Back Ön itt van: Programok Humana Filmklub Jog a méltóságteljes halálhoz – Filmklub és beszélgetés az eutanáziáról
2011. máj. 10., kedd 10:45

Jog a méltóságteljes halálhoz – Filmklub és beszélgetés az eutanáziáról

A Roham Galériában került sor május 5-én, csütörtökön, 17 órai kezdettel a Humana Egyesület májusi filmklubjára, melynek fókuszában ezúttal az eutanázia kérdése állt. A Dr. Halál című film megtekintése után a bioetika, a jog és a teológia szemszögéből, szakértők segítségével jártuk körül a témát.

hirek_eutanazia_filmklubAz HBO két Emmy-díjat nyert alkotásában, a Dr. Halálban megismerhettük Dr. Jack Kevorkian, az eutanázia legalizálásáért síkra szálló patológus törtnetét, akit a filmben az Oscar-, Golden Globe- és Emmy-díjas Al Pacino alakít. Az örmény származású orvos mintegy százharminc betegnek segített a szenvedésein. Eleinte az általa Kegyelemgépnek nevezett szerkezet alkalmazásával tette lehetővé a betegeinek a méltóságteljes elmúlást, majd aktív eutanázia által segített számukra véget vetni életüknek. 1999 márciusában emeltek vádat Kevorkian ellen nem szándékos emberölésért, és mivel a terhelő bizonyítékot ő maga szolgáltatta azáltal, hogy egy televíziós adásban bemutatta, ahogy egyik betegének beadta a halálos injekciót, így végül tíztől huszonöt évig terjedő szabadságvesztésre ítélték. Ebből hét évet ült le, és 2007-ben hetvenkilenc éves korában szabadult.

A filmet követő kerekasztal-beszélgetésen a szakértők egyetértettek abban, hogy a főszereplő, Al Pacino alakítása zseniális, ám abban a tekintetben már megoszlottak a vélemények, hogy az alkotás mennyire mutatja be hitelesen Jack Kevorkian történetét, és milyen szinten foglal állást az eutanázia mellett, illetve ellen.

Sándor Judit, bioetikus, a Közép-európai Egyetem oktatója körülbelül tizenöt éve tart óráihoz kapcsolódóan filmvetítéseket. A beszélgetés során kifejtette, hogy az eddigi tapasztalatai alapján, az etika témakörében vetített alkotások esetében, nagyon nehéz elválasztani egymástól, amit hagyományos értelemben játékfilmnek és dokumentumfilmnek tartunk, és ez a film is erre szolgált példaként.

hirek_eutanazia_filmklub_2- Azt gondolom, hogy a film egy nagyon fontos eszköz lehet az etikai dilemmák megértéséhez. Megnyit egy olyan kaput, amivel még az olyan tabu témákat, mint például a halál, valamilyen szinten fel tudjuk dolgozni. Ez a film zavarba ejtő volt, mert nagyon erősen akar valamit állítani. A főszereplő nemcsak egy patológus, hanem egy aktivista, egy megosztó személyiség is, akinek az élettörténetét és a peres eljárásait, az öngyilkosságban való közreműködéssel folytatott harcát követjük nyomon. Az ő perspektívájából láthattuk a történetet, nem úgy, mint például A belső tenger című spanyol filmben, ahol a szenvedő szemszögéből élhettük meg a történéseket. Nekem az a tapasztalatom a diákokkal, hogy nagyon befolyásolja őket a filmek fókusza, hogy melyik szereplőt tették az ügy középpontjába.

Jeleniczki István 1992 és 1993 között forgatta az eutanázia kérdésével foglalkozó kétrészes, Haláljog című dokumentumfilmjét, amelyben Polcz Alaine is szerepel, aki a magyar Hospice mozgalmat elindította. A rendező azóta már tizennyolc filmet készített, többek között az utókezelők, elfekvők helyzetéről is, és úgy látja, botrányosan bánnak napjainkban a haldoklókkal.

- Az elmúlt században a vidéki, falusi közösségek rendelkeztek egy hagyományrendszerrel, amit átadták a következő generációknak: a halál és gyász kultúrájával. Igenis, lenne tehát hova visszanyúlnunk. Volt ennek a filmnek számomra egy hívómondata, hogy azért nincs halálkultúránk, mert nincs életkultúránk. Én ezt a megállapítást nagyon igaznak tartom.

- Azért izgalmas ez a téma, mert mindannyian érintettek vagyunk benne, úgy is, hogy személyesen kell választ adnunk halandóságunk kérdéseire – mondta Dr. Orosz Gábor Viktor, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanára, evangélikus lelkész. - Egy ideig úgy tűnt, hogy a főszereplő ateista, de egyszer csak kiderül, hogy vallási dimenziója is van a filmnek, mármint olyan értelemben, hogy a lét kérdéseire ad választ. Én egyébként olyan közegből jövök, ahol a halálnak kultúrája van. Minden vasárnap magunk előtt látjuk a keresztet, ennek a kultúrájában élünk mi keresztények. A Szentírásban megjelenik az örök élet fogalma, egy olyan perspektíva, amely körbezárja a világi életünket. Egy olyan dimenzió, amely nem engedi, hogy ennek a világnak a válaszai legyenek az utolsó szavak. Volt egy teológus, Dietrich Bonhoeffer, aki megkülönböztette az utolsó és az utolsó előtti dolgokat, és azt mondta, hogy itt az életben mi emberek mondjuk ki az utolsó szót, hozzuk meg az utolsó döntéseket, de alapvetően mindig Istené az utolsó szó. Ebben a filmben nekem az volt az izgalmas, hogy bemutatta, hogy egy orvos kerülhet abba a helyzetbe, hogy véget vet egy súlyos beteg ember életének, de az ő életéről az utolsó szót mindig a mindenható Isten fogja kimondani.

hirek_eutanazia_filmklub_3- A rendező úr azt mondta, hogy nincs a halálnak kultúrája, én meg azt mondom, hogy a halál kultúrájában élünk – fűzte hozzá Dr. Filo Mihály. - A halál kommercializálódik. Élő egyenes adásban láthatjuk, amint például valakik lepuffantanak egy terroristavezért. Ebben a filmben kiváló színészi alakításokat láthattunk, és erénye, hogy általa ismét a halálról gondolkozhatunk. De ez is csak része annak, hogy megpróbáljuk ezt a témát távol tartani magunktól, és emiatt soha nem a saját halálunkkal foglalkozzunk. Én büntetőjoggal foglalkozom, és szintén tanítok, de nagyon régóta ügyvédként, védőként dolgozom. Véleményem szerint az eutanáziáról való gondolkodás kiindulópontja az öngyilkosság megítélése. Ha jogilag sikerül megragadnunk az öngyilkosságot, akkor jelentős lépét teszünk ahhoz, hogy megoldjuk az eutanázia problémáját, amit én így napjainkban már egy jogi problémának tartok. Mindenképpen szükség lenne egy jogi megoldásra, hiszen hiába van egy egészségügyi törvényünk, amely szabályozza az életfenntartó, életmentő kezelésekről való lemondás jogát, azonban nagyon életszerűtlen. Ha valaki valóban meg akar halni, és a törvényi feltételek is fennállnak, akkor el tudja érni a bürokrácia, hogy vagy meghaljon az alapbetegségében rettenetes kínok között, vagy amit volt alkalmam nekem is megélni, az illető inkább úgy dönt, hogy saját kezével vet véget az életének. Úgyhogy a jognak nagy szerepe van ezeknek a kérdéseknek a megoldásában.

A közel másfélórás beszélgetésen a szakértők a hallgatóság kérdéseire is válaszoltak, a külföldi joggyakorlatokkal, egészségügyi rendszerekkel is megismertették a jelenlévőket, illetve további etikai, spirituális és művészi támpontokat nyújtottak az eutanázia kérdésének sokrétű értelmezésére.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.