Humana Magazin - Humana Magazin - Hírek https://www.humanamagazin.eu Wed, 24 Jan 2018 00:35:25 +0100 Joomla! - Open Source Content Management hu-hu 12. VERZIÓ Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/sajtokozlemenyek/item/2434-12-verzio-nemzetkozi-emberi-jogi-dokumentumfilm-fesztival https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/sajtokozlemenyek/item/2434-12-verzio-nemzetkozi-emberi-jogi-dokumentumfilm-fesztival „Közünk van hozzá! A Verzió idén is megmutat, elgondolkodtat, megvitat.” 2015. november 10-én tizenkettedik alkalommal jelentkezik a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, amely idén is rengeteg érdekes filmmel és témával várja az érdeklődőket. Idén mintegy 55 film érkezik a fesztiválra több mint 30 országból.

Az idei Nemzetközi Panoráma szekcióba a frissen készült dokumentumfilmek legjava került, olyan alkotások, amelyekben a kreatív filmezés összefonódik a politikai aktivizmussal és a világról való gondolkodással. A Magyar Panoráma az égető társadalmi problémákat boncolgató legújabb magyar dokumentumfilm-termésből mutat meg néhányat. A Mozgásban: a menekültválság képei címen futó szekció filmjei a menekültügy és a migráció bonyodalmait történelmi távlatokban vizsgálja. A megfigyelés dokumentumai – a Moving Walls 22 / Watching You, Watching Me (2015. október 14 – december 8, OSA, 1051 Budapest, Arany Janos u. 32.) című kiállítással összefüggésben a Verzió olyan filmeket mutat be, amelyek az adatgyűjtés és a magánszféra közti, a digitális évszázadban kialakult újfajta kapcsolatra reflektálnak. A Fesztivál keresztutak ezúttal a Nürnbergi Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivállal közös programként mutatkozik be.

 

„A Verzió akar lenni a tiltakozó hang, aki felemeli a szavát az erőszak ellen, aki megmutatja a »pislákoló igazságot«, aki meglátja az emberi méltóságot egy poros filmtekercsen, egy betiltott dalban, egy csendes beszélgetésben vagy menekültek szerelmi történetében.” (Kövecsi Anikó, ügyvezető igazgató)

 

Az idei fesztivál újdonsága a ZOOM IN diákfilm-verseny. A fiatal filmesek munkáinak bemutatásával és megvitatásával a dokumentum-filmezés jelentősebb új irányzatait szeretnénk feltérképezni és egyúttal a tapasztalatcserét segíteni. A diákfilmeket nemzetközileg elismert szakemberekből álló zsűri fogja kiértékelni. A Diákverzió idén is várja azokat a középiskolásokat, akiket érdekelnek a mai emberi jogi kérdésekkel foglalkozó filmek, és szívesen beszélgetnek is róluk. A Diákverzió nyolc izgalmas emberi jogi témájú dokumentumfilmmel, beszélgetésekkel, vendégekkel és szakértőkkel várja a tanárokat és a diákokat. A ZOOM IN diákfilm-verseny nemzetközi szakemberekből álló zsűrije a legjobb filmet 1000 USD díjjal jutalmazza. A fesztivál Diákzsűrije 100 000 Ft-os díjjal jutalmazza a Verzió legjobb emberi jogi filmjét.A közönség szavazata alapján a legtöbb szavazatot kapott film pedig szintén 100 000 Ft-ban részesül.

A fesztivált Péterfy Gergely író nyitja meg 2015. november 10., kedden, 19.00 órakor a Toldi moziban, a Verzió nyitófilmje Sean McAllister Szíriai Love Story c. alkotása. A film 2009-ben indul Szíriában, még az arab világban beindult változások előtti időkben. A rendező öt éven át követi Raghda és Amer életét, reménnyel, álmokkal és kétségbeeséssel tarkított elképesztő küzdelmét a forradalomért, hazájukért és egymásért. A film a Zsűri Nagydíját nyerte a Sheffield Doc/Festen 2015-ben. A vetítés után a Verzió vendége Sean McAllister rendező, akivel Oksana Sarkisova fesztiváligazgató beszélget.

A Verzió záró filmje a Jerry Rothwell rendezte Hogyan váltsuk meg a világot? 1971-ben egy baráti társaság egy atomkísérleti zónába hajózik, és tiltakozásuk megragadja a világ képzeletét. Hippi heist movie a Greenpeace-t megalapító és a modern zöld mozgalmat elindító úttörőkről, amelyben ritka archív felvételek tesznek élet közelivé egy rendhagyó világot. Fiatal kanadai környezetvédők – underground újságírók, fotósok, zenészek, tudósok és expat amerikai katonai szolgálatmegtagadók – vegyes csapatának kalandjai, akik meg akarják állítani Nixon alaszkai atomkísérleteit, és közben feltalálják a környezetvédelmi aktivizmust. 

 

  • A 12. Verzió Fesztivált a Verzió Film Alapítvány és az OSA Archívum szervezi.
  • Helyszínek: Toldi Mozi Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 36-38., tel.: 472-0397, Művész Mozi Budapest, VI., Teréz krt. 30. tel.: 459-5050, Cirko-Gejzír Mozi Budapest, V., Balassi Bálint u. 15-17., tel.: 269-1915, Kino Budapest, XIII., Szent István krt. 16., tel.: 781-9453 OSA Archivum Budapest, V., Arany J. u. 32., tel.: 327-3250
  • Bérlet: 5000 Ft
  • Jegyárak: 1000 Ft
  • Bérletek a Toldi Mozi és a Művész Mozi pénztáraiban kaphatók november 5-től.
  • www.verzio.org
  • www.facebook.com/verziofilmfest
  • info@verzio.hu
  • Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál
  • emberi jogok
  • dokumentumf
  • Toldi
  • Művész
  • Kino
  • OSA Archivum
  • CEU
    ]]>
    info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Sajtóközlemények Mon, 09 Nov 2015 23:02:47 +0100
    SZEMREVALÓ FILMFESZTIVÁL 2015 https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/sajtokozlemenyek/item/2433-szemrevalo-filmfesztival-2015 https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/sajtokozlemenyek/item/2433-szemrevalo-filmfesztival-2015   2015. szeptember 24. és október 3. között a budapesti Művész moziban fut majd a SZEMREVALÓ, a Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet közös filmfesztiválja, mely immár negyedik alkalommal hozza el a német nyelvterület új filmjeinek legjavát. A fesztiválon több film alkotójával is találkozhat a közönség. A program hangsúlyosan foglalkozik a másság és a migráció kérdéseivel, továbbá külön fejezetet szentel Rainer Werner Fassbinder munkásságának, aki idén lenne 70 éves. Egy kisebb válogatást bemutatva Szegeden, Debrecenben és Pécsett is lesz SZEMREVALÓ! A filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vagy hangalámondással vetítik.

    2015. szeptember 24-én 19 órakor a Berlinalén Ezüst Medve-díjjal kitüntetett thriller, Sebastian Schipper Victoriája nyitja meg a Művész moziban a fesztivált, amely egyetlen bravúrosan rögzített jelenetben, vágás nélkül meséli el egy spanyol lány és négy berlini fiú találkozásának és szédítő ámokfutásának történetét. Ezenkívül hat tematikus blokkban huszonegy német, osztrák és svájci filmet – köztük három dokumentumfilmet – mutatnak be, amelyek emberi drámákról és sorsszerű találkozásokról szólnak úgy, hogy eközben a szórakozás sem marad el.

    Karl Markovics, a kiváló osztrák színész és rendező új filmjében a természetfelettiről mesél: a Superwoldben egy középkorú pénztárosnő egy szürke hétköznapon nem mással találkozik, mint Istennel. Simon Jaquemet Háború című filmjében – mely idén a Svájci Filmdíjon a legjobb film és legjobb operatőr díját is elnyerte – a tizenöt éves Matteo egy erőszakos fiatalokból álló csapat tagjaként kezd félelmetes háborúba először a felnőttek, majd minden és mindenki ellen.

    Stefan Haupt számos díjjal jutalmazott filmje, A kör két fiatalember szenvedélyes szerelmén keresztül az ötvenes évekbe repíti vissza a nézőket, és a svájci meleg mozgalom történetét beszéli el. A Vámpír a díványon című szatirikus osztrák vámpírkomédiában Tobias Morettit látjuk vámpírként, freudi analízisben. A film rendezője, David Ruehm a Szemrevaló vendégeként Budapestre látogat. Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot a B-Movie: Nyugat-Berlin hangjai, 1979-1989 című doku, melyben a fiatal Blixa Bargeld, Nick Cave, a Die Tödliche Doris és a Die Ärzte mellett még sokan felbukkannak. A magyar közönség pedig találkozhat a film egyik rendezőjével, Klaus Maeckkel.

    A fesztivál izgalmas színfoltjának ígérkezik az Ulrich Seidl és a rosszfiúk című  portréfilm, melyben először láthatjuk munka közben a sokat vitatott osztrák rendezőt. Siedl élettársa és állandó alkotótársa,Veronika Franz ezúttal első nagyjátékfilmjével mutatkozik be a programban. AGoodnight Mommycímű, Oscar-díjra nevezett art horrorban egy ikerpár kételkedni kezd, hogy valóban az anyjuk-e az arcműtétről hazatért, bekötözött fejű nő.

    Az idei SZEMREVALÓ külön fejezetet szentel Rainer Werner Fassbinder munkásságának, aki idén lenne hetvenéves. A modern európai film egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotása mellett először lesz látható Magyarországon Volker Schlöndorff 1970-es filmje, a BAAL, melyben Fassbinder egyszerre alakítja Baalt és önmagát. Két dokumentumfilm is színesíti a programot: a dán Christian Braad Thomsen archív felvételekben gazdag portréja, a Fassbinder – Szeretni feltételek nélkül az idei Berlinalén debütált. Az Ali a paradicsomban című dokumentumfilm Fassbinder egykori élettársa, A félelem megeszi a lelket főszerepét alakító El Hedi Ben Salem M’barek Mohammed Mustafa tragikus sorsát mutatja be. Szeptember 20-ától a Művész mozi előterében Fassbinder filmplakátokból álló kiállítás várja a filmbarátokat.

    Budapesten szeptember 16-ától a Művész moziban 1100 Ft-os áron már vásárolhatók jegyek a SZEMREVALÓra. Négy jegy egy időben történő megváltása esetén a jegyek ára csupán 1000 Ft. Egy kisebb válogatást bemutatva a pécsi Apolló moziban szeptember 29. és október 3., a debreceni Apolló moziban október 1-4., a szegedi Belvárosi moziban pedig október 3-6. között is lesz SZEMREVALÓ!

    Teljes program: www.szemrevalofesztival.hu, facebook.com/szemrevalo

     1. fotó: C Senator Film Verleih; 2. fotó: Thimfilm Petro Domenigg

    • filmfesztivál
    • Szemrevaló
    • Németország
    • Svájc
    • Ausztria
    • Művész
      ]]>
      info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Sajtóközlemények Wed, 23 Sep 2015 23:00:09 +0200
      Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál 2014 https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/sajtokozlemenyek/item/2423-verzio-nemzetkozi-emberi-jogi-dokumentumfilm-fesztival-2014 https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/sajtokozlemenyek/item/2423-verzio-nemzetkozi-emberi-jogi-dokumentumfilm-fesztival-2014   2014. november 11-én 11. alkalommal jelentkezik a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, amely idén is rengeteg érdekes filmmel és témával várja az érdeklődőket. Idén mintegy 62 film érkezik 26 országból a fesztiválra.

      Friss, kreatív dokumentumfilmeket láthatunk a világ minden tájáról: belorusz alternatív színházról, iráni mullahokról, ruandai focistákról, amerikai hajléktalanokról, ukrán forradalmárokról, eritreai menekültekről, csehszlovák terroristákról, vándorló magyarokról. Dokumentumfilmek, beszélgetések az emberi jogokról, szakértők, diákvetítések és rengeteg izgalmas program várja idén is az érdeklődőket.

      A Verzió immár tíz éve hirdeti a nyitott társadalom, a demokrácia és a tolerancia fontosságát a kreatív dokumentumfilmezés bőséges terméséből szemezgetve. A Verzió egy olyan új fórumot teremtett, ahol a filmeket, a különféle témákat más és más szemszögből és értelmezésben vizsgálhatjuk kreatív és kritikus módon. A dokumentumfilmek és az emberi jogok iránti elkötelezettségünkből fakadóan, és az OSA Archívum nélkülözhetetlen intézményi támogatásával a Verzió továbbra is a filmek nyelvén szólal fel az emberi jogokért. 

      AZ IDEI PROGRAM AZ ALÁBBI SZEKCIÓKBÓL ÁLL:

      Nemzetközi panoráma – válogatás a legfrissebb kreatív dokumentumfilmek legjavából a világ minden tájáról.

      Magyar panoráma – emberek, arcok, sorsok: társadalmi körkép Magyarországról.

      Digitális generáció – amely azt vizsgálja, hogyan befolyásolja életünket a digitális fejlődés valamint a korlátlan internet hozzáférés.

      Hol a Magyar? – a világ különböző helyein élő magyarok életét veszi górcső alá.

      Reaktív állampolgár – az atomenergia társadalmi költségeiről.

      Tiltakozók – villámkörkép a világban zajló cenzúra, elnyomás- és korrupcióellenes tiltakozásokról.

      Fókuszban India – a mai indiai társadalom ellentmondásait tárja fel és kreatív módon használja a filmet a változások előindítására és dokumentálására.

      Helsinki 25 – a Magyar Helsinki Bizottság 25. születésnapját ünnepli a migrációról, cenzúráról, etnikai diszkriminációról készült filmekkel és beszélgetésekkel, valamint a kelet-európai rendszerváltás történetének és örökségének megvitatásával.

      Verzio DocLab – Workshop filmeseknek, producereknek és a közönség érdeklődő tagjainak arról, hogy milyen az a dokumentumfilm, amely nem csak a hazai közönség figyelmére tarthat igényt, Stefano Tealdi szervezésében és vezetésével.

      DunaDOCK MasterClass – a sorozat lehetőséget kínál, hogy elmerüljünk a filmkészítés rejtelmeiben olyan díjazott filmesek segítségével, mint Kerekes Péter, Petra Lataster Czisch, Peter Lataster és Gerő Marcell.

      A legjobb filmnek járó díjat idén is a közönség adja; a legtöbb szavazatot kapott film 1.000 dollárban (USA) részesül.

      Időpont: Budapest, 2014. november 11-16.

      Helyszínek: Toldi Mozi Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 36-38., tel.: 472 0397, Művész Mozi Budapest, VI., Teréz krt. 30. tel.: 459-5050, Cirko-Gejzír Mozi Budapest, V., Balassi Bálint u. 15-17., tel.: 269-1915, Kino Budapest, XIII, Szent István krt. tel.: 224-5600, OSA Archívum Budapest, V., Arany J. u. 32., tel.: 327-3250

      Fesztiválbérlet: 4500 Ft November 10-ig; 5000 Ft November 11-től, jegyek: 900 Ft.

      Bérlet vásárolható november 3-tól a Toldi és a Művész mozi jegypénztárában. www.verzio.org info@verzio.hu

      A 11. Verzió Fesztivált a Verzió Film Alapítvány és az OSA Archívum szervezi.

       Kép: Verzió Facebook-oldala (EUROMAIDAN. ROUGH CUT)

      • filmfesztivál
      • emberi jogok
      • kultúra
        ]]>
        info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Sajtóközlemények Sat, 08 Nov 2014 18:38:08 +0100
        A krízistől a katasztrófáig https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/sajtokozlemenyek/item/2422-a-krizistol-a-katasztrofaig https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/sajtokozlemenyek/item/2422-a-krizistol-a-katasztrofaig   Az Irakban uralkodó katasztrófális állapotoknak a kisebbségek a legnagyobb vesztesei, állítja a Minority Rights Group International (MRG) és a Ceasefire Centre for Civilian Rights jelentése, mely a vallási és az etnikai kisebbségek helyzetéről készült első átfogó elemzés az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) előretörése óta.

        Az idén kilenc hónap alatt több mint 12.000 civil vesztette életét Irakban, és a kisebbségek – a káld asszírok és az örmény keresztények, a türkmének, a jazidik, a kaka’i közösség, a sabakok, a mandeánusok, a bahá’iok, a faili csoporthoz tartozó kurdok, a fekete irakiak és a romák – voltak a támadás elsődleges célpontjai, nyilatkozta a jogvédő szervezet.

        Az ISIS által ellenőrzött területeken a kisebbségekhez tartozókat tömegesen kivégezték, vagy arra kényszerítették őket, hogy térjenek át az iszlámra, illetve sokan közülük emberrablás, kínzás, nemi erőszak áldozatává váltak vagy megsemmisítették a vagyontárgyaikat. A kisebbségeknek több ezer éve otthont adó Nínava tartományból legalább félmillió embernek kellett elmenekülnie, gyakran mindössze egy kis batyuval a hátukon.

        „Az ISIS rémisztő sebességgel viszi végbe az évek óta tartó etnikai tisztogatást. Már-már a kihalás veszélye fenyegeti ezeket a népcsoportokat, mert olyan szinten lecsökkent a létszámuk a kivándorlás és a mészárlások miatt”, közölte Mark Lattimer, az MRG ügyvezető igazgatója.

        Az iraki kisebbségek helyzete azonban nem kifejezetten 2014-ben vált katasztrofálissá. Az MRG évek óta figyelemmel követi a kisebbségek ellen elkövetett merényleteket, kínzásokat, emberrablást, fegyveres rablást és a vallási rituálékat célzó bombatámadásokat. „Mivel a kisebbségeknek általában nincsen sem saját hadseregük, sem törzsi védelmi egységeik – ellentétben a velük élő többségi csoportokkal – ezek a népcsoportok különösen kiszolgáltatottak. Az iraki szövetségi kormány megmutatta, hogy vagy képtelen megvédeni a kisebbségeit, vagy nem is áll szándékában megvédeni őket. Az esetek nagy többségében a nyomozásokat nem megfelelően folytatják le, az elkövetők büntetlenül megússzák, és gyakran feltételezhető a hivatalos szervek bűnrészessége”, tette hozzá Lattimer.

        Azok a kisebbségek, amelyek Irakban maradnak, bárhol is legyenek, folyamatos rettegésben élnek, olvasható a jelentésben. Vallási központjaik támadások céltáblái és a közösség tagjai félnek nyíltan felvállalni vallási hovatartozásukat. A fejlesztésekből az állam szándékosan kihagyja a nekik lakhelyül szolgáló térségeket, és ezért ezen népcsoportok tagjainak komoly akadályokat kell leküzdeniük ahhoz, hogy iskolába járhassanak, munkát vállalhassanak, biztosítsák a lakhatásukat, és legyen hozzáférésük az egészségügyhöz vagy más alapvető szolgáltatáshoz.A jelentés szerint sürgősen intézkedni kell azért, hogy ne folytatódjon az ország legkiszolgáltatottabb állampolgárainak a mészárlása. „Meg kell állítani az iraki kormányt és a biztonsági erőket eluraló szektariánizmust, és Irakban, illetve nemzetközileg egyaránt számon kell kérni azokat, akik felelősek a kisebbségek ellen irányuló támadásokért”, közölte Lattimer. „A konfliktusban szereplő összes félnek tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jog előírásait, és be kell tiltania minden légi támadástvagy más olyan támadást, amely aránytalanul magas polgári áldozattal járna.”

        Átfogó kutatáson és a közelmúltban készült interjúkon alapuló, A krízistől a katasztrófáig: a kisebbségek helyzete Irakban c. jelentés a 2013 és 2014 között történt legfontosabb emberi jogi sértéseket és a társadalmi, a gazdsági, a jogi és a kulturális területeken tetten érhető hátrányos megkülönböztetés különböző megjelenési formáit foglalja össze.

        Image: http://sachtimes.com/en/world/middle-east/764-what-isis-is-doing-while-gaza-grabs-the-headlines

         

        • Minority Rights Group International
        • jelentés
        • ISIS
        • Iraki és Levantei Iszlám Állam
          ]]>
          info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Sajtóközlemények Tue, 14 Oct 2014 21:43:48 +0200
          Gyűlölet-bűncselekmények Európában https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/sajtokozlemenyek/item/2396-gyulolet-buncselekmenyek-europaban https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/sajtokozlemenyek/item/2396-gyulolet-buncselekmenyek-europaban   A kisebbségek ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények mindennaposak Európában, de a hatóságok gyakran nem fordítanak rájuk elég figyelmet, állítja éves jelentésében a Minority Rights Group International (MRG).

          „A gyűlöletbeszéd és az erőszakos gyűlölet-bűncselekmények számos kisebbség számára a mindennapi valóság részei Európában” – nyilatkozta Carl Soderbergh, az MRG kommunikációs igazgatója. „És az európai kormányok nemtörődömsége szabad utat enged az elkövetőknek a folytatáshoz.” Az MRG jelentése szerint Európában a menedékkérők, a bevándorlók, a menekültek, a zsidók, a muszlimok és a romák válnak leggyakrabban gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá.

          Sok országban jellemzően a bevándorlókat, illetve az etnikai és a vallási kisebbségeket teszik bűnbakká a 2008-as gazdasági világválság és a megszorító kormányintézkedések miatt. Mindez növekvő erőszakban és gyűlöletben ölt formát. A bevándorlóellenes, a romaellenes és az antiszemita beszédmód összeházasítása számos szélsőjobboldali csoport számára tette lehetővé, hogy bekerüljön a parlamentbe, ahogy ez Görögországban és Magyarországon is történt. Néhány szélsőjobboldali párt erősen kötődik félkatonai szervezetekhez, pl. Görögországban az Arany Hajnal és Magyarországon a Jobbik. A szélsőjobboldali pártok számos országban elsöprő győzelmet arattak az európai uniós választásokon, köztük Franciaországban.

          Oroszországban és Ukrajnában az észak-kaukázusi és a közép-ázsiai országokból érkező, illetve az afrikai származású bevándorlók ellen elkövetett erőszakos gyűlölet-bűncselekményekre ráerősít a politikusok és a közéleti személyiségek nacionalista retorikája. Az idegengyűlölet Bulgáriában is nyilvánvaló, ahol a szíriai konfliktus miatt mostanában érkezett több ezer menekült új célpontot nyújt a szélsőjobboldali és a szélsőséges csoportoknak. A bolgár kisebbségek, pl. a romák és a törökök hosszú ideje elszigeteltek, illetve megkülönböztetés áldozatai.

          Fontos probléma, hogy sok áldozat érzi úgy, nincs kihez fordulnia. Míg a gyűlölet-bűncselekmények gyakran fejeződnek ki utcai erőszak vagy egyéni támadások formájában, megkülönböztető kormányintézkedésekben is megnyilvánulhatnak. Pl. amikor Franciaországban betiltották a teljes arcot takaró kendők viselését nyilvános helyen, azok a nők, akik továbbra is viseltek kendőt, zaklatásnak voltak kitéve. Az sem példa nélküli, hogy a gyűlölet-bűncselekményt szankcionáló törvényeket nem a kisebbségek és a menekültek védelmére, hanem ellenük alkalmazzák, pl. Magyarországon.

          Az erőszak, a zaklatás és a szóbeli gyalázkodás elkeserítő mértéke Európa-szerte rávilágít arra, hogy a kormányoknak szembe kell nézniük a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények létezésével, figyelmeztet az MRG. Nemtörődömségük mutatkozik meg abban, hogy az ilyen típusú esetekben nincs átfogó adatgyűjtés, nincsenek biztosítva azok a keretek, melyek rendőrségi bejelentésre ösztönöznék az áldozatokat, illetve az egyes eseteket nem övezi széles körű nyilvánosság. Mindez megteremti a gyűlölet legitimitását. Jelenleg csak négy európai uniós tagállam folytat átfogó adatgyűjtést és hoz széles körűen nyilvánosságra adatokat.

          „A gyűlöletre a szólás szabadsága az alapvető megoldás. Mind a politikusoknak, a kormánytisztviselőknek, a vallási vezetőknek, az újságíróknak és a többségi társadalom tagainak is el kell utasítania a gyűlöletbeszédet” – mondja Soderbergh.

          Az internet és a közösségi média új formát adott a gyűlölet kifejezésének. Azok, akik kisebbségi közösségekhez tartoznak és közéleti személyiséggé válnak a politikában, a médiában vagy a sportban, új célpontot jelentenek a közösségi médián keresztül. De ezeket a csatornákat pozitívan is lehetne használni. A jelentés számos olyan civil kezdeményezésről is beszámol, pl. az Egyesült Királyságból, amely támogatja a kisebbségi közösségeket, és az oktatás, illetve a média eszközeivel száll szembe a a gyűlöletbeszéddel.

          Videó a jelentés eredményeivel: https://www.youtube.com/watch?v=K7dDHUTjmpg

           

          Kép forrás: http://aspanational.wordpress.com            

           

           

          • Minority Rights Group International
          • Gyűlöletbűncselekmények
            ]]>
            info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Sajtóközlemények Sat, 05 Jul 2014 00:04:09 +0200
            Hacktivizmus a világbajnokságon https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/latin-amerika/item/2395-hacktivizmus-a-vilagbajnoksagon https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/latin-amerika/item/2395-hacktivizmus-a-vilagbajnoksagon A hackelés mindenkiben intenzív érzelmeket ébresztő fogalom. Egy dolog biztos: a hackerek úgy hívják fel a figyelmet a világban zajló fontos dolgokra és eseményekre, mint senki más. Emellett rámutatnak továbbá az online rendszerek hibáira is, amellyel elősegíthetik azok javítását és fejlesztését.

            Ilyen, és ehhez hasonló tevékenységek miatt ünnepli Keren Elazari cyberbiztonsági szakember az internet hatalmát, amely „kihajtja a tömegeket a képernyő elől az utcára”. A TED-beszédeiben bemutatja, hogy olyan hacktivisták, mint Barnaby Jack és Khalil Shreateh, hogyan világítottak rá a bankautomaták és a Facebook-posztok hibáira – nem azzal a céllal, hogy ezt a maguk javára fordítsák, hanem azért, hogy biztonságosabbá tegyék őket.

            Az Anonymus egy olyan hackercsoport, melynek tagjai arra használják a képességeiket, hogy fellépjenek a társadalmi igazságtalanság ellen, s amely nemrég tervezett hacktivista támadást jelentett be a brazil világkupa szponzorai ellen, hogy felhívja a figyelmet a Sao Paulóban kezdődő sportesemény magas költségeire és az erre elpazarolt pénz mennyiségére.

            „Hány milliárd dollárt használtak fel állami forrásokból, hogy megépítsék és felújítsák a stadionokat, amelyek otthont adnak a világbajnokságnak? Nem tudjuk békésen elfogadni az esemény miatti alapvető emberi jogok megsértését” – áll a tervezett támadásokról szóló kiadványban.

            A Reuters hírügynökségnek adott interjújában a csoport egyik tagja, aki Che Commodore-ként mutatkozott be elmondta, hogy már korábban hozzáfogtak egy széles körű kampány előkészítéséhez. „Van már támadási tervünk” – mondta – „már több késő éjszakai tesztet lefuttattunk, hogy kiderítsük, mely weboldalak a legsebezhetőbbek. Most a világkupa szponzorai az első számú célpontjaink.”

            Commodore azt mondta, hogy az AnonManifest nevű hacker egy trójai vírus segítségével jutott be a külügyminisztérium adatbázisába, hogy megszerezze a diplomaták e-mail adatait. Állításuk szerint 333 bizalmas levelet szivárogtattak ki. A jövőbeni célpontjaik olyan márkákat foglalnak magukba, mint a Coca-Cola, a Budweiser, az Emirates légitársaság vagy az Adidas.

            És hogy mindezzel mi a céljuk? A támadók azt mondták, hogy arra törekszenek, hogy bemutassák a világbajnokság árnyoldalát, hogy „megmutassák mindenkinek, mennyire hamis a brazil kormány és a FIFA.” Az országban, amely sok lakos számára az alapvető szolgáltatásokat sem tudja biztosítani, a világkupa-ellenes tüntetések már egy éve elkezdődtek.

            A lakosok az ország egész területén frusztráltak a stagnáló gazdaság, a növekvő egyenlőtlenség és a nem kielégítő szociális szolgáltatások miatt, mindeközben az állam a világbajnokság infrastruktúrájába fekteti a pénzt.

            Ahogy Elazari is fogalmazott, a brazil hacktivisták arra törekszenek, hogy olyan helyekre jussanak el és olyan információkhoz férjenek hozzá, amelyekhez az átlagember nem tud. Mindezt annak érdekében teszik, hogy rávilágítsanak a Brazíliát sújtó egyenlőtlenségre, erőszakra és igazságtalanságra.

            Mindez olyan, mint egy szteroidokkal felpumpált hagyományos figyelemfelkeltő kampány, a tradicionális aktivizmus elképesztő inverziója. Ebben az esetben a hackerek egy olyan mozgalomhoz csatlakoztak, amely az elmúlt év nagy részében csak az utcákon zajlott, és most közösen törekedhetnek céljaik elérésére. Ez egy elképesztő lehetőségeket magában rejtő együttműködés kezdete lehet.

            Forrás: http://ideas.ted.com/2014/06/10/hacktivism-at-the-world-cup/

            Kép forrása: Forbes.com

            • FIFA
            • world cup
            • Brazília
            • világbajnokság
              ]]>
              info@humanamagazin.eu (Nagy Ibolya) Latin-Amerika Fri, 27 Jun 2014 22:04:16 +0200
              "Made in Europe", avagy NEM etikus ruházat https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/europa/item/2394-made-in-europe-avagy-nem-etikus-ruhazat https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/europa/item/2394-made-in-europe-avagy-nem-etikus-ruhazat A Clean Clothes Compny jelentéséből kiderült, hogy a Hugo Boss, a Zara, az H&M és más ismert divatházak az olcsó, kelet-európai munkaerőből is profitálnak. A szervezet szerint Kelet-Európában mintegy 3 millió munkás dolgozik létminimum alatti bérért nyugat-európai világmárkáknak. A civilszervezet felmérése rácáfol arra a tévhitre, miszerint a ruhadarabokon olvasható „Made in Europe” azt jelentené, hogy a termék tisztességes körülmények között készült.

              Először Ázsiában tört ki botrány, amikor 2013 áprilisában a bangladesi Dhakában összedőlt egy gyárépület (Rana Plaza). A több mint 1000 munkás életét követelő esetet a textilruházati ipar legnagyobb katasztrófájaként tartják számon.

              A jelentés szerint azonban Kelet-Európában sem jobbak a munkakörülmények, továbbá a munkabérek is rendkívül alacsonyak. Több országban felfigyeltek arra, hogy a munkások a minimálbérnél is kevesebbet visznek haza. Bulgáriában az H&M-nek nagyjából 0.45-0.50 euró/óra bérért dolgoznak, az Adidast pedig azzal vádolják, hogy Grúziában egy 8 órás munkanapért mindössze 5 eurót fizet. Romániában a Zarának és az H&M-nek varrnak ruhákat, ott a munkások azt mondják, csak akkor tudják megkeresni a minimálbért, ha túlóráznak és szabadnapokon is dolgoznak, de a ki nem fizetett túlórák és a be nem fizetett társadalombiztosítási járulékok is problémát okoznak. Arról már nem is beszélve, hogy betegszabadságot sem lehet csak úgy kivenni.

              A Clean Clothes Company “Stitched Up” című jelentéséhez 10 európai országban készítettek interjúkat textilipari dolgozókkal. Ezekben az országokban ahhoz, hogy a családok túléljenek, földet művelnek és másodállást vállalnak. A legkisebb kötelező munkabér sem fedezi a létminimumot. Moldáviában és Ukrajnában pl. alacsonyabb a minimálbér, mint Indonéziában.

              A “Stiched Up” jelentés szerint el kell felejtenünk, hogy ha többet fizetünk egy ruháért vagy ha az Európából származik, akkor az automatikusan azt jelenti, hogy az etikus körülmények között készült. Míg az olyan márkák, mint a Zara vagy az H&M a válság alatt is folyamatosan növelik a nyereségüket, addig a termelő országokban, különösen 2008-2009 óta, tovább romlottak a munkakörülmények. A világmárkáknak azonnal cselekedniük kell, hogy legalább a létminimumhoz szükséges összeget kifizessék az Európában és Ázsiában, nekik termelő munkásoknak. A jelentés készítői az említett országokban a minimálbérek növelését javasolják az Európai Unió felügyeletével.

              Források:
              http://www.theguardian.com/business/2014/jun/10/fashion-brands-violate-labour-laws-eastern-europe

              • Zara
              • Hugo Boss
              • H&M
              • etikus ruházat
              • Made in Europe
                ]]>
                info@humanamagazin.eu (Horváth Éva) Európa Sat, 21 Jun 2014 13:49:40 +0200
                Újabb népcsoportok a Fenyegetett népek rangsorban https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/sajtokozlemenyek/item/2392-ujabb-nepcsoportok-a-fenyegetett-nepek-rangsorban https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/sajtokozlemenyek/item/2392-ujabb-nepcsoportok-a-fenyegetett-nepek-rangsorban Az európai országok közül Ukrajna, Moldova és Törökország lépett előre a legtöbbet a nemzetközileg is elismert Fenyegetett népek rangsorban, állítja a Minority Rights Group International (MRG). A közép-ázsiai országok között Kirgizisztán és Tadzsikisztán foglal el „előkelő” helyet.

                „Ukrajna a krími és a kelet-ukrajnai eseményeket követően idén bekerült a Fenyegett népek csoportjába” – mondja Mark Lattimer, az MRG ügyvezető igazgatója. „A kisebbségek azonban az egész országban fenyegetve érzik magukat.”

                Az ukrajnai Krím-félsziget orosz bekebelezése különös aggodalommal töltötte el a térség kb. 300.000 fős őslakos népcsoportját, a krími tatárokot, akiket a szovjet rezsim alatt deportáltak és később fokozatosan térhettek csak vissza a Krím-félszigetre. A megfélemlítő légkör miatt sok krími tatár nem is szavazott a krími hatóságok által kezdeményezett 2014. márciusi népszavazáson, ahol az Oroszországhoz való csatlakozásról döntöttek.

                A szélsőséges nacionalisták jelenléte az átmeneti ukrán vezetésben, amely Janukovics elnök bukása után került hatalomra, és megpróbálta visszavonni a kisebbségi nyelvtörvényt, Ukrajna számos kisebbségében keltett aggodalmat, többek között a kisebbségi oroszokban, magyarokban és románokban. Az áprilisi erőszakos oroszbarát tüntetések Kelet-Ukrajnában csak fokozták a feszültséget, többek között roma családok elleni erőszakos támadásokról tudósítottak Szlovjanszkból.

                Számos párhuzam vonható az ukrajnai és a moldovai helyzet közé. Idén ez utóbbi ország is bekerült a Fenyegett népek csoportjába, orosz etnikumú tüntetők ugyanis az Oroszországhoz való csatlakozást hangoztatták Moldova szakadár transznisztriai térségében (másnéven Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság), ahol egyébként orosz csapatok állomásoznak.

                „Az orosz hatóságok fokozott figyelemmel követik, hogy Moldova 2014. második felében aláírja-e a társulási szerződést az Európai Unióval – tudniillik ugyanez a folyamat idézte elő az ukrán válságot is” – mondja Lattimer.

                Törökország szintén jelentősen előrelépett a Fenyegett népek rangsorában. Ahogy azt a nemrég történt törökországi tüntetések is jelzik, a közvélemény egyre kevésbé tűri a jogállami keretek leépítését, ugyanakkor a feszültség megint növekedett a zömében kurdok lakta délkeleti országrészben, ahol emiatt a békekötési folyamat megrekedhet.

                Oroszországban vezető politikusok próbálnak meg politikai tőkét kovácsolni az uralkodó menekültellenes hangulatból, felkorbácsolva a bevándorlókkal szembeni ellenérzéseket. A jórészt kaukázusi és közép-ázsiai posztszovjet államokból érkező, munkát kereső bevándorlók többnyire zárt közösségekben élnek. Erőszakos lázadások törtek ki pl. Moszkva déli kerületében 2013 októberében, amikor több mint ezer ember lepte el a Biryulyovo negyed utcáit, miután egy fiatalembert meggyilkoltak és a feltételezett elkövető egy bevándorló volt.

                Kirgizisztánban folytatódnak az önkényes letartóztatások, gyakori a jogorvoslat hiánya, a kínzás és a zsarolás. Politikai indíttatású ítélet alapján életfogytiglant kapott Azimzhan Askarov üzbég etnikumú újságíró, miután a 2010-es, Dél-Kirgizisztánt sújtó etnikai konfliktus alatt emberi jogi sértésekről tudósított. Egy, a 2010-es zavargásokhoz kapcsolódó esetben egy üzbég vádlottat, akit egy kirgiz etnikumú férfi feltételezett meggyilkolása miatt tartóztattak le, ismételten megtámadtak a bírósági tárgyaláson. Ez arra sarkallta az emberi jogvédő szervezeteket, hogy felszólítsák a hatóságokat arra, akadályozzák meg a bírósági tárgyalás lefolytatásának a megzavarását.

                Tadzsikisztánban a 2009-es vallási törvény elfogadása óta növekszik az iszlám vallás feletti állami ellenőrzés. 2014 márciusára a hatóságok országos kampányának köszönhetően egy kivételével az összes madraszát (iszlám vallási iskolát) bezárták. Az üzbég etnikumú lakosok, akik Tadzsikisztán népességének 15 százalékát teszik ki, és így ők az ország legnagyobb kisebbsége, politikailag marginalizáltak, a 63 parlamenti képviselői helyből csak kettő az övék. Megnövekedett a katonai jelenlét a távoli Gorno-Badakhshan Autonóm Tartományban, ahol főleg pamírok és etnikai kirgizek laknak.

                A Fenyegetett népek jelentés azokat a népcsoportokat igyekszik meghatározni, akiket 2014-ben népirtás, tömegmészárlás vagy más szisztematikus erőszakos elnyomás veszélye fenyeget. A jelentés adatai most először online térképen is megtekinthetőek.

                Fotó: Minorityvoices.org

                • kisebbségi jogok
                • Ukrajna
                • tatárok
                • Moldova
                  ]]>
                  info@humanamagazin.eu (Majsa Barbara) Sajtóközlemények Tue, 29 Apr 2014 22:20:50 +0200
                  MAI MESÉK – Összetett témákról fiataloknak a Kerekasztal Társulás színházi nevelési konferenciája https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2391-mai-mesek-osszetett-temakrol-fiataloknak-a-kerekasztal-tarsulas-szinhazi-nevelesi-konferenciaja https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2391-mai-mesek-osszetett-temakrol-fiataloknak-a-kerekasztal-tarsulas-szinhazi-nevelesi-konferenciaja "Nem akarok olyan népmesét vagy tündérmesét, ami úgy magyarázza meg az életet, hogy leegyszerűsíti. A fiatalok nem vennék komolyan." (Edward Bond). Számtalan színházi nevelési kísérlet zajlik ma Magyarországon. Valamennyien ismerjük a közhelyet, miszerint a gyerek nem hülye, csak fiatal. Ám sok esetben mégsem eszerint bánunk velük. Rengeteg példát tudunk sorolni, amikor lebutított történetekkel, álkérdésekkel bombázzuk a fiatalokat színházi előadásokon és színházi nevelési foglalkozásokon egyaránt.

                  A Mai mesék konferencia résztvevői, főként a gyerekekkel és színházzal foglalkozó szakemberek, a téma­ és történetválasztás nehézségeivel, annak elméleti és gyakorlati módszereivel szembesülhetnek. Szeretnénk, ha a résztvevők felismerhetnék a tabuk, az elhallgatások, a hazugságok visszahúzó erejét, és példák során fedezhetnék fel a bonyolult, összetett problémák vizsgálatának lehetőségeit különböző korosztályokkal.

                  A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ 2014. április 30­án mutatja be Edward Bond A széttört tál című drámáját a 10­13 éves korosztálynak. Ez a történet (ami a darab magyarországi ősbemutatója), ahogy a legtöbb hagyományos mese (gondoljunk csak például a Jancsi és Juliskára vagy bármely ógörög történetre), az életkörülmények romlásának családokra gyakorolt hatását vizsgálja. Az előadás rendezője Chris Cooper, Edward Bond alkotótársa, a legavatottabb Bond rendező a világon. A konferencia témáját ez a bemutató és a közös munka inspirálta.

                  A KONFERENCIA TERVEZETT PROGRAMJA:
                  2014. április 30.

                  09.00 EDWARD BOND: A SZÉTTÖRT TÁL
                  a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ bemutató előadása 5.osztályosoknak

                  13.00 Beszélgetés Edward Bonddal és Chris Cooperrel az előadásról
                  moderátor és tolmács: Bethlenfalvy Ádám

                  14.00 EDWARD BOND: GYEREKEK
                  az Örkény Színház Kaptár csoportjának előadása

                  16.00 Beszélgetés Edward Bonddal és Chris Cooperrel az előadásról
                  moderátor és tolmács: Bethlenfalvy Ádám

                  17.00 KAPCSOLÓDÁSOK – A mese mint a világ megismerésének terepe

                  Chris Cooper workshopja

                  2014. május 1.
                  10.00 MESÉLJÜNK EGYÜTT!
                  Edward Bond nyílt próbája a Kerekasztal színészeivel

                  13.00 SZÍNHÁZI NEVELÉSI TÖRTÉNETEK – Egy kutatás tapasztalatai
                  Cziboly Ádám drámatanár, pszichológus, kutatásvezető előadása

                  14.00 SZÜKSÉGES SZÖRNYŰSÉGEK – A mese hatalmáról
                  Dr. Kádár Annamária mesepszichológus előadása

                  15.00 LEHETŐSÉGEK – A konstruktív mesélő
                  Nahalka István, a neveléstudomány kandidátusának előadása

                  16.00 SAJÁT MESÉK
                  Kárpáti Péter drámaíró workshopja

                  19.00 KÁRPÁTI PÉTER: A NEGYEDIK KAPU
                  munkabemutató és beszélgetés az alkotókkal

                  2014. május 2.
                  10.00 AZ EMLÉKEZÉS DRÁMÁI – SZOBOR
                  a Káva Kulturális Műhely előadása középiskolásokkal

                  13.30 Beszélgetés Takács Gáborral, Róbert Júliával és Sebők Borival az
                  előadások létrejöttéről

                  15.30 VARJAK
                  a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány kezdeményezésére létrejött színházi nevelési előadás nevelőotthonokban élő fiatalok számára készült

                  18.00 Beszélgetés Kaposi Lászlóval, az előadás rendezőjével

                  ]]>
                  info@humanamagazin.eu (Kertész Anna) Napi ajánló Wed, 23 Apr 2014 10:05:19 +0200
                  Heti programajánló https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2352-heti-programajanlo https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2352-heti-programajanlo forrás: Kex, KözGáz   Egész héten, október 14-20. World Press Photo 2013 (kiállítás) infó ARC: Az európai álompolgár infó     Hétfő, október 14. KözJóTett infó Jótékonysági  süteményvásár a Pázmányon infó Egy anya története a zseninevelésről (könyvbemutató) infó Miért nem volt uszítás Devecseren Bülk László alezredes szerint infó Menedék Filmklub: Itt vagyunk infó     Kedd, október 15. KözJóTett infó Jótékonysági  süteményvásár a Pázmányon infó Nőtárs angolóra infó Nőicivil Műhely: vezetési leckék infó Demencia (színdarab a Trafóban) infó     Szerda, október 16. KözJóTett infó Jótékonysági  süteményvásár a Pázmányon infó   World Food Day at CEU infó FAO Élelmezési Világnap a Corvinuson infó "Európa a polgárokért - a polgárok Európáért": konferencia a Polgárok Európai Éve alkalmából (Tempus…]]> info@humanamagazin.eu (Horváth Valéria) Napi ajánló Sun, 13 Oct 2013 18:59:51 +0200 Lift - heti programajánló https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2349-lift-heti-programajanlo https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2349-lift-heti-programajanlo forrás: LABRISZ Egyesület Egész héten, október 7-13. Az európai álompolgár ARC kiállítás infó   Hétfő, október 7. The soviet woman as citizen soldier infó Krétakör: Korrupció infó   Kedd, október 8. Nőtárs angol óra infó Microsoft - CivilTech Teadélután infó Krétakör: Korrupció infó   Szerda, október 9. Before Argentina and Greece: Germany as Debtor infó Krétakör: Korrupció infó Egyenlőtlenséggel az egyenlőségért? - női kvóta és diszkrimináció infó Elviheted a partnered a céges karácsonyra? avagy coming out a munkahelyen infó Coming out pszichológus szemmel infó   Csütörtök, október 10. 72 órás önkéntesség infó Energia és geopolitika a Francia Intézetben infó Zsidóság - nem téma infó Nőicégek Műhely infó Lengyel nők a társadalomban infó   Péntek, október 11. 72…]]> info@humanamagazin.eu (Horváth Valéria) Napi ajánló Sun, 06 Oct 2013 14:39:18 +0200 Tervezés, Újratervezés - heti programajánló https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2347-tervezes-ujratervezes-heti-programajanlo https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2347-tervezes-ujratervezes-heti-programajanlo   Egész héten, szeptember 30 - október 6. Design Hét infó   Hétfő, szeptember 30. Tüntetés a hajléktalan emberek üldözése ellen "Mi nem így képzeljük el a rendet!" infó "Ki a közszereplő?" Jogszociológiai TDK előadés infó Menjek vagy maradjak? Egy illegális fűszercsomagoló és a Reuters munkatársa – két magyar sors New Yorkból. infó Az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentésére, a jelentések hitelesítésére vonatkozó új szabályozások” infó   Kedd, október 1. Állami diszkrimináció a XX. századi Kelet-Európában infó Uniós források 2014-2020 között a közép-magyarországi és a Magyar-Szlovák határrégióban infó Korrupciós kockázatok a felsőoktatásban (Transparency International) infó "Itt a terror, hol a terror" minikonferencia infó Az elektronikus levéltár indulása infó Communication styles in the…]]> info@humanamagazin.eu (Horváth Valéria) Napi ajánló Sun, 29 Sep 2013 20:57:42 +0200 Civilek és kutatók éjszakája, állampolgárok és a design hete - heti programajánló https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2345-civilek-es-kutatok-ejszakaja-allampolgarok-es-a-design-hete-heti-programajanlo https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2345-civilek-es-kutatok-ejszakaja-allampolgarok-es-a-design-hete-heti-programajanlo forrás: Humana filmklub   Egész héten, szeptember 23-29. Állampolgári részvétel hete infó   Kedd, szeptember 24. Hiányzó Alap - Nemzeti falvédő valóság (kiállítás-megnyitó) infó Festészet és száműzetés Chagall és Ámos Imre (Mozi) infó Tálas Péter a MUOSZ-ban infó „Két kor gyermeke – A demokrácia szolgája, a hatalom kritikusa” könyvbemutató infó   Szerda, szeptember 25. Egy csésze Európa: Horvátország infó Átlátszó beszélgetések a Müsziben: „ Antikorrupciós harc és civil aktivizmus – miért tüntet a bolgár, miért hallgat a magyar?” infó   Csütörtök, szeptember 26. The V4 and the Maghreb: Raising awareness and finding common ground infó Hétköznapi suggestio (az újságírásban) infó Retek filmklub: Hobo with a shotgun infó Retek filmklub: A…]]> info@humanamagazin.eu (Horváth Valéria) Napi ajánló Mon, 23 Sep 2013 21:22:21 +0200 Muszlim-buddhista konfliktus Mianmarban https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/tavol-kelet/item/2344-muszlim-buddhista-konfliktus-mianmarban https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/tavol-kelet/item/2344-muszlim-buddhista-konfliktus-mianmarban Fogolytábor, vagy a halált rejtő tenger? Ezt a kérdést veti fel a muszlim menekültekben az ellenük folytatott tömeges erőszak. Az elmúlt hónapokban újra megnőtt az érdeklődés a rohingja muzulmánok helyzete iránt, akiket az ENSZ a világ legöldözöttebb kisebbségének nevezett.

                   

                  A rohinja muzulmánok, akik Mianmar Bangladessel határos nyugati régiójában, Rakhinben élnek, illetve Banglades ezzel a régióval határos területein, az ENSZ szerint a világ legüldözöttebb kisebbségét alkotják. Még a második világháború alatt kerültek szembe a buddhista rakhinekkel, amikor a rohingják a brittek, a rakhinek pedig a japánok mellé álltak. A Human Rights Watch jelentése szerint a túlnyomórészt buddhista országokban a rohingja muzulmánok azóta is üldöztetésnek és erőszakos kitelepítéseknek esnek áldozatául, mely ellen a kormány nem hogy nem tesz semmit, de egyesek szerint támogatja is azt. 1978 és 1991-ben például katonai erővel próbálták őket kiűzni Mianmarból.  1982-ben hontalanná váltak, amikor  egy mianmari törvénykezés kizárta őket az állampolgárságból, és a balngladesi kormány sem fogadta ismerte el őket állampolgáraiként. Ekkor 800.000 rohingja vált hazátlanná.

                  Egymásra mutogatnak

                  A helyzet akkor vált újra súlyossá, amikor 2012-ben Mianmar nyugati részén egy rakhine buddhista nőt három rohingja férfi megerőszakolt és megölt, majd 10 piglim muszlimot egy buszról leszállítva halálravertek, valószínűleg bosszúból. Ezek az események addig fajultak míg rohingja muszlimok rakhine falvakat égettek le. Az így kialakult erőszak hullám közel 200 ember halálát eredményezte, és 140.000, főként rohingja volt kénytelen otthonaikból elmenekülni. Sok esemény indítéka és lefolyása még nem tisztázott, de az biztos, hogy mindkét fél, a saját ártatlanságát bizonygatja és a másikat vádolja az erőszak kirobbanásáért. Lehetetlennek tűnik kibékíteni őket, és elismertetni velük saját felelősségüket. De úgy látszik, a történtek kapóra jöttek a mianmari kormánynak, hogy a ´70-es években elkezdett etnikai tisztogatást folytassák. Rendkívüli állapotot rendeltek el az országban, de a kijárási tilalom csak a rohingjakra volt érvényes, és a bosszúra szomjas rakhinák, a rakhina-szélsőséges helyi hatóságokkal együtt leégették a rohingják falvait, több száz vagy akár ezer rohingját vettek őrizetbe, kínoztak meg, vagy öltek meg.

                  Hazájukon belül menekülttáborba kényszerítve

                  Mára már több tízezer rohingja él hazájukon belüli menekülttáborokban (internally displaced person camp), embertelen körülmények között. A táborokban nincs egészségügyi ellátás, se oktatás a gyerekeknek, se munka a felnőtteknek. Sokan halnak meg a terjedő betegségekben, járványokban mint a dengue-láz, a tuberkulózis és a hasmenés, főleg a nyári, esős hónapokban. Lakhelyül sátrak, bambusz viskók szolgálnak, melyekben egy-egy szobán akár egy 9 fős család is osztozkodhat. Phil Robertson, a Human Rights Watch ázsiai részlegének az igazgatóhelyettese a következő szavakkal jellemezte a menekülteket befogadó helyeket: "katonákkal körülvett fogolytáborok, akik a ki és bejárást akadályozzák”. Az ENSZ katonák, akik már több menekülttábort is megjártak,  azt állították, hogy ennyire rossz körülményeket sehol máshol nem tapasztaltak.

                  Menekülés Mianmarból

                  A körülmények miatt sokan fontolgatják a nem kis kockázattal járó menekülést a táborokból. Főbb célpontjaik Malájzia vagy Thaiföld, ahova tengeren keresztül hajózva próbálnak elszökni, életüket kockára téve a több mint 1000 mérföldes útra aligha alkalmas csónakjaikon. Az utasok között vannak fiatalon megözvegyült kisgyermekes anyukák, gyerekek, időek, betegek is. Visszafogott becslések szerint az elmúlt évben összesen 35.000 rohingja próbálta a nyílt tengeren elnagyni Mianmart.  A Refugees International szerint 2012 október óta 785 rohingja fulladt vízbe a menekülés közben, míg 2011-ben összesen 140. Matthew Smith, aki a Human Rights Watch kisebbségi csoportok helyzetéről írt jeletés szerzője és a Fortify Rights International ügyvezető igazgatója, azt mondta, hogy számításai szerint soha nem látott számú rohingja fogja itthagyni tábori életét. "Valószínűleg a következő hónapokban még több tízezerrel fog gyarapodni azoknak a menedékkérőknek a száma, akik  tengerre szállnak" mondta Smith. Sokan azt mondják, hogy amint az esős évszak októberben véget ér és a tenger nyugodtabb lesz, elmenekülnek.

                  Ki fogadná be őket?

                  Az asiancorresponden.com újságírója szerint azonban, ha el is jutnak ezekbe a muzulmán országokba, bár vallásuk miatt nem lesznek üldöztetve, nehéz dolguk lesz az állampolgárságukat vesztett rohingjáknak. Hazájukba lehet, hogy soha nem térhetnek vissza, az kitagadta őket, állampolgárság nélkül pedig a fiatal rohingják házasodni sem tudnak. A malájok és az indonézek nem állnak velül szóba, így kialakult a menekültek között egy “házasságkötési piac”, ahol más rohingja közösségekben úgy nevezett levélben rendelt házastársat keresnek a fiatalok. Ezen kívül munkához is nagyon nehezen jutnak, és menekültként sokszor vannak kitéve kizsákmányolásnak és visszaéléseknek.

                   

                   

                  Források:

                  http://worldnews.nbcnews.com/_news/2013/09/07/20231098-prison-camps-or-risking-death-at-sea-anti-muslim-mob-violence-provokes-dilemma-in-myanmar?lite

                  http://www.aljazeera.com/indepth/opinion/2012/07/2012716145945989365.html

                  http://asiancorrespondent.com/106319/rohingya-face-uncertainty-even-in-muslim-countries/

                   

                  Fotó: Wikipédia

                  • vallás
                  • menekültek
                  • menekült tábor
                    ]]>
                    info@humanamagazin.eu (Győrfi Nóra) Távol-Kelet Fri, 20 Sep 2013 19:55:11 +0200
                    Egy európai hét - heti programajánló https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2343-egy-europai-het-heti-programajanlo https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2343-egy-europai-het-heti-programajanlo forrás: Menedék Egyesület   Egész héten, szeptember 16-22. 13. ARC infó Európai Mobilitási Hét infó Hétfő, szeptember 16. Menedék filmklub - Bosznia, Bosznia infó Zbigniew Brzezinski Stratégiai vízió: Amerika és a globális hatalom válsága c. könyvének bemutatója (Magyarics, Nógrádi, Mándi) infó Kedd, szeptember 17. Irodalmi-képzőművészeti kerekasztal infó Változó kor (filmvetítés) infó Csütörtök, szeptember 19. zsidóság és erotikainfó Játék az üzletben, üzlet a játékban infó Vilniusi csúcs és Ukrajna: Hogyan tovább? infó Péntek, szeptember 20. Felelősség Börze infó Kerekasztal-beszélgetés a közösségfejlesztésről és az önkéntességről infó Szombat, szeptember 21. Molnár Ferenc nyomában (városi séta) infó Kulturális örökség napjai infó Vasárnap, szeptember 22.…]]> info@humanamagazin.eu (Horváth Valéria) Napi ajánló Sun, 15 Sep 2013 22:02:55 +0200 Mi történik velünk a héten - heti programajánló https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2342-mi-tortenik-velunk-a-heten-heti-programajanlo https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2342-mi-tortenik-velunk-a-heten-heti-programajanlo forrás: www.arcmagazin.hu   Egész héten, szeptember 9-15. 13. ARC infó   Hétfő, szeptember 9. Tuesday American Language Club a Budapesti Amerikai Kuckóban, téma: small business and global marketing infó Felsőoktatás az Amerikai Egyesült Államokban infó   Kedd, szeptember 10. „post-2015 Fejlesztési Agenda” c. társadalmi konzultáció 2013. szeptember 10-én (kedd) 9 órakor a Külügyminisztériumban a MENSZT szervezésében. Regisztráció:  NEFEFO@mfa.gov.h Szerda, szeptember 11. A “nemzeti” fogalma a képzőművészetben (Geothe Intézet) infó   Csütörtök, szeptember 12. Közösségi érdekvédelem és demokrácia Amerikából infó Cultivo túlóra “ A Média” az Ötkertben infó Hitler feltámad a Bálint Házban- Timur Vermes: Nézd ki van itt (könyvbemutató) infó A repülő guillotine / A ninja-kommandó (trashfilmek…]]> info@humanamagazin.eu (Horváth Valéria) Napi ajánló Sat, 07 Sep 2013 19:44:49 +0200 A Nyugat igazi célpontja Irán, nem Szíria https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/kozel-kelet/item/2340-a-nyugat-igazi-celpontja-iran-nem-sziria https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/kozel-kelet/item/2340-a-nyugat-igazi-celpontja-iran-nem-sziria Irán elkötelezett, hogy megvédje Szíriát, Bassar győzelme egyben Irán győzelmét is jelentené, utóbbit pedig a nyugati országok nem tűrhetik.

                    Mielőtt elkezdődne a modern kor egy újabb kétes háborúja, érdemes tisztáznunk, hogy a rakétatámadásnak, amivel az emberiség legrégebbi városait készülnek elpusztítani, semmi köze nincs Szíriához. Irán a valódi célpont. Irán, az iszlám köztársaság, ahol nemrég új elnököt választottak, aki elődjével szemben úgy tűnik, hogy  stabilabbá teszi az országot. Az arab ország Izrael ellensége, így természetesen az Amerikai Egyesült Államok ellensége is. Tehát kézenfekvő Irán egyetlen arab szövetségesét bombázni.

                    A damaszkuszi rezsim kétségkívül nem kellemes és a világ nem mehet el szó nélkül amellett, hogy vegyi fegyvereket vet be saját állampolgárai ellen. De nem is olyan régen, 1988-ban, amikor Amerika szövetségese, Irak szintén gáztámadást használt a hallabjahi kurdok ellen, akkor nem volt szó ilyesmiről. Sőt, válaszreakcióra egészen 2003-ig várni kellett, amikorra Szaddam már kifogyott mind a vegyi- mind a más jellegű fegyverekből.

                    Amikor pedig a CIA bejelentette, hogy Irán felelt a hallabjahi gáztámadásért, akkor Szaddam már az USA ellensége volt, elhallgatva hogy az 1988-as eset idején még ugyanazon az oldalon álltak. Ott pedig több ezren haltak meg. De persze akkor más idők jártak, másképp működött a világ, a nemzetközi politika.

                    Természetesen az sem kerül ma szóba, hogy Izrael körülbelül 17 000 férfit, nőt és gyereket ölt meg 1982-ben, Libanonban, a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek tulajdonított provokációra, amikor megölték a zsidó állam londoni nagykövetét. Mellesleg a Szaddamhoz közel álló Abu Nidal és nem pedig a PFSZ szervezte a merényletet. Amerika ebben a helyzetben csupán megkérte a feleket, hogy tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától. Pár hónappal az invázió előtt pedig Hafez al-Aszad - Bassar apja - elküldte bátyját a szíriai Hamába, hogy a Muzulmán Testvériség több ezer lázadójának megölését szervezze meg és akkor erről senki nem ítélkezett.

                    De persze a Testvériség is más volt akkoriban, mint manapság. Obama pedig nem is reagált, amikor a legálisan megválasztott elnöküket eltávolították idén Egyiptom éléről.

                    De Irak is használt gázt az ellenség katonáival szemben, amikor még az Egyesült Államok szövetségese volt Irán ellen.. Amerikai tisztek, akik kint voltak a csatamezőn jelentették is ezt Washingtonnak, ahol azonban süket fülekre találtak. 1980-1988 között az öbölháborúban iráni katonák ezrei haltak meg gáztámadásokban.

                    Robert Fisk, újságíró beszámol róla, hogy a háború alatt Teheránba tartott egy éjjeli vonattal, ami tele volt sérült katonákkal. A vonaton is lehetett érezni a vegyi fegyverek bűzét, amit próbáltak szellőztetéssel elűzni, amennyire csak lehetett. A fiatal katonák tele voltak sebekkel és hatalmas fájdalmaik voltak. Amikor pedig nyugati kórházakba küldték őket ellátásra, akkor az újságírók körében „állítólagos” gáztámadásos áldozatoknak hívták őket, annak ellenére, hogy az ENSZ-nek a mostaninál meggyőzőbb bizonyítékai voltak a támadásról és fegyverekről.

                    Tehát miről van most szó? Miután az elmúlt pár évben megszámlálhatatlan ezrek haltak meg Szíriában ebben a borzalmas helyzetben, hirtelen a hosszas mellébeszélés után, pár száz ember halála miatt Amerika lépni akar. A szituáció kétségkívül szörnyű, elborzasztó. De cselekedni már 2011-ben vagy 2012-ben kellett volna. Miért csak most?

                    Valószínűleg azért, mert Bassar al-Aszad könyörtelen hadserege már nyerésre áll a lázadókkal szemben, akiket a nyugat titokban fegyverekkel támogat. A libanoni Hezbollah segítségével, ami egyébként Irán libanoni szövetségese, a damaszkuszi rezsim megtörte a lázadókat Qusayrban és már közel van ehhez az északi Homszban is. Irán teljesen elszánt, hogy megvédje a szíriai kormányt. Bassar győzelme egyben Irán győzelmét is jelenti, amit a Nyugat nem tűrhet.

                    És ha már háborúról beszélünk a térségben, akkor mi történt a palesztin-izraeli béke-tárgyalásokkal? A helyzet nem nagyon változik; Izrael szépen lassan felfalja Palesztinát; ez a tárgyalási taktikája is; addig igyekszik folytatni a béketárgyalásokat, ameddig Palesztina el nem tűnik vagy be nem következik az, amitől a jordániai Abdullah király tart; hogy Palesztina igazából Jordánia területén lesz.

                    A háború csak idő kérdése már a nyugatiak szerint és mindezt az arab világ tapsolva nézi végi. Legalábbis a szunnita muszlimok örülnek, hogy a síitákat támadják. Erről szól egy polgárháború.


                    Forrás: The Independent

                    foto: The Washington Post

                    ]]>
                    info@humanamagazin.eu (Arnold Eszter) Közel-Kelet Wed, 04 Sep 2013 13:17:54 +0200
                    A budapestiek közel fele ellenzi a hajléktalanok kitiltását https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/sajtokozlemenyek/item/2339-a-budapestiek-kozel-fele-ellenzi-a-hajlektalanok-kitiltasat https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/sajtokozlemenyek/item/2339-a-budapestiek-kozel-fele-ellenzi-a-hajlektalanok-kitiltasat A budapesti szavazók erősen megosztottak a hajléktalanok kitiltásával kapcsolatban: a fővárosiak 45 százaléka szerint a tiltás nem megoldás a problémára – derül ki a Policy Solutions politikai elemző intézet 2013 júliusában készített reprezentatív közvélemény-kutatásából. Az eredmények közzétételének apropóját az adja, hogy tegnapi sajtóhírek szerint a hajléktalanokat kitiltó rendeletek további szigorítását tervezi Tarlós István főpolgármester.

                    A politikai elemző intézet kutatása szerint a fővárosi szavazók 45 százaléka kifejezetten elítéli a hajléktalanok kitiltását célzó rendeletalkotást, szerintük a hajléktalanság kriminalizálása nem jelent megoldást a lakhatási szegénység problémájára. A fővárosi lakosok 29 százaléka szerint ugyanakkor az eredménytelenség elsősorban annak köszönhető, hogy nem tartották be elég keményen a tiltást. Nagy valószínűséggel ők lehetnek a főpolgármester által támogatott további szigorítás támogatói. Összesen 20 százalék elégedett az elmúlt három év eredményeivel, szerintük már a korábbi szankciók révén is javult a helyzet. Összességében tehát nagyjából a budapestiek fele ellenzi, másik fele támogatja a lakhatási szegénységgel kapcsolatos probléma ilyen módon történő megoldását.

                    1

                    A fővárosi hajléktalanpolitika még a Fidesz szavazóit is megosztja, bár körükben – nyilván nem függetlenül a pártpreferenciától – magasabb az intézkedés támogatóinak aránya. A kormánypárti szavazók szűk egyharmada elhibázottnak tartja az intézkedést, míg további 31 százalék a tiltás keményebb betartása mellett érvelt. A Fidesz szavazóinak 29 százaléka szerint a közterületen való életvitelszerű tartózkodás büntetése már eddig is látható eredményekkel járt.

                    2

                    A Policy Solutions kutatása szerint az MSZP-szavazók alapvetően szegénypártibbak, mint a budapesti átlag. A szocialista szavazók 58 százaléka ítéli el a hajléktalanok kitiltását, ugyanakkor 30 százalékuk szerint az okozza a fő problémát, hogy nem tartották be kellő szigorral a tiltó rendelkezéseket. A baloldali szavazók csupán 9 százaléka érzékelte, hogy már javult volna az otthontalanokkal kapcsolatos helyzet Budapesten.

                    3

                    A Policy Solutions júliusi felmérése azt is bemutatja, hogy nincsen olyan korcsoport, ahol ne lennének többségben a hajléktalanság büntetését rossz iránynak tartók a keményebb tiltást szorgalmazókkal vagy a korábbi intézkedésekkel elégedettekkel szemben. A keményebb fellépést szorgalmazók legnagyobb arányban a legfiatalabb, 18-29 éves korosztályból kerülnek ki, míg a legmegértőbbek a 45-59 évesek. Összességében egyedül a 18-29 közötti korosztályban vannak többségben a tiltást támogatók az azt ellenzőkkel szemben.

                    4

                    A Főváros különböző városrészeiben lakók radikálisan eltérően ítélik meg a hajléktalanok kitiltásának kérdését. Míg a budai és a dél-pesti lakosok fele határozottan ellenzi a tiltást, addig Észak-Pesten a megkérdezettek 30, a Belvárosban 37 százaléka a további szigorítás pártján vannak. Ugyanakkor egyetlen városrészben sincsenek többségben azok, akik elégedettek lennének az eddigi eredményekkel.

                    5

                    foto:sxc.hu

                    ]]>
                    info@humanamagazin.eu (Kertész Anna) Sajtóközlemények Sun, 01 Sep 2013 22:00:00 +0200
                    Vége a nyárnak, indulunk! - heti programajnló https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2336-vege-a-nyarnak-indulunk-heti-programajnlo https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2336-vege-a-nyarnak-indulunk-heti-programajnlo forrás: olvasasvlagnapja.hu   Egész héten, szeptember 2-8. Intim szférák kiállítás infó Hétfő, szeptember 2. Skandináv krimik éjszakája infó Kedd, szeptember 3. Lakásszínház Bartsch Katával infó Szerda, szeptember 4. Rejtett zsinagógák - városi séta infó Csütörtök, szeptember 5. Mellőzöttek - Turay Balázs kiállítása infó Chimera Projekt kiállítás: When time speaks infó Alföldi színháza - könyvbemutató infó White coffee - az előítéletek előadása infó Négy lábbal a földön (dokumentumfilm egy menhelyről) infó Aktív polgárság, Visegrád és Közép-Európa (konferencia) infó Péntek, szeptember 6. Nyelvparádé infó White coffee - az előítéletek előadása infó Aktív polgárság, Visegrád és Közép-Európa (konferencia) infó Szombat, szeptember 7. Nyelvparádé…]]> info@humanamagazin.eu (Horváth Valéria) Napi ajánló Sun, 01 Sep 2013 18:14:41 +0200 Mubarak szabadlábon – semmi sem változott a forradalom óta https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/kozel-kelet/item/2334-mubarak-szabadlabon-–-semmi-sem-valtozott-a-forradalom-ota https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/kozel-kelet/item/2334-mubarak-szabadlabon-–-semmi-sem-valtozott-a-forradalom-ota Azok, akik 2011 februárjában a Tahrír téren követelték Hoszni Mubarak távozását, elégedetten sóhajthattak fel: elérték céljukat, és hitték, hogy új korszak kezdődhet. A demokratikus működés lehetősége akkor valószínűbbnek tetszett, mint korábban bármikor. Alig egy hónapja azonban a regnáló katonai irányítás ellen demonstrációt rendeztek az iszlamisták a Raba’a al-Adavija mecsetnél, amit a fegyveres erők drámai módon számoltak fel. Az ideiglenes kormány miniszterelnöke rendkívüli állapotot rendelt el, és a hadsereg átvette a hatalmat. E mozzanat azokat igazolta, akik kételkedtek abban, hogy az arab tavasz gyökeres változásokat hoz majd.

                    Egyiptom ma már legalább olyan messzire került a Tahrír tér forradalmi ígéretétől, mint amennyire 2010 novemberében volt, amikor is Mubarak minden idők legtisztességtelenebb parlamenti választását nyerte meg 1970-től datálható „uralkodása” óta.

                     

                    Rendkívüli állapot, egységnek nyoma sincs

                     

                    Ma már éjszakánként kijárási tilalom van, az ország pedig a rendkívüli állapotra vonatkozó törvény értelmében katonai irányítás alatt áll. Az ideiglenes kormányfő szerint ez az intézkedés csak átmeneti, egy hónapra szól, azonban az elmúlt hetekben történt események függvényében ez aligha valószínű.

                    A hatalomból kiszorult Mohamed Murszi támogatói indulatos kampányt indítottak az egyiptomi koptok ellen, további radikalizálódáshoz vezethet az is, hogy az iszlamista ellenzék ülődemonstrációját erőszakosan szorította vissza a hatalom. Bár az ideiglenes kormány azzal védekezik, hogy egyezséget ajánlott fel a Muszlim Testvériség mozgalomnak, kérve őket, csatlakozzanak az átalakulási folyamathoz az egységesség jegyében, ők azonban visszautasították az ajánlatot.

                    Nem meglepő a lépés, hiszen az utcai tüntetést kiváló politikai stratégia, így a puccsból fogant politikai folyamat könnyebben vesztheti el hitelét. A Muszlim Testvériség tisztában van azzal is, hogy az egységbe hívó ideiglenes kormány ajánlata komolytalan. Már csak azért is, mert maga a Testvériség is tett hasonló, komolytalan „párbeszédre” és „összefogásra” felhívó ajánlatot ellenfeleinek, amikor hatalmát az új politikai rendszerben igyekezett intézményesíteni.

                     

                    Saját érdekeiknek rendelik alá a kormányzást

                     

                    Ahogyan Egyiptom politikai rendszere a január 25-i felkelések előtt Mubarak és a vele együttműködők érdekeinek kedvezett, a Testvériség is igyekezett a saját érdekei szerint igazítani a helyzetet regnálása idején, és a majdani győztesek szintúgy a saját érdekeiket tükröző rendszert építenek fel - cseppet sem meglepő, de ugyanakkor nem is magától értődő a gyakorlat.

                    Az Egyesült Államokban is a hatalmon lévők függvényében alakulnak a jogszabályok és törvények, azonban ott létezik a meglévő megváltoztatásának lehetősége, ami Egyiptomban hiánycikk. Szinte minden politikai szereplő politikai reformokról beszél, liberális eszmék mellett szólal fel, mégis: a hatalmat a többiek kizárásával képzelik el. Ez pedig olyan környezetet teremt, ahol a vesztesek nem választások, parlamenti viták, konszenzuskeresés útján sorolják sérelmeiket, hanem utcai demonstrációkkal és katonai beavatkozással, mindent az államba jól beágyazódott, hatalommal rendelkező csoportok kezére játszva, akik viszont a régi hatalmi rend helyreállításán dolgoznak már Mubarak távozása óta.

                     

                    Elvesztek a közös célok

                     

                    A kapkodó államirányítás a Tahrír térről indult két évvel ezelőtt. A vezetők nélküli felbujtók sem kritikát, sem kérdést nem tűrtek meg, a „futballhuligánok” a forradalom sokkcsapatai voltak, a hadsereg igyekezett a helyzetét megőrizni a Mubarak utáni rendben, míg más csoportok a liberális eszmékre, a szexuális bántalmazások ügyére igyekeztek felhívni a figyelmet, a nem demokratikus napirendeken át.

                    A 2011. januári és februári lelkesedés megmaradt ugyan, de a közös cél áldozatául esett a végtelennek tetsző pénteki demonstrációknak, a munkás szektor zavargásainak, az orvosok, ügyvédek sztrájkjainak, és felemésztődött a forradalmi igazságosság követelései és a szekták erőszakossága miatt. Ezek mind-mind elterelték az emberek figyelmét arról a korábban fontos célról, hogy a felkelésre alapozva hatékony politikai szervezetet építsenek egységbe hívó üzenetekkel. A politikai vezetők elfeledkeztek arról, mi lenne a legjobb Egyiptomnak, és ahelyett, hogy az ország gazdasági, társadalmi és politikai gondjainak összetettségére irányították volna figyelmüket, csak szűk körnek kedvező intézkedéseket hoztak.

                     

                    A demokratikus szándék nyomai – halványodó ambíciók

                     

                    A Testvériség idején nem az „egy ember - egy szavazat – egy alkalom” rendszere volt az uralkodó, amire az iszlamofóbok előszeretettel hívták fel a figyelmet, hanem inkább annak szándéka, hogy bevezessenek egy olyan választási rendszert, ami az „egy ember - egy szavazat – minden alkalommal” eszméjén alapszik. A Testvériség hirdetései, a szekuláris és civil erők, a régi rendszerből megmaradók is egymással párhuzamosan indított kampánystratégiákat folytattak annak érdekében, hogy elérjék azt, amit nem sikerült kiharcolni a szavazófülkékben 2011-ben és 2012-ben.

                    Legalább a tavaszi tamarrud kampány az alkotmányra fókuszált, amely az elnökségről szóló népszavazásra buzdított (legalábbis elméletileg). Amikor azonban nyilvánvalóvá vált, hogy Murszi nem kívánja próbára tenni a pozícióját, az egyetlen életképes lehetőség csakis a puccs maradt. Ez pedig összefogta az ellenforradalmárokat, akik katonai beavatkozásért kiáltottak: szerintük az egyiptomi politika a törvényes rend visszaállítását szolgálja, na és persze a végét annak az egyértelműen rendellenes folyamatnak, ami véleményük szerint az elmúlt 30 hónapban zajlott.

                    A Testvériség és az ellenzék is hosszú sorban felvonuló tüntetőkkel és nagy százalékú szavazatokkal próbálja igazolni tetteit, és hogy „az egyiptomiak akaratát” képviseli. A demokratikus szándék és a rezsim megdöntésére irányuló törekvések, amelyek oly emblematikus elemei voltak mindannak, ami a Tahrír téren történt, mára már csak halványodó ambíciók maradnak, amiket a közelmúlt eseményei valószínűtlenné tettek.

                     

                    Nincs visszaút

                     

                    Murszi távozása után sok egyiptomi és megfigyelő is úgy vélte: innen már nincs visszaút. A valaha reményteljes bravúrként aposztrofálható demokratikus fejlődésbe vetett hit ma már csak egyszerűen tragikus. Mintha egy emberöltő telt volna el azóta, hogy az emberek Hoszni Mubarak bukását ünneplik a Tahrír téren. De azóta szinte semmi sem változott.

                    A régi reményeket pedig letöri, hogy az egyiptomi főügyész augusztus 21-én bejelentette Egyiptom régi zsarnokának szabadon bocsátását. Azonban az állami média jelentése szerint a rendkívüli intézkedések részeként a miniszterelnök gyorsan házi őrizetet rendelt el Mubarak számára.

                    Nem jól időzítették a szabadon bocsátást: a biztonsági erők és Murszi támogatói közti erőszakos összecsapások megrengették az országot, halottak százait hagyva maguk mögött. Akármekkora is az indulat Mubarak szabadon bocsátása kapcsán, stabil jogi indokolás áll a döntés hátterében.

                    Hoszni Mubarak: nem bűnös?

                     

                    Két évvel Mubarak hatalomvesztése után a volt vezetőt nem találták bűnösnek. 2012 júniusában a bíróság még bűnösnek nyilvánította a tiltakozókkal szemben elkövetett gyilkosságokban való érintettség vádjával. Amikor a fellebbezési bíróság eljárási hibát állapított meg, az ítéletet visszavonták. Míg az idős autokrata a perújrafelvételt várta, letelt az egyiptomi törvények által kiszabható előzetes letartóztatás maximális ideje.

                    Április 15-e óta Mubarak ellen más vádakat is felhoztak (profitált az Izraelnek exportált gázból, támogatást biztosított az elnöki paloták fenntartására, és ajándékokat fogadott el állami tulajdonú sajtóintézményektől).

                    A múlt héten azonban az egyetlen függőben lévő ügy már csak az állami tulajdonban lévő sajtóintézményektől elfogadott ajándékok esete volt. Ügyvédei vitatták a fogvatartás jogosságát, hiszen Mubarak már visszafizette ezek ellenértékét.

                    Az ügyek előrehaladtával elképzelhető, hogy ismét őrizetbe veszik, de ez akár megtörténik, akár nem, a tárgyalás kimenetele még mindig csalódást jelent azok számára, akik azt remélték, hogy a 2011-es forradalom majd jogállamisághoz vezet.

                    Szertefoszlott a jogállamba vetett hit

                     

                    Az Egyiptomi Kezdeményezés a Személyiségi Jogokért nevű szervezet képviselői szerint Mubarak tárgyalása csak színjáték volt, amiből hiányzott mind a politikai akarat, mind az igazság melletti elkötelezettség, de egyéb strukturális hibákra is rámutattak.  Karim Ennarah arra is felhívta a figyelmet, hogy a bíróság nem bízik a technológiában: a bírák nem tartják megbízható bizonyítéknak a videókat. Hoda Naszralla szerint nem lehet könnyen bizonyítani azt, hogy Mubarak közvetlenül érintett volt a fegyveres erők fellépésében. A védői tartják magukat ahhoz az elképzeléshez, hogy a vezető nem volt tudatában annak, hogy a saját biztonsági csapatai mit tesznek. A legnagyobb probléma azonban az, hogy ugyanazt a rendőrséget kérték fel bizonyítékok gyűjtésére, mint amelyik a gyilkosságok elkövetéséért is felelős. Ez az érdekkonfliktus Naszralla szerint ahhoz vezetett, hogy a rendőrség szinte minden ponton akadályozta a nyomozást. Katasztrofális problémát jelent az is, hogy egy magas rangú rendőrtiszt „véletlenül” letörölte az adatokat egy CD-ről, ami a Központi Biztonsági Erők irányítási termében felvett hívásokat rögzítette. Enélkül az információ nélkül lehetetlen bebizonyítani, hogy a 2011-es forradalom 18 napján a rendőrség erőszakos fellépését a Mubarak éra fő rendőrségi vezetői rendelték el.

                     

                    Ismét a bíróságon

                    Mubarakot augusztus 25-én újból kihallgatták a bíróságon, egy napon a Muszlim Testvériség hat fő vezetőjének tárgyalásával. Mohamed Badíét és két helyettesét, Hajrat as-Sátert és Rasad Bajúmit azzal vádolják, hogy a június 30-án lezajlott iszlamista-ellenes tüntetés résztvevőinek meggyilkolására buzdították a Muszlim Testvériség híveit és szimpatizánsait, a három további vádlott ellen gyilkosság a vád. Ha bűnösnek találják őket, mind a hatra halálos ítéletet szabhat ki a bíróság. A mindössze néhány percig tartó első tárgyaláson a három vádlott nem jelent meg, amit bírósági források „biztonsági okokkal” indokoltak. A kairói bíróság október 29-re napolta el a pert.

                    Félő, hogy a jogi rendszer ismét a régi rezsim szolgálatába áll.

                     

                    Források:

                    Afriport

                    Foreign Policy – Mubarak Still Rules

                    Foreign Policy – Mubarak is Free and the Country is On Fire 

                    MTI, 2013.08.25.

                     

                    foto: Human Rights Watch

                    ]]>
                    info@humanamagazin.eu (Sánta Orsolya) Közel-Kelet Tue, 27 Aug 2013 09:28:40 +0200
                    Jövedelmező a bevándorlókat fogva tartani https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/amerika/item/2333-jovedelmezo-a-bevandorlokat-fogva-tartani https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/amerika/item/2333-jovedelmezo-a-bevandorlokat-fogva-tartani Az Open Society Institute (OSI) nemrégiben jelentetett meg egy cikket, mely az Egyesült Államok bevándorlási politikájának hibáira hívja fel a figyelmet, amelyen egy új, jövedelmező iparág alapul.

                    Az 1996-ban hozott törvények kiterjesztették a "kötelező fogva tartás” fogalmát, melynek hatására 1996 és 2012 között rohamos léptekkel 70.000-ről 400.000-re nőtt az idegenrendészeti fogva tartottak száma. Ezzel súlyos költségeket okozva a kormánynak, - 2012-ben a letartóztatottakat elszállásoló 250 létesítmény éves költsége több mint 1.700.000.000 dollár volt – és túlzsúfolttá téve a fogva tartó intézményeket.

                    Az említett törvények a bevándorlók tárgyalás nélküli őrizetbe vételére hatalmazzák fel a hatóságokat, addig, amíg az Egyesült Államokban való jogos tartózkodásukat kivizsgálják. Ez idő alatt tehát a letartóztatott bevándorlók nem büntetőjogi őrizetben vannak, csupán a kivizsgálás eredményére várnak. Ez egyaránt érvényes a betegekre, idősekre, terhes nőkre, zöld kártya tulajdonosokra, menedékkérőkre, illegális bevándorlókra, és a már évek óta jogosan az Egyesült Államokban tartózkodókra is. A bevándorlók őrizetbe vételéért a Department of Homeland Security (DHS) hivatal felel.

                    A Detention Watch Network tagjai megvizsgáltak 10  ilyen intézményt, ahol a letartóztatott bevándorlókat szállásolják el, hogy felhívják a figyelmet az ott tapasztalt embertelen körülményekre.

                    A következőket találták: orvosi ellátásra hetekig vagy hónapokig várnak a fogva tartott bevándorlók; nem megfelelő, és néhány esetben egyáltalán nem biztosított számukra a rekreációs idő vagy éppen a napfényhez és friss levegőhöz való jutás lehetősége; nem megfelelő és tápértékben hiányos ételeket kapnak; büntetésként pedig magánzárkába zárhatják őket. A családoknak rendkívüli nehézségekkel kell szembenézniük, amikor bebörtönzött hozzátartozóikat próbálják meglátogatni.

                    Egyes létesítményekhez a családtagok több száz mérföldet utaznak látogatóba, és végül egy külön épületben, csupán videón keresztül „találkozhatnak” szeretteikkel. Nem azért, mert kockázatot jelentenek, hanem azért, mert a létesítmény nem akarja fedezni a személyes látogatásokkal járó többletköltségeket. A létesítmények távoli elhelyezkedése veszélyezteti azt is, hogy az emberek jogi segítséget kapjanak ügyeikért folytatott harcukban, mivel az ügyvédek sem mindig jutnak el hozzájuk.

                    Az említett törvények eredményeként sokakat ok nélkül tartóztatnak fel. A szingapúri 31 éves zöld kártya tulajdonos Nazry Mustakimot, a Detention Watch Hálózat tagját például 10 hónapig tartották fogva 2011-2012-ben a GEO csoport dél-texas-i fogolytáborában. Nazry 1992-ben költözött családjával az Egyesült Államokba és legálisan élt ott, amikor 2007-ben kábítószer birtoklása miatt elítélték. Az ügyésszel tett megegyezés eredményeképpen bűnösnek vallotta magát, így 10 év próbaidőre ítélték.

                    Nazry azt mondta, soha nem mondták neki, hogy ha elfogadja a vádalkut, az veszélyeztetheti az Egyesült Államokban való tartózkodását. Később, Nazry Hope-al kötött házassága után néhány hónappal, az ICE megjelent az ajtajuknál, és őrizetbe vették a férfit. 10 hónapig tartották őt a dél-texasi fogolytáborban, csaknem 250 mérföldre Wacotól, ahol Hope és Nazry élt. Jelentős szervezkedések és a médiától kapott figyelem után, 2012 februárjában az ICE elengedte Nazryt, és visszakapta zöld kártyáját.

                    Az így ok nélkül letartóztatott bevándorlók hirtelen megnövekedett száma csak ront a már amúgy is túlzsúfolt létesítmények körülményein. A bevándorlók őrizetbe vétele egy milliárd dolláros iparággá vált a Corrections Corporation of America és a GEO Group-hoz hasonló magánbörtönök számára. De kedvező a megyei börtönöknek is, ahol a DHS ágyhelyeket „vásárol”, mivel a saját maga által üzemeltetett fogolytáborokban már nincs hely.  Ez országszerte több mint 200 megyei börtönt érint, ahol a letartóztatottak többségét, 67 százalékát tartják fogva.

                    A börtön vállalatok erős lobbit folytatnak annak érdekében, hogy megtartsák a nyereségeiket növelő kormányzati szerződéseiket, míg a megyei börtönök a fogva tartott bevándorlókért kapott pénzből pótolják ki egyre csökkenő költségvetésüket.

                    Az ICE összességében több mint 2 milliárd dollárt költ évente bevándorlók fogva tartására. Átlagosan személyenként napi 164 dollárt, bár a közösségi alapú felügyeleti programok költsége mindössze napi 12 dollárba kerülne személyenként.

                    Az idegenrendészeti őrizetbe vétel csökkentése alapvető eleme kell, hogy legyen egy esetleges bevándorlási reformnak. Mivel az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg viták folynak a bevándorlás politikáról, itt az ideje, hogy hatályon kívül helyezzék a kötelező fogva tartást és helyreállítsák a bírák hatalmát arra vonatkozóan, hogy egyes eseteket felülvizsgálhassanak.

                    A kötelező fogva tartás megszüntetésével csökkenthetnék a kormányzati kiadásokat, az emberek visszatérhetnének közösségeikbe és a munkahelyeikre, a családok újra együtt lehetnének és a helyi gazdaság továbbra is sikeresen működhetne. Itt az ideje, hogy összehangolják a bevándorlási törvényeket az USA értékrendjével, mely a veleszületett méltóságon, valamint minden, a határokon belül lakóra érvényes, egyenlő jogokon alapul.

                     

                    Források:

                    Andrea Black, Why We Should Repeal Mandatory Detention of Immigrants

                    Detention Watch Network , ABOUT THE U.S. DETENTION AND DEPORTATION SYSTEM

                    foto: Wikipedia

                    ]]>
                    info@humanamagazin.eu (Győrfi Nóra) Amerika Mon, 26 Aug 2013 00:00:00 +0200
                    Segéllyel előzzük meg a tiniszexet? https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/amerika/item/2332-segellyel-elozzuk-meg-a-tiniszexet? https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/amerika/item/2332-segellyel-elozzuk-meg-a-tiniszexet? Mississippi állam rendelkezik az egyik legmagasabb születési számmal a tizenévesek körében, a magas gyermekszegénységnek és a vallásos nézetek miatti szexuális felvilágosítás hiányának köszönhetően.

                    Az Amerikai Egyesült Államokban itt a legmagasabb a tizenévesek szüléseinek a száma (minden 1000 szülésből 55-nél tizenéves az anyuka, míg a teljes nemzeti átlag 34/1000). A legújabb próbálkozás a jelenség megfékezésére az az új -sok vitát kiváltó- törvény, ami kimondja, hogy a szüléskor gyűjtött köldökzsinórvérből meg kell állapítani az apa személyét, ha felmerül a szexuális erőszak lehetősége. A törvényhozás ezzel szeretné a férfiakat elijeszteni a tinik megerőszakolásától. De kétséges, hogy egy olyan államban, ami az óvszer-mentes közösülést tanítja, és az önmegtartóztatást tartja az alapvető megoldásnak, ez segíthet-e.

                    Az afrikai Malawiban a tizenévesek körében még ennél is magasabb a szülések aránya; 177 minden 1000 szülésből. Ez a szám különösen kijózanító akkor, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezeknek a lányanyáknak a nagy része felnőttekkel él nemi életet. 10 felnőtt férfiból 1 pedig HIV-pozitív az országban.

                    Egy Malawiban végzett 2010-es tanulmány eredményei nagyon ígéretesnek tűnnek a tinédzser-terhesség és a szexuális úton terjedő betegségek megelőzésében. Ebben a tanulmányban feltételes készpénz-kifizetésekkel sikerült csökkenteni a korosztály nemi aktivitását. Egyszerűbben fogalmazva; a lányok Malawiban pénzért cserébe abbahagyták a szexuális életet.

                    A módszer elsőre nagyon furán hangzik. A tizenéveseknek nem maguktól kellene egészséges döntést hoznia, anélkül hogy pénzt kapnának? De ez a taktika már máskor, máshol is sikeresnek mutatkozott; fizetni azért, hogy a pozitív viselkedést elősegítsük.

                    Brazíliában és Mexikóban több milliárd dolláros nagyságrendű állami segélyprogramok léteznek, a Bolsa Familia és az Opportunidades, ami szegény családoknak fizet meghatározott minimum iskolai és egészségügyi részvétel esetén. Dél-Ázsiában állami és regionális részvétellel megtakarítási számlákat nyitnak a középiskolás lányoknak, hogy azok befejezhessék a tanulmányaikat. A Világbank 2009-es áttekintése szerint ezek a feltételes készpénz-kifizetéses programok sikeresen csökkentik a szegénységet és bátorítják a szülőket arra, hogy  gyerekeik oktatásába és az egészségügyi ellátásába fektessenek be.

                    Sőt, úgy tűnik, hogy korreláció van a tizenévesek szexuális viselkedése és a szegénység között. A Guttmacher Intézet folyóirata, a Nemzetközi Családtervezési Kilátások szerint „a szegény háztartásban élő serdülő lányok valószínűbb, hogy már éltek szexuális életet, mint a jobb körülmények között élő társaik egy 4 szub-szaharai országra kiterjedő reprezentatív felmérés adatai alapján”. 2006-ban az AIDS Oktatás és Megelőzésben közölt tanulmányban több mint 600 dél-afrikai serdülővel végzett interjú azt mutatta, hogy a szegényebb családokban inkább megjelent az egészségtelen szülő-gyerek kapcsolat valamilyen formája, ami a gyereket kiszolgáltatottá, sérülékenyebbé tette a kockázatos szexuális viselkedésben.

                    Világos, hogy  ha pénzt kapnak, az távol tartja a tizenéveseket a szextől. Azonban egészen az utóbbi időkig senki sem vizsgálta a készpénz-kifizetések hatását a szexuális viselkedésre.

                    2009-ben a Bill és Melinda Gates Alapítvány finanszírozott egy kétéves próba-programot Malawiban, ahol a készpénz-kifizetések nemi életre gyakorolt hatását vizsgálták diáklányoknál (saját bevallás alapján). Nagyjából mintegy négyezer 12 és 22 év közötti lányt osztottak be véletlenszerűen vagy a kiválasztott vagy a kontroll-csoportba, az előbbiek kaptak pénzt azért, ha legalább az órák 80 százalékán részt vettek az iskolában, továbbá be kellett számolniuk a szexuális életükről és más viselkedésekről, míg az utóbbiak ugyanezért nem kaptak pénzt. Az összeg, amit a kiválasztott csoport diákjai kaptak a havi kiadásaik körülbelül 15 százalékát fedezte, ezt megosztva kapta a lány és a családja. A kutatók a program elején, majd évente figyelték az iskolai jelenlétet, a lányok beszámolóját a nemi életükről.

                    Az eredmények már az első év végére nyilvánvalóvá váltak. A kiválasztott csoportban lévő lányok 38 százalékkal később kezdtek el szexuális életet élni, a szexuális partnereik számának növekedése pedig 25 százalékkal kevesebb volt, mint a kontroll-csoportbelieké. A teherbeesés esélye 40 százalékkal csökkent a korábban iskolából kimaradó diáklányoknál, akik részt vettek a programban. A Világbank elemzése azt a konklúziót vonta le, hogy a pénz megléte a nemi élet kezdetének kitolódását eredményezte és azoknál a lányoknál, akik már aktív szexuális életet éltek csökkentette a rizikós magatartást.

                    Mississippi egyértelműen jobb helyzetben van, mint Malawi; magasabb a jövedelem, kevesebb a betegség, jobbak az iskolák. De amiben hasonlít az afrikai országra, az a tizenévesek közötti nemi élet és az ebből adódó terhességek magas aránya. Egy helyi 2012-es felmérés szerint 58 százaléka a Mississippi-beli középiskolásoknak már szexuálisan aktív volt és 35 százalék nem használt óvszert közülük. Ezeket az adatokat többek között az oktatásra vezethetjük vissza, ami inkább az önmegtartóztatást hangsúlyozza a védekezés helyett. Ezt az oktatáspolitikát az állam mintegy 82 középiskolájának körülbelül a fele követi. A másik oka a dolognak a szegénység. Az egész Egyesült Államokban a Mississippi-beli gyerekek a legszegényebbek. Ahogy Malawiban, úgy itt is a szegénység és a nem megfelelő szexuális oktatás együtt vezet a tizenévesek veszélyes szexuális magatartáshoz.

                    Azt már tudjuk, hogy a készpénz-kifizetéses programok Amerikában is működnek. Egy new yorki programban, az NYC Opportunity-ben a feltételes készpénz-kifizetés a szegény diákoknál az iskolai jelenlét és az ottani eredmények javulásával járt.

                    Fizethetünk azért a Mississippiben élő tizenéveseknek, hogy kevesebbet éljenek nemi életet? Hogy várjanak, amíg idősebbek lesznek? És ha már élnek szexuális életet, akkor azt legalább biztonságosan tegyék? A tinédzser-terhességek évente 155 millió dollárjába kerülnek az államnak, a Mississippi Nők Alapítvány tanulmánya szerint. Most itt a lehetőség egy stratégia kipróbálására, ami csökkentené a terhességek számát a tizenévesek körében, anélkül hogy a vallási vezetők ellenkezését váltaná ki.

                    Kezdetnek egy próba-programot kellene indítani, hogy kiderüljön életképes-e az elképzelés, miszerint készpénz-kifizetéseket alkalmaznának a Mississippi-beli tinédzserek elérésére, oktatására és az egészséges szexuális életre való nevelésükre. Ebben a kísérleti programban azért fizetnek a veszélyeztetett csoportba tartozó tiniknek, hogy részt vegyenek iskolán kívüli szexuális felvilágosító, oktató csoportokban. Ha a pénzt kapó diákok között csökken a terhességek száma és változik a szexuális viselkedés, akkor egy nagyobb szabású program is indítható.

                    Az Egyesült Államokban él néhány, a fejlett világban talán a leghátrányosabb helyzetben lévő közösség, csoport. Az ő körülményeik és igényeik annyira különbözőek, hogy az egyedüli közös vonásnak csak az tűnik, hogy az ország képtelen rajtuk segíteni dollármilliárdos programok nélkül. Fejlődő országoktól átvenni, átalakítani és alkalmazni új taktikákat segíthet elérni a különleges célokat a különleges körülmények között, anélkül hogy az ügyből politikai kérdés válna vagy elveszne a segélyezésről szóló viták bürokráciájának tengerében.

                     

                    Forrás: The Atlantic

                    foto: AP

                    ]]>
                    info@humanamagazin.eu (Arnold Eszter) Amerika Fri, 23 Aug 2013 00:00:00 +0200
                    18 éves csúcs menekültügyben https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/item/2328-18-eves-csucs-menekultugyben https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/item/2328-18-eves-csucs-menekultugyben Az ENSZ Menekültügyi Főigazgatóságának (UNHCR) jelentése szerint 18 éves csúcsot ért el a lakóhelyüket megváltoztatni kényszerült személyek aránya 2012-ben.


                    Az UNHCR legújabb éves jelentése a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, országukban földönfutóvá vagy menekültekké vált személyek arányának változásait vizsgálja a 2012. évben. Az adatok arra utalnak, hogy az elmúlt évben 18 éves csúcsot ért el a menekültek vagy lakóhelyének megváltoztatására kényszerült személyek száma, 1994 óta nem mérték még ilyen magasnak az arányukat. A globális áttelepítésben új tényezőként érezteti hatását a szíriai válság.

                    Az UNHCR éves „Globális Tendencia” jelentése (Global Trends report) a 2012-ben előforduló kényszerített lakhelyváltoztatással, kitelepítéssel foglalkozik. A jelentéshez alapul vett adatok kormányzatoktól, nem kormányzati partnerszervezetektől és az ENSZ menekültügyi irodájától származnak. A felmérés kimutatja, hogy 2012 végén több mint 45,2 millió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására szemben a 2011. év végén tapasztalt 42,5 millióval. A lakóhelyét elhagyni kényszerült személyek közt van 15,4 millió menekült, 937 ezer menedékkérő és 28,8 millió az országhatáron belül földönfutóvá vált személy[1].

                    menekülteket kibocsátókMenekülteket kibocsátó vezető országok 2012

                     

                    Az áttelepülések fő oka a korábbi évhez hasonlóan 2012-ben is a háború maradt. Az UNHCR jelentésében nyilvántartott menekültek 55 százaléka 5 háború által érintett országból érkezett: Afganisztánból, Szomáliából, Irakból, Szíriából, Szudánból. A jelentés továbbá rámutat új jelenségként a nagymértékű kényszer-lakhelyelhagyásra Maliban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, illetve lakóhelyüket elhagyókra Szudánban, akik Dél-Szudánba és Etiópiába menekültek. António Guterrez, az ENSZ menekültügyi főtitkára és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának vezetője szerint „ezek meglehetősen aggasztó számok. Egyszerre mutatnak rá az egyéneket sújtó szenvedések nagy mértékére, valamint a számukra nyújtható megfelelő megoldások támogatása és a konfliktusok megelőzése terén tapasztalt nehézségekre a nemzetközi szervezetek esetében”[2].

                    A jelentés felhívja figyelmet arra, hogy a lakhelyüket elhagyni kényszerült személyek aránya aggasztóan magas: 2012-ben mintegy 7,6 millió ember vált földönfutóvá, 1,1 millió személy menekültként, 6,5 millió pedig IDP-ként. Mindez azt jelenti, hogy a világon 4,1 másodpercenként válik valaki menekültté vagy országán belül földönfutóvá. A jelentésből kiderül az is, hogy a menekültek befogadását illetően tovább nőtt a különbség a gazdagabb és szegényebb országok közt. Az UNHCR oltalma alatt álló 10,5 millió menekült – további 4,9 millió palesztin menekült tartozik a testvérszervezethez (UN Relief and Works Agency) – felét olyan országok fogadták be, amelyek egy főre eső GDP-je kevesebb, mint 5000 dollár. A fejlődő országok fogadták be a világ menekültjeinek mintegy 81 százalékát. Ez az arány egy évtizede még 70 százalék volt. A 18 év alattiak teszik ki a menekültek 46 százalékát. 2012-ben 21 300 menedékkérelmet olyan fiatalkorúak nyújtottak be, akiket elválasztottak a családjuktól vagy nincs családjuk. Ebben a kategóriában ilyen magas számot nem mért korábban az UNHCR.

                    A szervezet a kiadott jelentésben hozzáteszi: az UNHCR azért dolgozik, hogy támogatással vagy azonnali gyakorlati beavatkozással, illetőleg más megoldás keresésével segítse azokat az embereket, akik otthonuk elhagyására kényszerültek és így kerültek nehéz helyzetbe. Sikerként említhető, hogy a szervezet tevékenységének hozzájárulásával 2012-ben 2,7 millió ember számára pont kerülhetett a kényszer-lakhelyelhagyás végére, köztük 526 ezer menekült és 2,1 millió országán belül földönfutóvá vált személy számára. 74 800 egyén számára kért újbóli letelepítést harmadik országban az UNHCR.

                    menekulteket befogadoMenekülteket befogadó vezető országok 2012

                    Az elmúlt évben kevés eltérés mutatkozott 2011-hez képest a világ menekülteket befogadó vezető országainak listáján. Pakisztán fogadta be a legtöbb menekültet (1,6 millió), mögötte Irán állt (868 200) és Németország (589 700). Afganisztán maradt a világ vezető “menekültteremtő” országa, e pozíciót 32 éve tölti be. Átlagosan minden negyedik menekült afgán származású, 95 százalékuk Pakisztánban vagy Iránban található. Szomália a másik ország, ahol elhúzódó konfliktus uralkodik, így a világ második számú menekülteket kibocsátó országa volt 2012-ben, ugyanakkor a menekültek kiáramlásának aránya lassult a vizsgált évben. A harmadik legnagyobb menekültcsoport az iraki volt (746 700 személy), őket a szíriaiak követik (471 400). Az országukon belül földönfutóvá vált személyek száma 28,8 millió volt 2012-ben, amely az elmúlt két évtizedben a legmagasabb mért adat. Közéjük tartozik az a 17,7 millió személy, akiket az ENSZ menekültügyi ügynöksége segített. Az országon belül földönfutóvá válás jelentős volt a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Szíriában is.

                    A cikk az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának honlapján elérhető angol nyelvű összefoglaló alapján készült. Az új „Global Trend” jelentés, illetve az ahhoz tartozó multimédiás anyagok a következő linken érhetőek el: http://unhcr.org/globaltrendsjune2013

                     
                    Fotó: Jeff J Mitchell/Getty Images


                    [1] IDP – internally displaced person

                    [2] forrás: New UNHCR report says global forced displacement at 18-year high, News Stories, 19 June 2013, www.unhcr.org

                     

                    • menekültek
                    • háború
                      ]]>
                      info@humanamagazin.eu (Sánta Orsolya) Hírek a nagyvilágból Tue, 13 Aug 2013 10:26:07 +0200
                      A civilek köztársasága - heti programajánló https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2325-a-civilek-koztarsasaga-heti-programajanlo https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2325-a-civilek-koztarsasaga-heti-programajanlo forrás: sziget.hu (flyer)   Augusztus első hetében a Humana Egyesület az ideiglenes emigrációt támogatja! Célország: Sziget Köztársaság, ahol a buli mellett csak a civileké a főszerep! A Sziget Köztársaság civil programjairól részletesen itt olvashattok. Jó utat,jó szórakozást! Szigetlakó civilek: Egy csepp figyelem alapítvány   infó Forgács Művésztelep Emberkereskedelem elleni sátor (BM) infó Budapesti Ifjúsági Irodák szövetsége infó Csodák Palotája infó Debreceni Egyetem infó Drog Stop Budapest Egyesület infó Ébredések Alapítvány infó Életrevaló Egyesület infó EMMI Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság infó Feledékeny (Alzheimer-kórral és más emlékezetzavarral élő) Emberek Hozzátartozóinak Társasága RelaXiget - Lelki Oázis infó Fiatalok a Nukleáris Energetikáért infó Fővárosi Törvényszék- Nyitott Bíróság Greenpeace - Let it bee infó…]]> info@humanamagazin.eu (Horváth Valéria) Napi ajánló Wed, 07 Aug 2013 11:15:27 +0200 Mintha meg sem születnének https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/kozel-kelet/item/2323-mintha-meg-sem-szuletnenek https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/kozel-kelet/item/2323-mintha-meg-sem-szuletnenek   A hírek még mindig a brit trónörökös megszületésével vannak tele, de a világon nem minden megszülető babának és szülő anyának jut ekkora figyelem, sőt valakinek szinte semmi. Az élet körforgása nem áll meg a háborúban sem, nagyon sok a terhes nő a menekültek között is.

                      Az ENSZ Népesedési Alap (UNFPA) statisztikái alapján a Jordánia területén fekvő zaatari menekülttáborban naponta átlagosan 13 gyerek születik. A mintegy 7,25 km2 területű tábor, ami leginkább a hazájukban dúló polgárháború elől menekülő szíriaiaknak nyújt menedéket, eredetileg 60 000 ember részére lett építve, de a GlobalPost értesülései szerint ma kb. 160 000 embert lát el. Becslések szerint több mint 3000-en érkeznek naponta a szíriai határon át, leginkább nők és gyerekek. A férfiak általában otthon maradnak, próbálják megóvni a család értékeit; a házat, üzletet.  A tábor hatalmas méretét és a humanitárius krízist, ami miatt létrejött, jól érzékeltetik az amerikai külügyminiszter John Kerry látogatása alatt készült fotók. Szintén beszédes adat, hogy Zataari „főutcáján” mintegy 3000 bolt, étterem és ételárus van. A terület 12 körzetre van osztva, vannak iskolák, kórházak és focipályák is.

                       

                      Arnold Eszter o-JORDAN2-570A zaatari tábor felülnézetből a jordániai Mafraq városához közel, 8 km-re a jordán-szír határtól. (Fotó: Mandel Ngan/AFP/Getty Images)

                       

                       Ezek a fotók nem tükrözik azoknak a tízezreknek a napi életét, akik a táborban élnek. Jelenleg a területen három terhes nőket ellátó klinika működik, amiket az ENSZ Népesedési Alap üzemeltet. Nagy szükség van azonban egy negyedik megnyitására is, ami a Jordan Times szerint hamarosan meg is fog történni.

                       

                      Arnold Eszter Syrian-refugees-010Munria Shabal szülésznő (középen) Zataariban dolgozik. 15 éve ment nyugdíjba, de ennek ellenére minden hétköznap hajnali 5 órakor kel, és két busszal jut el a táborba. Szülésznőket képez egy ötlépcsős programban, hogy el tudják látni a tábori állapotos nőket. (forrás: UNFPA)

                       

                      Idén -a Times adatai alapján- csak a június 30. és július 21. közötti időszakban 53 szülés volt azon az egy klinikán, amelyik rendelkezik szülőszobával. Az év végére a Zaatariban született gyerekek száma el fogja érni a 30 000-t. A császármetszéseket a helyi marokkói vagy francia tábori kórházban végzik. Az UNICEF februári jelentése szerint a probléma egyik nagy részét az okozza, hogy a táborba áramlanak a terhes tizenévesek, sokan közülük csak 14 évesek. „A helyzet nagyon is komoly, hiszen ezek a kislányok még növekedésben vannak”- mondta az UNICEF jordániai egészség- és táplálkozás-specialistája, Dr. Carine Boyce. „A nyilvánvaló pszichológiai tényezők mellett hatalmas gondot jelent az is, hogy a táborban általában nem tudják fedezni azt a tápanyag-bevitelt, amire egy terhes nőnek szüksége van. A magzat pedig majd az anyától fogja elvonni az értékes tápanyagot és ezzel nagyban megnő az anyában a vérszegénység kialakulásának kockázata. A babák pedig sajnos általában koraszülöttek lesznek és nagyon kis súllyal jönnek a világra.” Képzett egészségügyi személyzetből mindig hiány van, de a helyszínen jelen lévők megpróbálják a helyzetből a legjobbat kihozni.

                      Minden Zataariban élőnek szembe kell nézni a menekülttábor-beli élet nehézségeivel; a többség sátrakban lakik, amik a téli hónak és esőnek nehezen állnak ellen, a vízkészlet szűkös, belső feszültségek is megjelennek; például nők ellen elkövetett erőszak formájában. Egy gyermeket váró nőnek mindezeket megélni, átélni, alkalmazkodni még nehezebb, mint a többieknek. Az is súlyos kérdés, hogy a táborban született gyerekek előtt milyen jövő áll. Nagyon nehéz egy ennyire bizonytalan helyzetbe beleszületni, saját hazájukból elüldözve.

                       

                       

                      Kép: Jeff J Mitchell/ Getty Images

                      Forrás:

                      http://www.huffingtonpost.com/2013/07/22/refugee-births-unnoticed-zaatari_n_3636370.html

                      http://www.guardian.co.uk/global-development/gallery/2013/apr/22/syria-refugees-zaatari-in-pictures?CMP=twt_gu

                      http://www.dailymail.co.uk/news/article-2371311/Syrian-Zaatari-refugee-camp-home-160-000-Jordans-fifth-largest-city.html

                      • menekült tábor
                      • menekültek
                      • gyermek jogok
                      • gyermekvédelem
                        ]]>
                        info@humanamagazin.eu (Arnold Eszter) Közel-Kelet Sun, 04 Aug 2013 20:10:30 +0200
                        "Nem nézek fel olyanokra, akik elveszik a döntés jogát a nőktől" https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/amerika/item/2322-nem-nezek-fel-olyanokra-akik-elveszik-a-dontes-jogat-a-noktol https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/amerika/item/2322-nem-nezek-fel-olyanokra-akik-elveszik-a-dontes-jogat-a-noktol A Xojane.com-on jelent meg nem régen Tuesday Caine nyílt levele, amiben beszámol az őt ért zaklatásrólról, bántalmazásról és a társadalom elutasító magatartásáról a texasi abortusztörvénnyel kapcsolatban. Tanulságos levele az alábbiakban olvasható.

                        Én vagyok az a 14 éves, aki a „Jézus nem egy pöcs, szóval hagyjátok ki a vaginámból” című plakátot írta Texasban és „ribancnak” titulálták vadidegenek az online-világból. Édesapám a segítségemre sietett virtuálisan, de ez az első alkalom, hogy kiállok magamért nyilvánosan. 14 vagyok. Kérlek, ne hívj ribancnak.

                        Én egy 14 éves lány vagyok, aki az egész életét a texasi Austinban élte. Szeretem a művészetet, a zenét és telefonon beszélgetni a barátaimmal. Amikor felnövök, természetismeretet szeretnék tanítani.

                        Hiszek a választás szabadságában, az egyház és az állam különválasztásában. Avagy másképp fogalmazva – abban a módban, amit használtam a Kongresszus előtti tüntetésen múlt héten:

                        „Jézus nem egy pöcs, szóval hagyjátok ki a vaginámból.”

                        Igen, ez az én jelszavam.

                        Múlt héten találtam ki, amikor a barátommal megpróbáltunk ötleteket gyűjteni, hogy felkeltsük az emberek figyelmét az ijesztő megszorításokra, amik az államomban történnek, és amikkel elveszik a nők jogait a biztonságos és hozzáférhető abortuszhoz.

                        Működött.

                        Amikor a barátom és én felváltva tartottuk a feliratot, az egyik kép mémmé változott. Majd az édesapám is beszállt az online fórumokra, mint például a Twitterre, hogy megvédje a feliratot. Ekkor kezdtek el az emberek ribancnak titulálni engem.

                        Őszintén elmondom milyen érzés egy 14 éves lány számára, akinek még sosem volt szexuális kapcsolata és nem is tervez ilyet létesíteni a közeljövőben sem. Kiábrándító.

                        kocsis anita jesus isnt dick2Nehéz megérteni, hogy felnőttek miért hívnak engem így. Nehezen tudom elképzelni, hogy miért használja bárki is ezt a kifejezést egy 14 éves lányra. Jóllehet senkire sem tartozik, de ahogy már korábban említettem szűz vagyok, és nem tervezek semmi hasonlót, amíg el nem érem a felnőttkort.

                        Azonban ezekből a tényekből egyik miatt sem érzem magam kevésbé lelkesnek, amikor kiállok a női jogok mellett a választás szabadságáért és az egyház elkülönítéséért az államtól a saját államomban, Texasban.

                        Nem hiszem, hogy ettől válnék én – vagy bármely másik 14 éves lány, aki egyet ért velem - egy ribanccá.

                        Ez az, amitől emberek leszünk. Emberek, akik hisznek a biztonságos, törvényes és minden nő számára hozzáférhető abortuszban.  Emberek, akik hiszik, hogy a nőknek joguk van rendelkezni a testükkel és sosem lenne szabad az életüket kockáztatni, ezzel is megerősítve, hogy nem megyünk visszafelé a női jogok biztosítása terén ebben az államban.

                        Ismerek valakit, aki már túl van pár abortuszon. Jelenleg azt vallja, hogy az abortusz rossz és éppen a nők azon joga ellen harcol, hogy választhassanak. Ettől viszont csak még fontosabbá válik számomra a tiltakozás, még úgy is, hogy csak 14 vagyok. Azon az éjjelen, amikor Wendy Dawis obstrukciót alkalmazva első alkalommal megpróbálta megakadályozni ezt a jogszabályt, hogy átmenjen, édesapám felkeltett, hogy meg tudjam nézni. Emlékszem, még sosem voltam olyan büszke, hogy Texasból származom, mint akkor, amikor láttam őt kiállni azért, ami helyes.

                        Ekkor mondtam a szüleimnek, hogy részt akarok venni a tüntetésben. Láttam abortusz-ellenes tüntetőket egy hozzánk közeli klinika előtt, és rendkívül felháborított, látni nőket, akik szembesülnek ezzel a nehéz döntéssel, miközben azt mondják nekik, hogy Jézus elítél titeket ezért.

                        Nem tűnik túl keresztényi gondolatnak.

                        És ismét, egy 14 évest leribancozni sem az.

                        Az első napon, amikor kiálltunk a Kongresszus elé tüntetni, a barátnőm és én felváltva tartottuk a táblát, amit írtam és egy idősebb ember odajött hozzánk ordítva: „Nektek le kellene borotválni a hajatokat! Leszbikusokká kellene válnotok! Egy férfinak sem fogtok kelleni! Ocsmányak vagytok!”

                        A rendőröknek kellett rászólni, hogy hagyja abba az ordítozást. Ijesztő volt. Azonban az ijedtségnél is sokkal határozottabban éreztem a szükségességét, hogy kiálljak, és még hangosabban tiltakozzak. Nem fogom hagyni, hogy a kurvázás visszatartson a nők jogai melletti kiállástól. Nem fogom hagyni, hogy az erőszakoskodók győzzenek a női testek felett.

                        Olvastam néhány kommentet magamról, és nagyon büszke voltam az apámra, hogy kiállt mellettem és a plakát mellett, amit írtam. Egy bizonyos pont után pedig már nem is akartam elhinni azokat a dolgokat, amiket az emberek írtak. Egyikük azt írta, hogy a szüleimet le kellene tartóztatni gyerekbántalmazásért és egy másik hihetetlen kommentelő javasolta, hogy apám hívja meg a barátaimat és játszunk „abortusz-klinikát”. Túl vagyok a csalódottságon a támadások miatt, ezért mondom el a véleményem még akkor is, ha csak 14 éves vagyok.

                        De ahogy a dolgok alakulnak, minden olyan kifordítottnak tűnik. A felnőttek egyáltalán nem úgy viselkednek, mint a felnőttek. Normális esetben, szeretek a felnőttekre, mint példaképekre tekinteni. Viszont, ami jelenleg Texasba zajlik, eléggé megnehezíti, hogy a felnőttekre, mint példaképekre tekintsek.

                        Nem nézek fel olyanokra, akik elveszik a döntés jogát a nőktől.

                        Nem nézek fel olyanokra, akik ribancnak titulálnak egy 14 éves lányt.

                        Nem nézek fel olyanokra, akik beleüvöltöznek az arcomba és azt mondják, hogy ronda vagyok.

                        És biztosan nem nézek fel olyanokra, akik úgy bánnak a nőkkel, ahogy velem, egy tinédzserrel bántak.

                         

                        Fordította: Kocsis Anita

                        Fotó: xojane

                        • abortusz
                        • nők jogai
                          ]]>
                          info@humanamagazin.eu (Zámbó Eszter) Amerika Fri, 02 Aug 2013 12:02:55 +0200
                          Nigéria, az olaj vonzásában https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/afrika/item/2318-nigeria-az-olaj-vonzasaban https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/afrika/item/2318-nigeria-az-olaj-vonzasaban Nem volt kedvező az előző hónap a Shellnek, a június 19-én bekövetkezett robbanás és az azt kísérő tűz miatt indult nyomozás az üzemanyag-óriás ellen, Nigériában. Az eset Rivers államban, Bodoban történt, ahol már nyolc Shell beszállítót tartóztatott le a nigériai biztonsági szolgálat, mint gyanúsítottakat. A bekövetkezett katasztrófa azonban komoly kérdéseket vet fel a Shell üzleti gyakorlatára vonatkozóan. Az Amnesty International a Gáz- és Olajkiömlés Elleni Nigériai Nemzeti Koalícióval (NACGOND) közösen, független vizsgálatot szorgalmaztak.

                          Lopás és tűz

                          A Shell nyilatkozatban számolt be az esetről, állításuk szerint a tüzet olajlopás okozta. Már korábban is történtek illetéktelen rácsatlakozások a Trans Niger Csővezetékre (TNP), amit a Shell beszállítói nappal igyekeztek kijavítani. Jóllehet a csapat május 22-e óta dolgozott az olajszivárgás megszüntetésén és a csővezeték kijavításán, nem tudta befejezni június 19-ig, amikor is a tűz bekövetkezett. Ugyanakkor a közeli lakók elmondták az NACGOND-nek, hogy a katasztrófa napján látták, amint a nigériai biztonsági erők mindenkit megakadályoztak, kivéve a Shell beszállítókat, hogy közel menjenek a szivárgó olajhoz. Látható volt a partról, amint bárkákat töltöttek meg a kiömlő olajjal, amiket utána el is szállítottak – írja az Amnesty International.

                          „Sajnálatos módon, a tolvajok több éjszaka is dolgoztak, még akkor is, amikor a javító-csapat az illegális kapcsolódási pontok eltávolításán fáradozott nappal. Akárcsak a baleset napján június 19-én, két illetéktelen Cotonou csónak volt állítólag jelen, amikor a robbanás és a tűz bekövetkezett. A kialakított működési gyakorlat minden javítási helyszínen magában foglal egy csapatot az SPDC (Shell Petroleum Developement Company) dolgozóiból, beszállítóiból és felügyelőiből, akik csakis a nappali órákban dolgozhatnak és minden nap végén elhagyják a területet. Ez azt jelenti, hogy semmilyen SPDC illetékes sem lehetett ott az eset bekövetkeztekor” – mondta Mutiu Sunmonu, a Shell nigériai ügyvezetője.

                          Ez a kijelentés azonban további kérdéseket vet fel. Ebben az esetben miért is tartóztatták le a Shell beszállítóit, mint gyanúsítottakat? Mutiu Sunmonu a kérdésre válaszolva elmondta, hogy „kéri, hogy a gyanúsítottakkal való bánásmód összhangban legyen az ártatlanság vélelmével egészen addig, amíg be nem bizonyosodik a bűnösségük… Folytatjuk a működésünket olyan biztonságosan, ahogyan csak lehetséges mind az iparág, mind Nigéria jogszabályainak megfelelően.”

                          „Úgy tűnik, a Shellt sokkal jobban lefoglalja a PR, mint a takarító művelet végrehajtása. Sokkal kevésbé kellene a hírnevével törődnie és többet a károk felmérésével, amiket a Bodoiaknak okozott” – mondta Audrey Gaughran, az Amnesty International Globális ügyek részlegének igazgatója. Jobban elmélyedve a témában azonban az is kiderül, hogy az említett olajóriás már eddig is szép számmal okozott kárt Nigériában, aminek következtében több peres ügye is volt a közelmúltban. A Center for Constitutional Rights (CCR) megállapította, hogy a „Niger deltája a világ egyik legsúlyosabban kőolaj-szennyezett élővilága”. Jelentésük ugyanakkor azt is megállapítja, hogy ez a terület „egyike a világ 10 legfontosabb láp és tengeri ökoszisztémájának”. Közel 27 millió ember élőhelyéről van szó, akik gazdálkodásból és halászatból tartják fenn magukat, ez nagyjából 75 százalékos függést jelent a környezetüktől, amit az etikátlan és felelőtlen kőolaj-kitermelés nehezít.

                           

                          Életek a kőolaj-kitermelés függvényében

                          Tudvalevő, hogy a kőolaj kitermelés mellékterméke a földgáz. A világ nagy részén ezt vagy energiává alakítják, vagy visszafecskendezik a kútba. Csakhogy nem Nigériában, ahol tipikus gyakorlattá vált a gáz-égetés az olajipari vállalatok részéről. Évente legalább 20 milliárd köbméter gázt égetnek el, amivel fedezni lehetne Nigéria és a környező államok energiaszükségletét. De a folyamat nem ilyen egyszerű, ugyanis a lobogva égő gáz nem az a tiszta kék-lánggal égő, amivel fűtünk vagy főzünk, ez még tartalmazza az összes káros és mérgező anyagot. Az égést követően ezek az anyagok a talajba, vizekbe és a levegőbe kerülnek, mint például a rákkeltő benzol, ami kromoszóma elváltozást vagy születési rendellenességet okozhat. Ennek hatására a nigériai kormány 1969-ben utasította az olajkitermelő vállalatokat, hogy szüntessék be a gázégetést, majd 1979-ben elfogadták a Társított Gáz-visszafecskendezési Egyezményt (Associated Gas Reinjection Act), majd 2005-ben a nigériai Szövetségi Legfelsőbb Bíróság utasította a Shellt, a gázégetés befejezésére, azonban az említett olajtársaság, akár csak az összes többi, folytatta a megkezdett gyakorlatot.

                          Ezzel azonban a szennyezés még nem ért véget, becslések szerint 1,5 millió tonna kőolaj szennyezte a Niger Deltát az elmúlt 50 évben. Mindegyik eset ökológiailag érzékeny helyen történt, ahol madarak, halak és egyéb vadon élő állatok éltek. A szennyezés következtében a helyi vízforrásokat is megmérgezték, amivel egyúttal megmérgezték azokat a vizeket, amiket ivóvízként, főzéshez, mosáshoz vagy halászathoz használtak – olvasható a károk részletes felmérése a CCR oldalán. A 2011-es ENSZ jelentés szerint Ogoniland-nek legalább 30 évébe fog kerülni, mire rendbe jön az olajkiömlések okozta károkból.

                          Környezetvédő csoportok Nigériából és Európából a holland hatóságokhoz fordultak igazságszolgáltatásért. A Shell szóvivője Alan Castelein a BBC-nek elmondta, hogy az olajszennyezés szabotázs következménye, „az igazi tragédia, hogy a Niger Deltájában elterjedt és folyamatossá vált bűnözői tevékenység, beleértve szabotázst, lopást és illegális finomítást, amik az olajszennyezések nagy többségét okozzák”. Ezzel ellentétben Channa Samkalden, a nigériaiak ügyvédje elmondta, hogy „a Shell már jó ideje tudta, károsodott a csővezetéke, azonban nem tett semmit sem ez ellen”. A hágai bíróság 2013 januárjában megállapította az olajóriás leányvállalatának felelősségét és az egyik károsult farmer részére kártérítést ítélt meg. Jóllehet az öt farmer közül csak egy kapott kártérítést, ez az eset azonban világosan mutatja, hogy hiába nem az anyacég követte el a károkozást, ettől a Shell teljes tulajdonában lévő leányvállalatának felelőssége még fenn áll és számon is kérhető. Még októberben a Shell egyik ügyvédje elmondta, hogy a vállalt kivette a részét a Delta megtisztításából – írja a Reuters.

                           

                          A tragikus múlt

                           

                          Azonban nem ez volt az egyetlen peres eset a Shell ellen a közelmúltban. A Center for Constitutional Rights oldalán olvasható, hogy az 1990-es évek elején kialakult egy népszerű ellenzéki mozgalom a Niger Deltájánál, ami az olajóriás környezetkárosító gyakorlata ellen jött létre és tragikus véget ért. 1995. november 10-én 9 ogoni vezetőt végeztetett ki hamis vádak alapján a nigériai kormány. A CCR és az EarthRights International másokkal közösen keresetet nyújtott be az Egyesült Államok Szövetségi Bíróságához a Royal Dutch Petroleum (Shell) ellen, bűnrészesség vádjával egy 1789-es jogszabályra hivatkozva.

                           

                          Ez az úgy nevezett Alien Tort Statue (ATS - deliktuális felelősségről szóló törvény), ami a külföldiek védelmét hivatott szolgálni a bántalmazókkal szemben, azonban a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy ezt a jogszabályt nem lehet alkalmazni olyan esetekre, amikor a nemzetközi jog hatálya alá tartozó, tehát az Egyesült Államokon kívül eső területen és nem amerikai szervezet által elkövetett jogsértésről van szó. „Semmi az ATS-ben nem bizonyítja egyértelműen a jogszabály területen kívüli hatályát” – olvasható a bíróság megállapítása a The Guardianen. A CCR erre válaszul elmondta, hogy „rendkívül aggasztónak tartják a Legfelsőbb Bíróság döntését, amivel 30 éves jogi gyakorlatot ás alá és korlátozza az Egyesült Államok bíróságainak azon képességét, hogy a saját határain kívül  elkövetett emberi jogi visszaélések ügyében eljárjon”. Peter Rees, a Shell Jogi Igazgatója az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy véleményük szerint a bíróság a helyes döntést hozta meg és a vállalat továbbra is támogatni fogja az emberi jogokat éppen úgy, mint a törvényes üzletet, ugyanakkor a leghatározottabban tagadja, hogy bármiféle köze lett volna a vállalatnak az 1995-ös tragikus esethez.

                           

                          foto: watchdogreporters.net

                           

                          ]]>
                          info@humanamagazin.eu (Kocsis Anita) Afrika Mon, 22 Jul 2013 22:00:00 +0200
                          Miért Afrikában a legveszélyesebb gyereket vállalni? https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/afrika/item/2317-miert-afrikaban-a-legveszelyesebb-gyereket-vallalni? https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-a-nagyvilagbol/afrika/item/2317-miert-afrikaban-a-legveszelyesebb-gyereket-vallalni? Nincsen téma megkötése az első afrikai nemzetközi talk shownak, amiben Redi Tlhabi érdekes, inspiráló személyiségekkel beszélget a világ minden tájáról. Ezen a héten a South2North műsorban Redi témája az anyák egészségi állapota volt és annak hatása a gyerekeikre, a nőkre és a közösségekre, ahol élnek.

                          Egy közelmúltban publikált Afrikai Uniós jelentés szerint a Szub-Szahara régió egyelőre nem teljesíti a Milleneumi Fejlődési Célok közül azt, amely az anyák halálának 75 százalékos csökkenését irányozta elő. Miközben hasonlóan szegény ázsiai országok jobb mutatókkal rendelkeznek. Az anya- és csecsemőhalandóság aránya elképesztően magas Afrikában és a javulás, ha van is, nagyon lassú. (A szub-szaharai régióban 1990 és 2005 között mintegy 0,1 százalékkal csökkent évente.)

                          Vajon miért olyan veszélyes és kockázatos még mindig gyermeket vállalni Afrikában? Mi más országok sikerének a titka? Mi szükséges ahhoz, hogy minden nőnek megadasson a lehetőség, hogy egészséges kisbabának adjon életet?

                          Professzor Hans Rosling, a Gapminder Alapítvány egyik létrehozója, úgy gondolja, hogy Afrika jövőbeni fejlődésének egyik kulcsa az édesanyáinak egészsége. „Afrika hatalmas lesz. Ma egymilliárd lakossal rendelkezik, ami az előrejelzések szerint a század végére két, három vagy négy milliárdra is nőhet. A kérdés az, hogy három milliárd gazdag ember kontinense lesz vagy négy milliárd szegényé. Erről szól a mai családtervezés.” Rosling arra is rámutat, hogy milyen nagy különbségek vannak az egészségügyi igényekben a különböző jövedelmű csoportok között.

                          Deliwe Nyathikazi, a Szülésznők Nemzetközi Szövetségének képviselője szerint a nőknek az a lehetősége, hogy eldöntsék, hogy teherbe akarnak-e esni, az egészségüket egy alapjaiban meghatározó tényező. „Afrikában, ha például Sierra Leonét nézzük, akkor a fogamzásgátlást használók aránya 17 százalék, míg Brazíliában 93-97 százalék, ami óriási különbség. A fogamzásgátlásnak hatalmas szerepe van a nem kívánt terhességek megelőzésében, de az egy anyától születő gyerekek közötti korkülönbség szabályozásában is nagyon fontos. Ha az anya nem tud élni a fogamzásgátlás lehetőségével, akkor a gyerekek közötti optimális korkülönbség lerövidülhet és az anya szervezetének nem lesz ideje regenerálódni.”

                          Sanjana Bhardwaj, az UNICEF egészségügyi vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyák egészségi állapota fontos indikátora egy ország jólétének. „Ez egy olyan tényező, ami nagyon sokat elárul egy országról. Természetesen mutatja az egészségügy állapotát, de azt is láttatja, hogy az egész rendszer mennyire működőképes. Például, hogy mennyire fontosak a nők az adott országban? Mik a hagyományok? Milyen a hozzáférés az ellátáshoz? Milyen az egészségkereső magatartás? Tehát nem arról van szó, hogy ha vannak működő egészségügyi központok és dolgozó orvosok mindenhol, akkor minden meg van oldva. Ennyi nem elég, ennél több a befolyásoló tényező.”

                          Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) afrikai irodája elindított egy programot a kontinensen „A terhesség biztonságosabbá tételéért” címmel. Céljuk, hogy a terhes- és újszülött gondozás színvonalát emeljék, csökkentsék a születéskori rendellenségek és halálozások számát.

                          A rossz mutatók hátterében elsősorban az áll, hogy átlagosan csak a szülések mintegy felénél van jelen képzett szakember, aki segítse a baba világrajövetelét. A drámai helyzet kialakulásáért felelős továbbá a politika nem megfelelő gyakorlati végrehajtása, a gyenge egészségügyi rendszer, a szakemberek hiánya, a források nem megfelelő elosztása, a nagyfokú malária és HIV-fertőzöttség, a szegénység és az írástudatlanság is. Mindezek oda vezetnek, hogy az afrikai nők társadalmi helyzete nem túl jó és az őket körül vevő közösségek se egészségtudatosak, ami egyértelműen negatívan befolyásolja az ő egészségüket is.

                          A WHO programja így az alábbi célokat tűzte ki maga elé:

                          • képzett szakemberek számának és elérhetőségének növelése, hogy az kielégítse az adott nemzeti igényeket
                          • helyi, regionális és nemzeti források nagyobb fokú bevonása a gondozásba, ezáltal csökken a projektek biztosította pénzektől való függés
                          • programok, partnerek, szintek koordinációja, szemléletmódja közötti harmonizáció növelése
                          • a különböző programok integrálása a nemzeti és regionális politikába
                          • a közösségi részvétel növelése.

                           

                          Forrás 1, 2

                          Foto: sxc.hu

                          ]]>
                          info@humanamagazin.eu (Arnold Eszter) Afrika Mon, 22 Jul 2013 08:22:51 +0200
                          Nyáron is aktívan - heti programajánló https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2316-nyaron-is-aktivan-heti-programajanlo https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2316-nyaron-is-aktivan-heti-programajanlo     source: https://www.facebook.com/EINFACHBERLIN   Egész héten, július 22-28. Einfach Berlin infó Pieter Hugo: This must be the place kiállítás infó Végképp eltörölni - a pártálllam 300 plakátja (OSA Archívum Centrális galéria kiállítása) infó     Kedd, július 23. Mit gondolsz a bevándorlókról? (fókuszcsoportos beszélgetés) bevándorlók     Szerda, július 24. X. Nyári Egyetem a Közösségi Fejlesztésért infó Társadalmi vita: Uniós Források 2014-2020 között, Partnerségi Megállapodás és operatív programok magyar és szlovák szemmel infó     Csütörtök, július 25. X. Nyári Egyetem a Közösségi Fejlesztésért infó     Péntek, július 26. X. Nyári Egyetem a Közösségi Fejlesztésért infó     Szombat, július 27. Demokratikus Változást! Vol.3. infó Én csináltam: újrahasznosító…]]> info@humanamagazin.eu (Horváth Valéria) Napi ajánló Sun, 21 Jul 2013 10:52:51 +0200 Jótékonysági és közösségi shopping - heti programajánló https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2314-jotekonysagi-es-kozossegi-shopping-heti-programajanlo https://www.humanamagazin.eu/hirek/hirek-itthonrol/napi-ajanlo/item/2314-jotekonysagi-es-kozossegi-shopping-heti-programajanlo   Egész héten, július 15-21. Pieter Hugo: This must be the place kiállítás infó Végképp eltörölni - a pártálllam 300 plakátja (OSA Archívum Centrális galéria kiállítása) infó Távol az Ararattól - Örmény kultúra a kárpát medencében (Budapesti Történeti Múzeum) infó Gondoltad, hogy magyar - korszakalkotó magyar találmányok kiállítása infó  

                           

                          Hétfő, július 15.

                          Jótékonysági sárgadinnye akció a Lumennel infó

                          Adománygyűjtő akció a Menedék nyári gyermektáborára infó

                           

                           

                          Kedd, július 16.

                          Izzó város (kiállítás megnyitó) infó

                          Indiai est a Szimpla kertben infó

                           Jótékonysági sárgadinnye akció a Lumennel infó

                           

                          Szerda, július 16.

                          Jótékonysági sárgadinnye akció a Lumennel infó 

                           

                          Péntek, július 19.

                          Kocsmagyar a Szimpla Kertben infó

                           

                           

                          Szombat, július 20.

                          Közös piac (közösségi termelői vásár) infó

                          Én csináltam: újrahasznosító workshop (póló) infó

                          Nagy Budapesti Kultúrzsibi infó

                          Gardrób Kreatív piknik infó

                          Szimplafullkolor Design Vásár és Piac infó

                           

                           

                          Vasárnap, július 21.

                          Háztáji piac a Szimpla kertben infó

                           

                          fotó: Belovodchenko Anton / sxc.hu

                          ]]>
                          info@humanamagazin.eu (Horváth Valéria) Napi ajánló Sun, 14 Jul 2013 15:48:06 +0200