Back Ön itt van: Hírek Hírek itthonról Sajtóközlemények Kudarc a Gyöngyöspata-bizottság, félrevezetőek a következtetések
2012. március 30., péntek 20:35

Kudarc a Gyöngyöspata-bizottság, félrevezetőek a következtetések

Az Amnesty International aggasztónak találja és félrevezetőnek tartja az „Egyenruhás bűnözés folyamatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti parlamenti bizottság” (Bizottság) ma nyilvánosságra hozott jelentéstét.

„Ami már a Bizottság megalakulásakor, mandátuma elfogadásakor sejthető volt, az a több hónapos működése befejezésével világossá vált: a Bizottság kudarcot vallott, mert nem tárta fel, milyen jogsértések történtek Gyöngyöspatán, és annak kik a tényleges felelősei.” - mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Félrevezetőnek tartjuk a Bizottság következtetéseit, mert a tavalyi gyöngyöspatai történésekkel kapcsolatban nem a valós problémákat és annak okait tárta fel, és azt a téves benyomást kelti, hogy a legsúlyosabb gond ezzel kapcsolatban a negatív külföldi sajtó visszhang és a roma nők és gyerekek húsvéti elutaztatása volt - miközben nem vizsgálta ezek valós okait, azt, hogy az állam nem garantálta megfelelően minden állampolgára számára a védelmet.

A valós válaszok megadásával adósok maradtak a gyöngyöspataiak – elsősorban a roma közösség felé, akik a mai napig érzik a trauma hatását -, de az egész magyar társadalom irányában is. Ehelyett a Bizottság több mint 8 hónapos munkájának az eredménye hamis bűnbakképzésen alapuló következtetések, és a kormány és a hatóságok felelősségének áthárítása.

Pedig a tavalyi gyöngyöspatai történések után valóban indokoltnak tűnt az események alaposabb kivizsgálása.

2011 tavaszán, a heves megyei faluban tanúi lehettünk annak, amikor az etnikai alapú megbélyegzés és bűnbakképzés odáig fajult, hogy egy közösségnek kollektíve hetekig kellett elszenvednie a személyüket és a közösségüket érő sorozatos inzultusokat.1 A jelentés azon megállapításával egyet tudunk érteni, hogy a Jobbik helyi képviselője által behívott Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület megjelenése előtt nem volt jelentősebb feszültség a faluban. A magukat félrevezetően polgárőrnek beállító, cigány-ellenes nézeteket terjesztő csoportok bevonultak Gyöngyöspatára, és ott március elejétől legalább két hétig folyamatosan, de később, még április folyamán is többször, masíroztak a romák lakta utcákon. Eközben a helyi roma lakosságot rendszeresen kirekesztő és rasszista, szóbeli és néha fizikai megnyilvánulásokkal fenyegették és zaklatták, amelyről a helyszínen járt munkatársaink, civil szervezeti partnereink és a sajtó is beszámoltak, illetve utólag a kisebbségi ombudsman vizsgálata is megerősítette azt.

A rendőrség – amelynek első számú feladata minden állampolgár egyenlő védelme - sem a parlamenti párt által szervezett rendezvény során, sem az ál-polgárőrök járőrözésének első két hete alatt nem avatkozott be, és nem akadályozta meg a fenyegetett kisebbség ellen elkövetett incidensek sorát. Annak ellenére, hogy megerősített létszámban volt jelen a településen. Ráadásul, ahogy azt a civil szervezetek kifejtették Gyöngyöspata, illetve Hajdúhadház kapcsán, az akkor hatályos büntetőjogszabályok alapján is fel lehetett volna lépni a jogsértések ellen. A rendőrség ezen mulasztásait érthetetlen módon nem vette figyelembe és nem vizsgálta a Bizottság.

A Bizottság jelentése alapján a kormány már a kezdettektől felismerte a helyzet súlyát, „ezért nem késlekedve kezdeményezte a büntetőtörvénykönyv módosítását”. A később valóban eredményes büntetőjogi változtatások indítványa azonban meglehetősen későn, április végén született meg, és azt csak május 2-án fogadta el az Országgyűlés, legalább nyolc héttel az egyenruhások Gyöngyöspatára való bevonulása után.

Az Amnesty International ezzel kapcsolatban most is csak azt tudja mondani, amire már az események kezdetén, 2011 márciusában is felhívta a figyelmet: az állam és az állami szervek kötelessége, hogy megtegyék az összes szükséges lépést ahhoz, hogy minden állampolgár számára megkülönböztetés nélkül garantálják a személyes szabadságot és a biztonságot, illetve a hátrányos megkülönböztetéstől, és a rasszista erőszaktól való védelmet.

A Bizottság munkája során meg sem kísérelte megvizsgálni az állami szervek esetleges felelősségét, és annak végső jelentése felmenti az államot minden felelősség alól.

Ez különösen azok után érthetetlen, hogy a kormány az ENSZ Egyetemes Időszakos Felülvizsgálata során számos ajánlást elfogadott, és azok megvalósítására ígéretet tett, a rasszista motivációjú gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépéssel kapcsolatban. A Bizottságnak lett volna lehetősége rámutatni, hogy az államnak komolyan kell venni ezeket az ajánlásokat és az ország nemzetközi kötelezettségeit, de elmulasztotta.

1http://www.amnesty.hu/item/koezoes-level-a-miniszterelnoekhoez-a-gyoengyoespatai-esemenyek-kapcsan?category_id=1; http://tasz.hu/romaprogram/szelsoseges-terror-es-allami-tetlenseg-gyongyospatan; http://www.kisebbsegiombudsman.hu/data/files/203198066.pdf.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.