annak pozitív hozadékát a lakosságra és a gazdaságra nézve. Howell 2004-ben megjelent cikke szerint Írországban a teljes tiltás előtt a vendéglátósok tizenöt-huszonöt százalékos forgalomcsökkenésre és jelentős munkanélküliségre számítottak, azonban a valóság mást hozott.  A vizsgálat kimutatta, hogy 2,3 százalékkal nőtt a törvény elfogadása utáni hónapokban az írországi „pub”-ok forgalma, mivel a nemdohányzó családok látogatni kezdték azokat a helyeket, amelyeket addig a dohányfüst miatt kerültek. Írországban a törvény áttörő sikert hozott: a lakosság hetven százaléka értett egyet azzal, hogy betiltsák a dohányzást a bárokban, és hetvennyolc százalék támogatta az éttermi tiltást,, annak ellenére, hogy az írek nagy hányada dohányzik.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO álláspontja sem osztja a kereskedelmi forgalom csökkenése miatti aggodalmakat. A szervezet több mint száz vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján megállapította, hogy a dohányfüst-mentes szabályozás bevezetésének semleges vagy pozitív gazdasági hatása van. Eddig negyvennyolc országban vizsgálták meg a dohányzási tilalom hatását, és Írország  kivételével sehol sem csökkent a forgalom, de ahol mégis, ott a dohányzási tilalom bevezetése egybeesett a sör adójának felemelésével.

Egészségügyi hatások

Az ELTE 2010-es vizsgálata kimutatta, hogy a magyar felnőttek 36,1 százaléka dohányzik: a férfiak 40,6 százaléka, míg a nők 31,7 százaléka. A dohányzás évente mintegy huszonötezer ember haláláért felelős az országban. A dohányfüst többféle, egészségre káros anyagot tartalmaz: például kátrányt, szén-monoxidot, nikotint, policiklikus szénhidrogéneket, nitrózaminokat, cián-hidrogént, radioaktív polóniumot, arzént; és az alkotóelemeiközött négyszáz rákkeltő anyag van. Nem meglepő hát, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvényt lelkesen fogadta az egészségügyi szakma.

A köztudottan a dohányzással összefüggésbe hozható tüdőrák mellett olyan rosszindulatú daganatok, mint a húgyhólyag-, vese-, gége-, szájüregi-, nyelőcső-, gyomor- és hasnyálmirigy-daganat kialakulása is összefüggésben van a füstöléssel. Tudni kell, hogy a tüdőrákban szenvedők kilencven-kilencvenöt százaléka dohányos. Magyarországon évente nyolcezer ember hal meg tüdőrákban.

A tüdőbetegségek közül a krónikus bronchitis, azemphysema (tüdőtágulás) és az asztma kialakulásának valószínűsége is nagymértékben nő a cigarettázás hatására. Nemcsak a légzőszervi betegségek, hanem a szívinfarktus és az érrendszeri betegségek kialakulása is szoros összefüggésben van a dohányzással. A füstölés nemcsak a fogamzást késlelteti, de gyakoribb mellette a korai vetélés és a terhesség alatti vérzés is. Magasabb a koraszülések aránya, és az időre született újszülötteknek is kisebb a súlyuk, ha édesanyjuk dohányzik. A fogamzás szempontjából a partner dohányzása is káros. A cigaretta nemcsak a terhesség alatt kedvezőtlen a magzat számára, de az újszülöttnek is több problémája lehet: gyakoribbak a fertőzéses kórképek, sőt, a bölcsőhalál is.

Több tanulmány (például Írországban, Olaszországban) kimutatta a dohányzás szabályozásának az egészségügyben tapasztalható előnyeit, ugyanis néhány hónap alatt körülbelül húsz százalékkal csökkent az akut szívinfarktusok száma. A torinói egyetem tanulmánya világított rá arra, hogy a torinói bevezetés után drasztikusan csökkent a szívinfarktusos betegek száma, amely egyértelműen az új szabályozásnak köszönhető. New Yorkban a szigorítást követő évben,2004-ben 3813-gyel csökkent az infarktussal felvett betegek száma a régióban, amivel ötvenhatmillió dollárt spórolt az egészségügy. Angliában szintén javulást eredeményezett a törvény: 2,4 százalékkal (ezerkétszáz fővel) csökkent a kórházi ambulanciákra szívinfarktussal felvett betegek száma.

Az Európai Unió országaiban füstmentes életmódra való átállás különösebb zökkenő nélkül zajlott le, és jelentősen nőtt a leszokási kedv. Mindezek miatt alaptalannak tűnnek a Magyar Dohányipari Szövetség súlyos gazdasági és foglalkoztatási következményekkel, társadalmi feszültséggel kapcsolatos félelmei. . A Magyar Orvosi Társaságok közleménye nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy semmilyen nemzetközi vizsgálat és összehasonlítás nem támasztja alá a Magyar Dohányipari Szövetség félelmeit. Ezzel szemben a társadalomnak a dohányzás miatt elvesztett életek mellett tetemes, több százmillió forintos kiadást jelent a dohányzás következtében kialakult betegségek ellátása, a rokkantnyugdíjak kifizetése, és a tűzesetek miatt felmerült költségek.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.