Back Ön itt van: Hírek Hírek itthonról Sajtóközlemények Horváth és Kiss kontra Magyarország - a strasbourgi döntésről
2013. január 31., csütörtök 07:53

Horváth és Kiss kontra Magyarország - a strasbourgi döntésről

segregationAz európai kormányoknak fel kell számolniuk a roma gyerekeket sújtó iskolai szegregációt és hátrányos megkülönböztetést, mondta az Amnesty International, miután két volt, roma származású diák, akiket speciális nevelési igényű iskolába helyeztek, pert nyert Magyarország ellen.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi döntésében megállapította, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mikor a roma diákokat arra kötelezte, hogy kisegítő iskolába járjanak. Az ítélet egy hat éve tartó jogi eljárás végére tett pontot. A felpereseket a magyar Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és az Európai Roma Jogok Központja képviselték.

Azt gondolnánk, hogy 2013-ban, Európában elképzelhetetlen, hogy gyerekeket pusztán az etnikai hovatartozásuk miatt speciális iskolában helyezzenek el”, nyilatkozta Fotis Filippou, az Amnesty International Európáért és Közép-Ázsiáért felelős kampánykoordinátora.

A valóság azonban az, hogy hasonló esetek gyakran megtörténnek, és a mostani messze nem az első ilyen bírósági ügy. A kisegítő oktatás egyszerűen egy zsákutca a roma diákok számára. A kormányoknak fel kell ismerniük, hogy amíg párhuzamos oktatási rendszerek működnek a gyerekeket etnikai hovatartozásuk alapján elkülönítve, addig a roma diákok számára lehetetlen az egyenlő lehetőségek biztosítása.”

Minden gyereknek, köztük a roma származásúaknak is, biztosítani kell a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, befogadó, főáramú oktatási intézményekben, minden szükséges támogatást megadva.”

A Horváth és Kiss kontra Magyarország ügyben az EJEB bizonyítottnak találta, hogy a két fiút helytelenül helyezték olyan iskolába, amelyet „szellemi fogyatékkal élő” diákok számára alakítottak ki.

A Bíróság kimondta, hogy a diákokat ezáltal „elszigetelték a többi diáktól és a szélesebb közösségtől”, és a számukra nyújtott oktatás „súlyosbította tanulási nehézségeiket és hátráltatta őket későbbi személyes fejlődésükben, ahelyett, hogy segítette volna beilleszkedésüket az általános oktatási intézményekbe, vagy olyan készségekre tanította volna őket, amelyek megkönnyítik életüket a többségi társadalomban.”

A Bíróság azt is megjegyezte, hogy a roma gyerekek általában véve is túlreprezentáltak a speciális iskolákban Magyarországon, mivel szisztematikusan félrediagnosztizálják őket mint szellemi fogyatékkal élőket.

A Bíróság rámutatott, hogy Magyarországnak „kifejezett kötelessége, hogy megakadályozza a hátrányos megkülönböztetés folytatólagos elkövetését a semlegesség látszatát keltő, ámde diszkriminatív oktatási tesztek gyakorlatának felszámolásával.”

A Bíróság megállapította azt is, hogy a roma gyerekek speciális iskolákba történő helytelen elhelyezésének egész Európában hosszú története van, és egyet értett „az Európa Tanács többi intézményével, amelyek aggályokat fogalmaztak meg a kisegítő iskolák alacsonyabb szintű tanrendjével, és különösen a rendszer által okozott szegregációval kapcsolatban.”

Több európai ország – többek között a Cseh Köztársaság, Görögország, Horvátország és Szlovákia – esetében született már korábban hasonló elmarasztaló ítélet, amely egyértelművé teszi a helyzet komolyságát és az azonnali cselekvés szükségességét.

A 2012. decemberi ítélet a Sampanis és mások kontra Görögország ügyben kimondta, hogy a görög hatóságok diszkrimináltak azzal, hogy nem integrálták a roma gyerekeket az általános oktatási rendszerbe Aspropyrgos Psarri körzetében. 2008 után ez már a második alkalom volt, hogy a Bíróság elmarasztalta Görögországot ebben az ügyben.

Bár már 5 éve megszületett a hasonló tartalmú ítélet a D.H. és mások kontra Csehország ügyben, a cseh kormány még mindig nem tett eleget az iskolai szegregáció felszámolására vonatkozó, az ítélettel kapcsolatos kötelezettségeinek. Csehországban is gyakran kisegítő vagy gyakorlati iskolákba helyezik a roma gyerekeket, amelyek sokkal alacsonyabb oktatási színvonalt nyújtanak, vagy pedig egyszerűen csak roma gyerekekből álló osztályokba különítik el őket.

Az iskolai szegregáció a széleskörű előítéletesség és a történelmi hátrányos megkülönböztetés eredménye. Ez a fajta oktatási apartheid nem csak a roma gyerekek jövőjére van katasztrofális hatással, de tovább szítja a romák és nem romák közti feszültséget, erősíti az intoleranciát és az előítéleteket. Az egész társadalomra rossz hatással van.” – mondta Fotis Filippou.

Ez egy újabb figyelmeztetés az európai kormányoknak: nincs több vesztegetni való idő. Fel kell számolni a roma gyerekek ezreit a kilátástalanságba, szegénységbe, kirekesztettségbe és a társadalom peremére taszító intézkedéseket.”

 

Amnesty International Magyarország

foto:sxc.hu

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.