Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Háttér Emberi jogok exportra
2009. december 10., csütörtök 00:00

Emberi jogok exportra

Írta:  Lesti Laura
„Az emberi jogok elvi megalapozása során az egyik megválaszolandó kérdés, hogy mely jogok számítanak emberi jognak, a másik, hogy miért is illetik meg éppen ezek a jogok az embert. Az emberi jogok eszméje – melynek keletkezése, fejlődése a nyugati civilizációhoz kötődik -, ugyanis azzal függ össze, hogy minden embert megilletnek bizonyos jogok. Az eszme létezése óta eltérnek a felfogások abban, milyen alapon illetik meg az embereket ezek a jogok. A válaszok két lehetséges szélső álláspont között helyezkednek el. Az egyik a klasszikus természetjog, amely úgy tekint az emberek jogaira, mint biológiai adottságaikra, melyek természettől adottak. A másik megközelítést a kulturális relativizmus képviseli, melynek értelmében az emberi jogok azoknak a szerencséseknek a kiváltságai, akik olyan humanista kultúrában élnek, melynek jogrendje biztosítja ezeket a jogokat.” (Halmai Gábor)


Az emberi jogok bemutatásából, kihagyhatatlan annak feltárása, hogy honnan, milyen eszmerendszerből, milyen kultúrkörből is eredeztethetőek ezek a jogok. Mindenképpen érdekes lehet megfigyelni, hogy milyen történelmi, filozófiai és társadalmi folyamatoknak kellettek bekövetkezniük ahhoz, hogy elmondhassuk, ma már az emberi jogok védelme viszonylag széleskörben alapvető társadalmi igénnyé nőtte ki magát. És miért csak viszonylag? Talán ez napjaink egyik legégetőbb megoldásra váró kérdése... Míg nekünk, a zsidó-keresztény és latin-görög civilizációkból táplálkozó kultúrkör lakóinak teljesen természetes, hogy minden ember egyenlő, vagy hogy az előítélet egy negatív színezetű fogalom, addig azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez egyáltalán nem ilyen magától értetődő például egy közel-keleti, afrikai vagy indiai fiatal számára. Ennek belátásához nem is kell hosszas elemzésekbe bonyolódnunk, elég az arab társadalmak férfi-központúságára vagy az indiai intézményesített, a születésből fakadó társadalmi különbségtételre, a kasztrendszerre gondolunk. De tekintsük át röviden, hogy miért is éppen az európai kultúra jelenti az emberi jogok bölcsőjét.

Az úgynevezett Nyugati Civilizáció alapvető értékei közé tartozik a gondolat szabadsága, a haladásba vetett hit, az individualizmus, az emberek egyéni jogainak védelme, illetve az egyenlőség eszméje. A korai kereszténység eszmerendszerében jelenik meg először a természetjog fogalma, mely szerint léteznek alapvető, elidegeníthetetlen és mindenkire ugyanúgy vonatkozó „természetes törvények”. Ilyen például az ember Isten előtti egyenlősége. Aquinói Szent Tamás, a kor szülötte, akinek nevéhez köthető az emberi jogok problematikájának felismerése, az isteni törvényből vezeti le az élet, a szabadság és a tulajdon védelméhez fűződő jogokat. Szintén nevéhez köthető a zsarnokkal szembeni ellenálláshoz való jog, mely, az előző gondolatokkal együtt így már hosszú évszázadok óta az európai kultúra eszmerendszerének tartópilléreit képezi. Az egyenlőségbe vetett hit, a magántulajdon védelme vagy az elnyomó törvényekkel való szembenállás joga mellett az emberi jogok egyik legjellegzetesebb megnyilvánulási formája továbbá az egyén szellemi és fizikai szabadsága! Erről az összetevőről pedig ismét elmondható, hogy gyökereit az európai gondolkodók munkáiban találhatjuk meg.
A horizontális és vertikális mobilitás eszméjének vitathatatlanul az egyik legeredetibb és legmeghatározóbb képviselője Immanuel Kant, aki életművében hosszasan elemzi a világpolgári állapot jellegzetességeit és szükségszerűségét. Kant világpolgára bárhol letelepedhet, a világ bármely pontján joggal számíthat arra, hogy befogadják és ezzel párhuzamosan bármikor elhagyhatja hazáját, ha éppen úgy gondolja, hogy máshol jobb sors várja őt. Azt hiszem, joggal mondhatjuk, hogy a szabadság fogalmának ily módon történő értelmezésével a XVIII. századi német filozófus igen korán felismerte az emberi jogok alapvető fontosságát. Művei hatására a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadsága, a fizikai helyváltoztatás természetes igénye csak még inkább beivódott az európai, illetve helyesebben Nyugati civilizációs értékek közé. A Nyugat az a kultúra, amely a haladást előbbre valónak tartja a hagyományoknál vagy az individualizmust a közösségi szellemnél. Ezek az eszmék pedig elengedhetetlenül szükségesek az emberi jogok tiszteletben tartásához.
Úgy gondolom, könnyen belátható, hogy egy olyan közösségben, ahol a társadalmi és gazdasági fejlődésnél sokkal nagyobb tiszteletnek örvendenek a szokások és hagyományok, illetve az egyén előrejutásánál a tradicionális családi vagy törzsi kapcsolatok, sokkal nehezebben érvényesíthetők az emberi szabadságjogok. Már amennyiben egyáltalán felmerülnek.

Mindezek a szellemi hagyományok kellettek ahhoz is, hogy az úgynevezett nyugati minta, azaz a fogyasztásra épülő társadalom váljon a világ vezető gazdasági tényezőjévé. Érdekes lehet megnéznünk ugyanakkor, hogy az egyre intenzívebbé váló társadalmi és gazdasági kapcsolatok mennyire hozzák, illetve nem hozzák magukkal az említett nyugati civilizációs értékek világszintű terjedését. Azt talán nyugodtan kijelenthetjük, hogy a fogyasztói társadalom néhány attitűdje valóban világraszóló, de az már sokkal vitathatóbb, hogy a Nyugat gazdasági hódítása a kultúra importját is jelentené. S. P. Huntington fogalmazta meg egy tanulmányában azt, hogy az európai-amerikai civilizáció lényege sokkal inkább a Magna Charta, nem pedig a Magna Mac. Az a jelenség, hogy a világ nagy részében elterjedtté vált a hamburger-evés vagy a Marlboro cigaretta, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez a fogyasztáson kívül más kulturális szférában és szokásokban is jelentős változásokat hozott volna a nem nyugati hagyományokkal rendelkező társadalmakban. Az emberi jogok tisztelete pedig egyértelműen nem sorolható a könnyen élvezhető fogyasztási cikkek közé. A kulturális hagyományok sokkal mélyebben gyökereznek minden társadalom életében mintsemhogy azokat egy egyszerű ternddel meg lehessen változtatni. Hiba és önhittség volna azt gondolni, hogy a világon mindenütt könnyen elterjeszthetőek az úgynevezett nyugati értékek pusztán azért, mert a gazdasági szférában és néhány ideköthető kulturális területen is a zsidó-keresztény, illetve görög-római hagyományokból táplálkozó kultúra dominanciája figyelhető meg.

Vajon az emberi jogok vagy a demokrácia tiszteletét is lehet exportálni?

Vajon a gazdaságilag éppen feltörő India vagy Kína a kereskedelmi kapcsolatok és a könnyen élvezhető fogyasztási cikkek mellett a zsidó-keresztény kultúrára jellemző eszmerendszert is képes magáévá tenni? És vajon akarja-e egyáltalán? Vajon a Mc’Donalds mellett az emberi jogok tiszteletben tartásának igénye is eljut ezekre a távoli helyekre? Az indiai társadalom évezredek óta a kasztrendszer alapján szerveződik. A multinacionális vállalatok hatalmas beruházásai minden bizonnyal óriási gazdasági növekedést jelentenek az ország életében, az viszont erősen megkérdőjelezhető, hogy az egyén szabadságának igénye is ilyen gyorsan megjelenik-e a hétköznapi gondolkodásban. Azt hiszem elmondhatjuk, hogy a tradicionálisan felépülő társadalmakban a nyugati eszmeáramlatok általában sokkal kevésbé képesek gyökeret verni, mint a gazdasági szféra jellemzői.

 

Tovább a kategóriában: Első lépések »

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.