Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Háttér A humor lélektana
2010. október 15., péntek 01:00

A humor lélektana

Írta:  Czine Tamás
Tisljár Roland a Szegedi Egyetem Pszichológiai Intézetében dolgozik tanársegédként, emellett pedig a Pécsi Egyetem Evolúciós Pszichológiai Kutatócsoportjának tagja, ahol evolúciós modellek segítségével a humor és a vonzerő kapcsolatát, a humorérzék párválasztási szerepét tanulmányozza. Interjúnkban kutatási területének eredményei mellett a nevetés élettani hatásairól, és a viccek hatásmechanizmusáról is beszélgettünk vele.

- Milyen vonatkozásban kutatják a vicc és a humor világát?
-  A dr. Bereczkei Tamás vezetésével működő csoportunk többek között arra keresi a választ, hogyan vesz részt a humor a kapcsolatok kialakításában és fenntartásában, illetve, hogy a hozzánk hasonló humorérzékkel rendelkező személyeket preferáljuk, vagy inkább azokat, akik nálunk jobb humorúak, és így képesek minket szórakoztatni.

- Miért tarjuk fontosnak, hogy jó humora legyen valakinek?
- A jó humorérzék jó szociális érzéket feltételez, a humoros emberrel való együttműködés könnyebb, a közös feladatvégzés közben jelentkező problémák megoldásának hatékony eszköze a humor. A humoros személyeket vonzónak látjuk, a párválasztás során mindkét nem nagy jelentőséget tulajdonít a potenciális partner jó humorérzékének. Úgy gondoljuk, ha a partnerünk humoros, akkor vele könnyebb az élet, képes meglátni a dolgok pozitív oldalát, és nem utolsósorban szórakoztató a vele való együttlét.

- Milyen szerepe van a párválasztásban és a párkapcsolatban a humornak?
- A párkapcsolat kezdetén az aktív humorizáló fél a férfi, aki a humorral a szellemi rátermettségét és a szociális érzékét reklámozza. A nők a férfi humorát értékelik, általa jól használható információkat kapnak a lehetséges partner intellektuális képességeiről és társas érzékenységéről. A spontán humorizálás árulkodó elsősorban, a viccmesélés kevesebb információtartalommal bír, inkább ellentétes hatást vált ki. Az ismerkedés során kizárólag viccek formájában humorizálók tényleges énje és szándékai rejtve maradnak, keveset árulnak el önmagukról. A viccek révén pozitív érzelmi állapotot próbál kialakítani a partnerben, a személyes információk visszatartását ellensúlyozva a humor hatása révén szándékoznak kedvező elbírálást elérni az aktuális jelöltnél. A kapcsolat előrehaladtával a humor mindkét nem számára fontos szerepet játszik. Egyrészt továbbra is a partner figyelmének és érdeklődésének fenntartását szolgálja, általa érdekes és kellemes társaságot tudunk nyújtani. Emellett a kapcsolatban adódó problémák megoldásának is jó eszköze lehet, megóv a feszültség eszkalálódásától, a felek érzelmi elhidegülésének esélyét csökkenti.

- Valójában mi váltja ki a nevetést?
- A nevetést nem csak a humor válthatja ki, de minden esetben a társas környezet felé irányuló, jól felismerhető jelzésként működik. A nevető azt kommunikálja, hogy megértette az adott helyzetben lévő ellentmondást, a szituációt nem tartja fenyegetőnek, és a nevetést kiváltó dologgal, személlyel, eseménnyel szemben pozitív érzései vannak. A nevetés kommunikációs hatékonyságát növeli annak ragadós természete. Ez az a jelenség, ha nevetést hall az ember, gyorsan ő maga is pozitív hangulatba kerül, és ha ez elér egy bizonyos szintet, ő maga is nevetni kezd. Ehhez persze az is kell, hogy a szituáció biztonságosként értékelje, ne észlejen semmi komoly fenyegetést a jelenlévők és környezet irányából.

- A nevetésnek milyen fizikai és lelki hatásai vannak?
- Feszültségoldó hatással bír, ennek minden élettani és pszichés előnyével együtt. A pozitív érzelmi állapotra váltás az agy érzelmi-jutalmazó központjának, a limbikus rendszernek az aktivációja révén történik meg, hasonlóan, mint más élvezetet nyújtó tevékenységeknél (pl. evés, szex, sport, droghasználat). A lelki hatások szintén a pozitív érzelmek révén jelentkeznek, ellazult, kellemes, a világ dolgaira nyitott tudatállapotba hozzák a szervezetet.

- A viccmesélés mennyire fontos életünkben?
- A viccmesélés és az egyéb típusú humorizálás a társas világunk fontos kötőanyagát, stresszcsökkentő eszközét képezik. A viccek előregyártott „humorbonbonok”, fixen fel vannak építve, az általuk kiváltott hatás garantált a megfelelő előadás esetén. Ennek lényege a pontos időzítés, az információk kellő időben és mennyiségben történő adagolása, illetve a hallgatóság érzelmi állapotának, informáltságának és preferenciáinak pontos felbecsülése.

- Milyen társaságformáló ereje van a viccnek?
- A humor által kiváltott együtt nevetés csoportformáló erővel bír. Akivel együtt nevetünk, azzal közösséget érzünk, feltételezzünk, hogy a miénkkel megegyező állásponttal, véleménnyel, a miénkkel összevethető intellektuális képességekkel rendelkezik, több tekintetben is hasonlít hozzánk. Ennek következtében bizalmunk megnő az irányában, az együttműködés könnyebbé és élvezetesebbé válik a hozzánk hasonlóként meghatározott emberek társaságában.

- Egy vicc egyeseknek nevetséges, másoknak nem? Mi ennek az oka?
- A vicceket akkor találjuk humorosnak, ha egyrészt megértjük, felfogjuk a mondanivalóját és kontextusát, másrészt pedig azonosulni tudunk az általa megfogalmazott állásponttal. Minél kontextusfüggőbb egy vicc, annál nehezebb a megértése, és annál kisebb az a kör, amely viccesnek találja. De ebből az is következik, hogy aki viszont humorosnak találja, az erősebb közösséget érez azzal, aki szintén nevet az adott viccen. A vicc akkor bántó, ha a célpontjával érzünk közösséget, és nem tudjuk elfogadni azt, hogy ha kifigurázzák, nevetségessé teszik egy vélt vagy valós jellemzőjét.

- Honnan erednek a nemzetiségi viccek?
- A nemzetiségi viccek is a csoportösszetartozás erősítésén alapulnak. Olyan karakterjegyeiket emelik ki az adott népcsoportnak, amelyek eltérnek a saját kultúrkör, illetve referenciacsoport jellemzőitől. Az ilyen viccek demonstrálják a különbözőségünket, azt hogy ők mások, mint mi, ők nevetségesek bizonyos szempontból, szemben velünk, a mi csoportunkkal, nemzetiségünkkel, akik nem vagyunk ilyenek.

- Lehet e diszkriminatív a vicc?
- Az előbb mondottak miatt az ilyen jellegű vicceket lehet diszkriminatívnak nevezni, ugyanis azon az elven alapulnak, hogy egy bizonyos csoport egyes tulajdonságait emelik ki, teszik a vicc céltáblájává. Rajtuk nevetünk, ezáltal demonstráljuk a különbözőségünket, őket pedig a mi normarendszerünk felvételére, illetve betartására próbáljuk ösztönözni. A vicc tárgyának lenni ugyanis nagyon kellemetlen. Ha fontos számomra az a csoport, amelynek a tagjai kinevetnek valami miatt, akkor a későbbiekben a kinevetve levést elkerülendő változtatni próbálok a kifigurázott jellegzetességemen.

- Merre haladnak a témával kapcsolatos kutatások jelenleg?
- A humor pszichológiai kutatásán belül számos irányzat megtalálható. Az általam képviselt irányvonal a humor evolúciós hátterét, a társas kapcsolatainkban betöltött szerepét vizsgálja. Más irányzatok a humor, a viccek működési elvét, a humor megértésének képességét, ennek idegrendszeri hátterét és élettani hatásait kutatják. Megint mások pedig a humor egészségpszichológiai és terápiás hatását, kulturális és történeti meghatározottságát tanulmányozzák. Széles tehát a spektrum, egyre több szakterületről érkező kutatók fedezik a föl a humorban rejlő lehetőségeket, ezen alapvető emberi jellemző megismerésének jelentőségét, melynek révén az emberi természet számos aspektusa jobban megérthetővé válhat.

- Van kedvenc vicce? Ha igen, mi az?
- Több kedvenc viccem is van, ez itt egy olyan, amin nemrég jót nevettem.

Multinacionális cég leányvállalatainak alkalmazottai egy meetingen beszélgetnek:

Angol alkalmazott: - A munka utáni prémiumomból elvittem a családot Hawaiira, kifizettem a kocsim részleteiből a hátralékot, a maradékot pedig lekötöttem a bankban.
Német alkalmazott:
- Hasonlóan voltan én is, mi elmentünk a Kanári-szigetekre, vettem egy új kocsit, a maradékot pedig félretettem a gyerek egyetemi éveire.
Magyar alkalmazott:
- Én vettem egy pulóvert.
Angol és a német:
- És a maradék?
Magyar:
- Azt kipótolták anyámék.

 

A Pécsi Egyetem Evolúciós Pszichológiai Kutatócsoportjának munkájáról többet is megtudhattok a www.evoluciospszichologia.hu weboldalon.  

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.