Back Ön itt van: Hírek Hírek itthonról Napi ajánló Napi ajánló - Kutatók éjszakája
2010. szeptember 24., péntek 14:20

Napi ajánló - Kutatók éjszakája

Ma este újra megrendezásre kerül az elmúlt évek egyik legsikeresebb és közkedveltebb tudományos-kulturális programja, a Kutatók Éjszakája, melyen a műszaki érdekességek mellett ismét helyet kapnak a társadalomtudományok is. Az ELTE-Társadalomtudományi Karán például szó lesz a fenntarthatatlan fenntarthatóságról vagy az ortodox zsidóságról is.

A Társadalomtudományi Kar által szervezett programok röviden:

 

  • Az ortodox zsidóság oktatáspolitikája az 1920-as években

Helyszín: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A (Lágymányosi Campus, Északi Tömb) 7.86-os terem

Idõpont: 18:00-19:00

Az elõadást tartja: Flaskár Melinda

 A tradicionális zsidóság urbánus elitjének modernizációhoz való viszonya sok szempontból ambivalens.
Az ortodoxia megkövetelte a fiúgyermektõl a hagyományos vallásos iskolarendszerben való részvételt, és mivel a beiratkozásnak nem volt korhatára, ezt a növendékek megtehették a polgári, vagy kereskedelmi érettségi, egy esetleges szakma megszerzése után is. Azonban körükben már korántsem volt jellemzõ a magyar asszimilációs mûveltségét közvetítõ, gimnáziumokba , vagy tanítóképzõbe való beiratkozás.
Ez az ambivalencia leginkább az oktatás témájában, az az ortodox sajtóban megjelenõ cikkek elemzésével ragadható meg. Különlegesség abban rejlik, hogy egyszerre jelent meg az érdekérvényesítéshez elengedhetetlen modern intézmények, struktúrák és fórumok adaptálásával.
Az elsõ ilyen újság, a magyar nyelvû Zsidó Híradó, amelyet Weisz Dániel (Viador, ?-1907), az Orthodox Iroda titkára szerkesztett 1892 és 1906 között; a párhuzamos, polemizáló héber betûs hochdeutsch Allgemaine Jüdische Zeitung (גנוטײצ עשידײ ענײמעגללא) (1892-1919) és ennek utóda, a Zsidó Újság/ Orthodox Zsidó Újság  (1925. október 16. – 1944. március 19.), immár magyarul az Orthodox Központi Iroda lapjaként, változatlanul a korábbi szerkesztõvel: a belényesi gáon, Reb Áser fiával, Groszberg Lipóttal (1869-1926), illetve annak fiával, Groszberg Jenõvel (1894-1982). Ezek a lapok egy fõvárosi, szûk ortodox elit látásmódját és véleményformálását tükrözték.


  • Miért fenntarthatatlan, ami fenntartható? (egy vidékfejlesztési kutatás tanulságai)


Helyszín: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A (Lágymányosi Campus, Északi Tömb), 7.86-os terem

Idõpont: 19:00-20:00

Az elõadást tartja: Lányi András

 Ahhoz, hogy a fenntarthatóság természeti és társadalmi feltételeinek megfelelõ fejlesztési törekvések esélyeirõl vagy esélytelenségérõl véleményt alkothassunk a hazai agráriumban, olyan szélesebb társadalomtörténeti összefüggéseket is figyelembe kell venni, amelyekkel a vidékfejlesztés vagy az ökológiai gazdálkodás irodalma nemigen foglalkozik. Erre tesz kísérletet a jelen tanulmány a nyugat-magyarországi Õrségben végzett terepkutatás tanulságai alapján. Úgy találtuk, hogy az utolsó két emberöltõ drasztikus változásainak sérüléseit hordozó, középosztályaitól megfosztott falvak zömmel ingázó vagy inaktív lakói, tömeges migrációtól szétzilált közösségei nem rendelkeznek a vállalkozáshoz, a helyi források feltárásához és hasznosításához nélkülözhetetlen feltételekkel. A családi gazdaságokat tönkretették a kisebb mezõgazdasági vállalkozásokat sújtó értékesítési, adminisztratív, pályázati és egyéb korlátozások, a kedvezõtlen árviszonyok, a hazai termék kiszorulása a hazai piacokról. Feleslegüket leginkább a helyi cserekereskedelemben, a szürke gazdaságban értékesítik. A paraszti tudás az elmúlt évtizedekben végzetesen leértékelõdött és eltûnõben van. A rendszerváltás haszonélvezõi és kárvallottjai, illetve a bennszülöttek és a jövevények közötti bizalom hiánya, régi és friss sérelmek emléke akadályozza az együttmûködést, közösségek formálódását. A helyi hagyományokon, helyi természeti forrásokon alapuló vállalkozások beleütköznek az elmúlt idõszak agrárpolitikája által teremtett, kényszerítõ gazdasági realitásokba. A kezdeményezõk többsége a betelepült (vagy hazatelepült) egykori városlakók közül kerül ki, illetve “világnézeti” vállalkozó. Az ismertetett körülmények között gyakran elszigetelõdnek, vagy az elszenvedett kudarcok késztetik õket terveik feladására. Az elmúlt húsz év a várakozásokkal ellentétben az agráriumban nem a magánvállakozás megerõsödésének, hanem ellehetetlenülésének korszaka volt. A mai falusi társadalom és gazdaság elsõsorban az állami újraelosztás rendszereitõl, s a rendszer mûködését meghatározó helyi szereplõk közti részben bürokratikus, részben informális kapcsolatoktól függ.


  • Egyet elõre, kettõt hátra - az integrációs célú EU források hazai felhasználásának elemzése


Helyszín: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A (Lágymányosi Campus, Északi Tömb), 7.86-os tere

Idõpont: 20:00 - 21:00

Az elõadást tartja: Bugarszki Zsolt és Sziklai István

 Az ELTE Társadalomtudományi Kara és a Soteria Alapítvány közös kutatást szervezett az Európai Unió Strukturális Alapjainak hazai felhasználásáról.  A 2009. július és 2010. június között zajló kutatás a fogyatékossággal élõ és mentális problémában érintett emberek támogatására szánt források példáján mutatták be a hazai forráselosztás sajátosságait. A kutatás eredményei két lépcsõben, 2010 márciusában és júniusában kerültek publikálásra magyar és angol nyelven. A kutatók éjszakáján a programban résztvevõ szakemberek és hallgatók ismertetik a kutatás eredményeit.

 


  • A szabadság csele: az anyagyilkosság archetípusa a nyugati kultúrában


Helyszín: 1024 Budapest, Fény u. 20-22. ("B" csarnok (Jövõ Háza) Galériaszínpad) - Térkép

Idõpont: 22:30-23:00

Az elõadást tartja: Bíró Judit és Csepeli György

Pierre Rivere 1835-ben megölte anyját, két testvérét, majd minderrõl többszáz oldalas vallomást készített. Michel Foucault 1976-ban közreadta a szöveget, létrehozva ezzel “dokumentumszobor”-állítás módszerét, hogy létrejöhessen az a tudás-korpusz, ami a Határ innensõ vagy a Határ túlsó oldaláról beszél hozzánk, azaz Beszédhez, tehát önmaga reprezentációjához segíti a kizárt, kirekesztett, elnémított szubjektumot: esetünkben a szülõgyilkost. Rivere története adta az alapötletet, hogy keressünk a mai magyar társadalomban hasonló jellegû cselekményeket, találkozzunk az elkövetõkkel, s írassuk le velük, hogy mit tettek. Döntésünket az motiválta, hogy rájöttünk: a Rivere-féle történet archetípus, mely a lehetõ legközelebb áll a társadalmiság nulla pontjához, mely elõtt még nem volt, s utána már volt társadalom. 2009 õszén a Szegedi Börtön és Fegyház lehetõvé tette számunkra, hogy csaknem két tucat olyan fogva-tartottal vegyük fel a kapcsolatot, akik legközelebbi hozzátartozóikat gyilkolták meg. Célunk, természetesen, nem más, mint a XIX. századi esettel, a Pierre Riviere-féle történettel való összevetés. Még közelebbrõl: mûködik-e a foucauldiánus metodika? Azaz: milyen dokumentum-szobor állítható a XXI. század elején fellelt szülõgyilkosainknak? Elmozdult-e a Határok metszéspontja kétszáz év során? Változott-e a szakmai (büntetõjogi és elmeorvosi) diskurzus módszere és etikája? Bõvült-e a Határra helyezkedés lehetõségkészlete?

 

A TáTK eseményeire nem szükséges az elõzetes regisztráció.

 

Bővebb információ: Kutatók éjszakája

illetve: Kutatók éjszakája az ELTE TáTk-on 

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.