Back Ön itt van: Hírek Hírek itthonról Hírek Meg lehet-e élni 360 euróból?
2010. február 20., szombat 22:05

Meg lehet-e élni 360 euróból?

Gunther Clemens alsó-szászországi munkanélküli feljelentette Guido Westerwelle német külügyminisztert és alkancellárt, mert az emberi méltóságába gázolt. Westerwelle arról beszélt, hogy a segélyből élők egy része naplopó, aki nem is akar dolgozni, csak felveszi a pénzt. Ezzel kezdetét vette az újabb nagy német segélyvita.

 

Ennek elindítója három német család volt, akik az alkotmánybírósághoz fordultak - mondván, a segélyből élő családoknál kiszámolt „gyerekpénz" nem elegendő a gyerekek felnevelésére.

Az alkotmánybíróság megvizsgálta a kérdést, és úgy találta, hogy a létminimumot mindenkinek biztosítani kell, így valószínűleg újra kell majd kalkulálni a segélyek összegét. Jelenleg felnőtteknek havi 395 euró, gyerekeknek 215–287 euró jár (kortól függően), és az állam fizeti a lakás bér- és rezsiköltségét is. A kőbe vésett számok azonban paradox helyzetet teremthetnek. Egy segélyből élő házaspár két gyerekkel havi 1600 eurót kaphat – ami több, mint amiből egy egyedülálló anya pincérnőként dolgozva próbálja eltartani ugyancsak két gyermekét.

A liberális párt (FDP) elnökeként Westerwelle csupán annyit tett, hogy az alkotmánybíróság döntése után a Die Weltben megírta: aggódik a középosztály miatt, hiszen manapság Németországban mindenki a segélyből élők rossz helyzetéről beszél, miközben az adófizetőkről, a munkavállalókról jóval kevesebb szó esik. Ám a legtöbbet idézett mondata – amelyben Németországot a késő római dekadenciához hasonlította – feltüzelte a többi politikust is, akik egymást után szálltak ringbe a szegények érdekeiért.

A tartós munkanélküliek, leszázalékoltak helyzete viszszatérő téma a német politikában. Amikor 2005-ben a szociáldemokrata Gerhard Schröder megreformálta a segélyeket, és 395 euróban maximálta a havi járulékot, tízezrek vonultak az utcára. Schröderék abban bíztak, hogy az alacsony segély jobban motiválja majd az embereket a munkakeresésre, de csodák nem történtek. Voltak, akik a munkaügyi központok dilettantizmusát, mások a piacot, megint mások a munkakeresők nem túl nagy elszántságát emlegették.

Azt is lehet tudni, hogy a rendszerrel sokan visszaélnek: a korábbi szociáldemokrata munkaügyminiszter, Wolfgang Clement 20 százalékra tette az arányt, a statisztikák viszont alig 2-3 százalékot tudnak kimutatni. Westerwelle nyilatkozatai mindenesetre felkavarták a belpolitikát, és színvallásra késztették a koalíciós partnert is. Angela Merkel (CDU) kancellár sietett leszögezni, hogy nem ért egyet hivatali helyettesével, mások a szolidaritás fontosságát hangoztatták. Az liberális FDP népszerűsége a választáson elért 15 százalékról a felére olvadt, és a CDU-ból sokan visszasírják a kiszámíthatóbb partnernek tartott szociáldemokratákat és a nagykoalíciót.


Forrás: www.nol.hu

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.