Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Ébresztő Élhető. Környezet?
2010. máj. 12., szerda 22:24

Élhető. Környezet?

Írta:  Németh Gábor

A Humana visszatérő olvasói észrevehették már, hogy időről-időre olyan témákkal is foglalkozunk, amelyek messze túlmutatnak a jog és annak alkalmazása problémáján. Néha az objektívnek szánt, gondolatébresztő írásokban javasolt megoldások  nem jogi, inkább politikai és erkölcsi állásfoglalásnak tűnnek. Jelen számunk vezérfonalát adó, az élhető környezetünket érintő problémák kapcsán is sokkal szerencsésebb lenne emberi jogok helyett emberi célokról beszélni.

Nem véletlenül: Az emberi jogok első generációja jellemzően korlátozta az állam hatalmát, a második pedig kötelességeket határozott meg számára az egyénnel szemben.
A legfiatalabb, harmadik generációs jogok elve a szolidaritás, ezek sokkal inkább törekvések, célok, amelyek az első és második generációs jogok minél szélesebb elterjedését kívánják előremozdítani.
Ennek megfelelően igen tág jelentéstartalommal bírnak, az élhető környezet példájánál maradva:

  • A természet védelme, a biodiverzitás fenntartása.
  • A korlátozott mennyiségben elérhető, meg nem újuló erőforrások minél takarékosabb használata, helyettesítésük  megújuló erőforrásokkal. Az „ökológiai lábnyom” csökkentése, a minél hatékonyabb újrahasznosítás.
  • A fogyasztás tudatossá tétele, az igénybe vett szolgáltatások, a piacra kerülő termékek emberre és környezetre gyakorolt hatásának minél alaposabb ismerete és ellenőrzése.
  • Az életkörülményeket javító infrastruktúra kialakítása, út- és csatornahálózatok létesítése, egészségügyi ellátás, oktatási és rekreációs lehetőségek biztosítása.
  • A mindennapos élet-élmény javítása a társadalom integritásának erősítésén keresztül, a kisközösségek kialakítása és megőrzése, a közös kultúra ápolása, az együttgondolkodás bátorítása.


Könnyű belátni, hogy lehetetlen egy társadalomban biztosítani például a törvény előtti egyenlőséget (polgári jog, első generáció) és a tisztes öregkort (szociális jog, második generáció), ha pusztul a természet, egészségtelen az élelmiszer, szennyezőek a mindennapi használati tárgyak, nincs használható infrastruktúra, nem funkcionálnak a helyi kisközösségek, nem élhető a város, a falu.

Vita folyik róla, mi legyen e jogok sorsa, helyet kapjanak-e az emberi jogok osztályában vagy sem. A vita tárgya nem annyira a fontosságuk, mint inkább a megfogalmazás. Néhányan ugyanis attól tartanak, hogy a terminológiában előidézett változások bizonyos elnyomó rezsimek önigazolását szolgálhatják, amelyek az egyéni emberi jogokat megtagadják a kollektív emberi jogok nevében (pl. a polgári jogok súlyos megcsorbítása a gazdasági fejlődés biztosítása érdekében). Egy másik aggály: nem az állam, hanem a nemzetközi közösség őrködik a harmadik generációs jogok felett, így az elszámoltathatóságot lehetetlen garantálni.

Az élhető környezet problémájának megoldása egyértelműen túlmutat tehát a jogi szabályozás keretein, etikai, kulturális és főleg politikai kérdés.

 

„Először a kaja, s csak aztán jönnek az erkölcsök.”
Bertolt Brecht

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.