Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Háttér Első lépések
2009. december 10., csütörtök 00:00

Első lépések

Írta:  Németh Gábor

„Emberi jog – ami minden embert – e minőségénél fogva – egyenlően megillet, közös lehetőség, szabadság..”- olvastam a Magyar Virtuális Enciklopédiában, amikor először elérte a téma  az ingerküszöbömet és rászántam egy gyors keresést. Ezek után az ENSZ által 1948-ban elfogadott, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (továbbiakban EJENY) harminc cikkelyét elolvasva, elnagyolt átfedésekkel, óriási általánosításokkal és a konkrétumok zavarba ejtő hiányával találkoztam. Átlagemberként hajlamos vagyok a jogra olyan társadalmi normaként tekinteni, ami a mindennapok tipikus problémáira jelent megoldást. Ezek azonban, az emberi jogokhoz képest mindig nagyon leszűkített helyzeteket szabályoznak. Felmerül a kérdés, egy nemzetek felett álló, elvont, a konkrétumokat mind az előírások, mind a betartatás terén nélkülöző szabályozás hogyan alkalmazható a mindennapokban?


Ezek a jogok az államok számára, mint elérendő és biztosítandó célok jelennek meg. Egy állam miután a legmagasabb szinten – általában az alkotmányban - deklarálja e célokat, saját hatáskörben dönt a konkrét jogszabályokkal való biztosításáról. A nemzetközi közösség pedig alapvetően azt várja el, hogy a szabályzás ne mondjon ellent a céloknak, a gyakorlati megvalósítás pedig következetes legyen. E normák betartása tehát az államok kötelezettsége a közösség felé, méghozzá erősebb minden más kötelezettségüknél.

A polgári és politikai jogok, az úgynevezett első generációba tartoznak, melyek - jórészt, ha nem is teljesen – azt követelik meg az államtól, hogy bizonyos cselekedetektől tartózkodjon, ezek az ún. negatív jogok. A második generációba tartozó szociális, gazdasági és kulturális jogok, pozitív beavatkozást követelnek a kormányoktól, ezek a pozitív jogok. A harmadik generáció úgy született, hogy megértettük, milyen akadályok nehezítik az első és második generációs jogok megvalósítását. Ezek átölelik egy társadalom kollektív jogait - pl. a békéhez, az egészséges környezethez, a kommunikációhoz és a humanitárius segítséghez való jogokat. Az EJENY-ben olvasható célok évszázadok alatt, lépésről lépésre jelentek meg, megértésükhöz egészen az ókorig érdemes visszanyúlnunk. Ekkor még nem beszélhetünk emberi jogokról, bár a természetjog, mint a természetből levezetett, emberi jogalkotás felett álló társadalmi igazság koncepciója már jelen volt a görögöknél és a rómaiaknál is, kizárólag a szabadokra vonatkoztatva. A középkori keresztény Európában Aquinói Szent Tamás a Summa Theologica című munkájában a szabadság és a tulajdon védelméhez fűző jogokat, illetve az élethez való jogot is az isteni törvényekből vezette le.

A polgári fejlődés idején jelentek meg a modern értelemben vett emberi jogok csírái, pl. Jean Bodin és John Locke műveiben: „ A természetjogi felfogás értelmében a jogok, például a szabadság és a tulajdonjog, az emberek természetes, örök és elidegeníthetetlen jogai, amelyeket nem az államtól kaptak, az államnak nincs is joga tőlük azt elvenni, viszont kötelessége azokat megvédeni.” Angliában különösképpen figyelemreméltó eredmények születtek. A Magna Charta 1225-ben bekövetkezett megerősítése, törvényes ítélethez kötötte többek között a szabad emberek elfogását, jog és birtokvesztését.  Később a XVI-XVII. században a Habeas Corpus Act a személyi szabadság védelmét, és ugyanazon vétségért való ismételt letartóztatás tilalmát deklarálta.

A XVII-XVIII századi amerikai jogfejlődés a modern értelemben vett jogegyenlőség kialakulásában játszott fontos szerepet, dacára annak, hogy egy még rabszolgatartó társadalom Függetlenségi Nyilatkozata tartalmazta a következőket: „Vitathatatlanoknak és nyilvánvalóknak tartjuk a következő igazságokat: Minden ember egyenlőnek születik…”  Az egyik legfontosabb mérföldkő a francia Alkotmányozó Gyűlés által, 1789 augusztus 26-án megszavazott Emberi és a Polgári jogok Nyilatkozata, amely többek közt leszögezi: „…minden politikai társulás célja, megőrizni az ember természetes és elkobozhatatlan jogait. Ezek a jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az ellenállás jog az elnyomással szemben. …Az emberek szabadon és jogokban egyenlően születnek és maradnak. …Amit a törvény nem tilt, azt nem lehet akadályozni, viszont senkit sem lehet kényszeríteni arra, amit a törvény nem rendel.”

A XIX században százával születtek a rabszolga kereskedést tiltó egyezmények, 1841-ben Ausztria, Franciaország, Anglia, Oroszország, Poroszország megállapodtak abban, hogy a rabszolga-kereskedelem visszaszorítása érdekében kölcsönösen kutathatják egymás kereskedelemi hajóit. Az emberi jogok mai modern formájukat végül a második világháború véres jogtiprásai után, az ENSZ keretein belül, a korábban említett három generációban érték el. A történet ezzel még korántsem ért véget, az utóbbi fél évszázadban folyamatosan változott és bővült az emberi jogok összessége, rengeteg vita övezi mind mai napig, de az EJENY 1948-as deklarálása utáni történések részletes tárgyalása túlmutat e cikk keretein.

Források: Kardosné dr. Kaponyi Erzsébet „Az emberi jogok nemzetközi védelme” c. PhD értekezése valamint a Kompasz emberi jogi nevelési portál kézikönyve (http://kompasz.balzac.zpok.hu/kompasz ).

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.