Back Ön itt van: Rovatok Rovatok Ébresztő Aktuális háborúk és fegyveres konfliktusok a világban
2010. március 18., csütörtök 00:00

Aktuális háborúk és fegyveres konfliktusok a világban

Írta:  Lesti Laura

Az első, de méginkább talán a második világháború olyan traumát okozott az emberiség történelmében, amely következtében a nemzetközi politikai élet főszereplői, politikusok és nemzetközi szervezetek egyaránt, ma már mindenekelőtt a problémás kérdések békés rendezésére törekszenek. A növekvő civil jelenlét és a béke iránti igény ellenére azonban sajnos egyáltalán nem mondhatjuk, hogy egy békés világban élünk. Bár a harcok természete jelentősen megváltozott az utóbbi években, lényegében napjainkban is háborúk és fegyveres konfliktusok szabdalják szét Földünket.

A fegyveres összecsapások egy jelentős részének nem a puszta területszerzés vagy a mind több nyersanyag birtoklása az elsődleges célja. Egyre többször a kulturális és vallási ellentétek jelentik a konfliktusok alapjait. Ezzel együtt pedig az sem ritka, hogy a nyersanyag-készletek feletti ellenőrzés igénye és az etnikai vagy kulturális ellentétek együttesen jelennek meg egy-egy háborús konfliktusban. Talán legeklatánsabb példája ennek a hosszú ideje húzódó arab-izraeli konfliktus, melyben a történelmi távlatokra visszanyúló vallási ellentétek a súlyos vízhiányból fakadó konfliktusokkal párosulnak. A háborúk jellege azonban rendszerint erősen eltérő a különböző földrészeken.

Számszerűen Ázsia "büszkélkedhet" a legtöbb háborús konfliktussal. Nagyjából harminccal. Itt vannak a leghírhedtebb, a legnagyobb nemzetközi figyelmet kapó és a legintenzívebb összecsapások, háborúk. A terrorizmus elleni háborúban kiemelt fontosságú Afganisztán és Pakisztán Irakkal és Sri Lankával együtt a legmagasabb besorolásba kerül a konfliktusok intenzitását illetően egy nemzetközi összesítés szerint. Egy fokkal alacsonyabb, ám még mindig nagyon magas kategóriában találjuk meg a Gázai övezet összecsapásait, az Izrael és Palesztina között dúló, már történelminek mondható háborút, illetve a jemeni kormányerők és az ország síita lázadói között 2007 óta folyó harcokat. Az ázsiai kontinensen az előbbiek mellett közepes vagy alacsony intenzitású fegyveres konfliktusok vannak még Kasmírban a terület vitatott hovatartozása miatt, vagy Grúzia Abházia és Dél-Oszétia tartományában. Továbbá Indonéziában, Laoszban, Mianmarban, Nepálban, a Fülöp-szigeteken, az oroszországi Csecsenföldön, Thaiföldön és Vietnamban is rendszeresek az erőszakig fajuló etnikai konfliktusok, illetve a fegyveres összecsapások a hatalmi elit és az ellenzéki erők között.

Ázsiát Afrika követi a háborús konfliktusok számát és azok intenzitását illetően. A kontinensre talán leginkább a rendkívül véres, semmit és senkit nem kímélő törzsi összecsapások a jellemzőek. Pakisztánhoz vagy Afganisztánhoz hasonló állapotokat azonban "csak" Szomáliában találunk. Amellett, hogy az országban gyakorlatilag anarchikus állapotok uralkodnak a központi kormány és a széthúzó klánok összecsapásai miatt, Szomáliában egyre erősebb az iszlám fundamentalista jelenlét is. Úgy tűnik, hogy miután Pakisztánban és Afganisztánban többé-kevésbé sikerült felszámolni, vagy legalábbis meggyengíteni a terrorista támaszpontokat, a militáns egységek Afrika szarvában készülnek új bázisukat kiépíteni. Szomáliát Csád és Etiópia követi a fegyveres harcok intenzitását mérő skálán. Míg Etiópia a szomáliai konfliktussal hozható összefüggésbe, addig Csádot a sokféle etnikai csoport között dúló állandó belharcok kínozzák. Ugyanilyen súlyos besorolásba esik továbbá a szudáni Darfúrban dúló háború is. A konfliktus az elmúlt években egyre inkább a szudáni fegyveres erők és a támogatásukat élvező félkatonai csoportok, valamint több függetlenségre törekvő kormányellenes és törzsi csoportok közötti szinte átláthatatlan fegyveres akcióik sorozatává vált. A nemzetközi sajtóban a darfúrit, mint napjaink legkegyetlenebb fegyveres konfliktusát ismerhettük meg. Az egyre kegyetlenebb népirtó módszerek között olyanokat kell említenünk, mint a nők tömeges és nyilvános megerőszakolása, a falvak sorozatos felégetése, a polgári lakosság kiéheztetése, a menekülttáborok és a segélyszervezetek felgyújtása, kirablása, munkatársaik meggyilkolása. Az előbb felsoroltak mellett Afrikában közepes és gyenge intenzitású, leginkább törzsi ellentéteken alapuló konfliktusok vannak még Sierra Leonéban, Szenegálban, Nigériában, Libériában, Kenyában, Algériában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is. A térség rendkívül rossz gazdasági helyzete miatt, nagyon súlyos, szinte megoldhatatlan problémát jelentenek a törzsi villongások elől menekülő civilek elhelyezése és ellátása. Sokszor sajnos éppen a menekültek miatt kialakult feszültségek vezetnek el egy következő fegyveres összecsapásig.

Afrikán és Ázsián kívül Dél-Amerikában találhatunk még jelentős fegyveres összecsapásokat és háborús konfliktusokat. Kolumbiát napjainkban is pusztítja mind a kábítószer-kereskedelem, mind pedig a gerillaszervezetek egész országra kiterjedő erőszakos akciói. A közép-amerikai Mexikóra szintén jellemző a paramilitáris csapatok jelenléte és azok alkalmankénti fellázadásai. Peru egészen 2000-ig szintén a háborús konfliktussal rendelkező országok családját gyarapította, ám az akkori elnök lemondatását követően mára már igen jól halad az ország stabilizálása és gazdasági fejlődése. Amerika fegyveres konfliktusait taglalva mindenképpen említést kell tennünk Haitiről. A nemrégiben súlyos természeti katasztrófát elszenvedő államban már a földrengés előtt is kaotikus állapotok uralkodtak. Az ország politikai életét hosszú évek óta elnökválasztások, tömegtüntetések és katonai puccsok jellemzik, így az éppen aktuális politikai helyzet gyakorlatilag átláthatatlan. A helyzetet tovább súlyosbította a közelmúlt természeti csapása.

Bolygónk többi kontinense napjainkban nagyrészt mentes mind a háborúktól, mind pedig a fegyveres konfliktusokól. Ez alól egyedül a terrorizmus elleni harc jelent kivételt. Az Egyesült Államok és Európa is akarva-akaratlanul, de részt vesz ebben a háborúban. Részt vesz, mert a terrorizmus szedi áldozatait, a nyugati világ országai pedig rendületlenül próbálnak küzdeni az irreguláris fegyveres erőszakszervezetek ellen.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.