Back Ön itt van: Hírek Hírek itthonról Hírek A gyermekek jogairól
2011. július 02., szombat 16:12

A gyermekek jogairól

“A gyermekkérdés fontos Magyarországon”- mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2011. évi egészségügyi és gyermekjogi konferenciáján. A konferencián elhangzott, hogy több probléma is felmerült a gyermekek jogainak érvényesítésével  kapcsolatban, ezért szorgalmazza a magyar kormány a gyermek-szülő, a gyermek-társadalom, és  a politika-gyermek viszony kérdéseinek a rendezését, de mindenekelőtt a hagyományos érzelmi közösség, a család megújulását, és egy gyermekközpontú társadalom kialakítását. 

Ennek előfeltétele, hogy a gyermekek helyzetét és jogait megfogalmazzák a jogalkotók. Hangsúlyozta, hogy a közösségi tevékenység is fontos szerephez kell, hogy jusson, s a civil szervezetekkel való párbeszéd, az ideológia-mentes vita is segítheti mindezt. A legfontosabb érték a gyermekek jóléte, biztonsága, ezért kell az optimális megoldásokat keresni.

A konferencia fő célja volt, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa beszámoljon mindarról, amit 2008 és 2010 között a gyermekek jogaiért tett.

 A gyermekjogi projektek középpontjában a gyermekek erőszakkal elleni védelemhez való joga, és a család szerepe állt. Idén is folytatja munkáját, most a gyermekek egészségvédelmére koncentrálva. Kiindulópontja az alkotmány, mely szerint a Magyar Köztársaság területén élőnek joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa elmondta, hogy a magyar gyermekvédelmi rendszer még mindig túl bürokratikus.  Ezt az a nemrég történt haláleset is bizonyítja, amikor egy csecsemő úgy halt éhen, hogy közben több tucat szervezet tagja látogatta meg, de senki sem vette a fáradságot a kellő odafigyelésre.

A Unicef 2010-es jelentésében azzal foglalkozik, hogy mennyire igazságosan és méltányosan oszlik meg az egészség védelem a teljes népességben, és a betegek ellátása hogyan oszlik meg az egyes társadalmi rétegek között. Ezek ugyanis meghatározzák az emberek jóléti fokát, és a társadalom fejlettségi szintjét is. A vizsgálatban szereplő 24 OECD-ország közül a magyar gyerekek  egészségügyi állapotában mutatkozik a legnagyobb esélyegyenlőtlenség.

 A tanulmány beszámol arról, hogy az egészségügyi ellátás elmaradása maradandó hátrányokat okoz a gyermekek életében, mivel kihat az iskolai teljesítményre, ami befolyásolja a gyermeknek a társadalomban majdan betöltendő szerepét.

 A jelentés szerint "egy gyermek életében csak egyszer van lehetőség a normális testi és lelki felnövekedésére". Ezért van szükség gyermekközpontú társadalmi berendezkedésre, hogy ne sérüljenek a gyermekek jogai. Ezt a gyermekközpontú jogalkotás, a szülők foglalkoztatásának növelése, a hatékony családtámogatási programok, és nem utolsó sorban a hozzáférhető gyermek-egészségügyi programok, gyermekbarát intézmények segíthetik a leginkább.

Lux Ágnes mutatta be 2011. évi gyermekjogi projektet, amelynek központi eleme a testi és lelki egészséghez való jog, amely alkotmányos jog. Minden gyermeknek joga van az egészséghez, az orvosi ellátáshoz és a megelőző gondoskodáshoz.

A projekt, mely ősztől indul, az iskolai egészségügyi hálózaton keresztül egy pszichológiai hálózatot szeretne beindítani. A teljes körű egészségfejlesztési program felölelné a családi életre nevelést, az önismeretet és az iskolai konfliktuskezelést is. Az ombudsman kitért arra, hogy megvizsgálják a közétkeztetést, mind a minőség, mind a mennyiség szempontjából. Szeretnék továbbá, ha elindulna a gyógytestnevelés az iskolák falain belül. A program részét képezi még egy országos helyzetrajz a gyermekotthonok helyzetéről; a vizsgálat kitér a gyermekotthonokban való nevelés kockázati tényezőire és az intézetekben előforduló gyermekbántalmazásra is. 

A program fontosnak tartja, hogy az újszülöttek ne állami gondozásba kerüljenek, hanem a hatékony örökbefogadási rendszeren keresztül a csecsemőket a születés után egyből az örökbefogadó családnál helyezzék el.

A bűnmegelőzési programon belül az ombudsman felhívta a figyelmet arra a kampányra, mely egy, az Európai Unióban készített vizsgálaton alapul, amely szerint minden ötödik gyermek átél valamilyen szexuális bántalmazást.  A legtöbbször a szülő az elkövető, ezért szorgalmazzák egy pozitív üzenetet közvetítő társadalmi kampány beindítását a gyermekek jogaiért, és a felelős szülői szerep népszerűsítésére. Az ombudsman hivatala az említetteken kívül még számos más kérdéssel is foglalkozik, például az eltűnt gyerekek problémájával, a gyermekek- és fiatalkorúak drog- és alkoholfogyasztásával.

A konferencia programjai között szintén témaként szerepelt a születés minősége és hatása a társadalomra. Az „anya- és bababarát szülés” mottóján keresztül arra próbáltak választ keresni a résztvevők, hogy a szülési gyakorlatban kialakult problémákon, mint például a természetes, háboríthatatlan szülés lehetőségének hiányán, az anya és a gyermek indokolatlan elkülönítésén, a terhes nők kvázi-beteg státuszán hogyan lehetne javítani. Az „alapjog-barát” szülés - ahogy a konferencia nevezte -, lényegesen tágabb megfogalmazása a tervezett otthonszülésnek, mert a kiinduló pontja az anya magánéleti szabadsága és önrendelkezése: azaz megválaszthatja, hogy hol szüli meg a kisbabáját, figyelembe véve azt is, hogy az anya törekszik a legjobb körülményeket biztosítani.

 Az országgyűlési biztos az emberi méltósághoz való jogból indul ki, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatályos jogi szabályozást az egészségügyi intézmények betartsák, az ellenőrzést végző szervek pedig tartassák be. Mindezek mellett fontosnak látja a várandóssághoz kapcsolódó jogok újragondolását, s ezek jogi kereteinek kidolgozását, ezért szorgalmazza az egészségügyi törvény reformját a várandóssággal, a szüléssel, a gyermekággyal és a szoptatással kapcsolatosan.

A biztos kiemelte azt is, hogy sem a nemzetközi, sem a hazai jogszabályok között nincs olyan rendelkezés, ami alapján tiltott lenne, vagy korlátozott volna az otthonszülés. Hozzáteszi azonban, hogy az állam feladata, hogy a szülő nő és a gyermek életének védelméről gondoskodjék, mert a szabályozatlanság sérti az Európai Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkelyében foglalt magánélethez való jogot. A magánélethez való jog ugyanis magában foglalja a szülés körülményeinek megválasztásához való jogot is.

Tóth Zoltán a DE OEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója A szülő nő joga és intézményi biztonsága címen tartott előadásában elmondta, hogy a rohamosan elöregedő társadalmunk legnagyobb kincsei a várandós nők és a születendő gyermekek. Ezért fontosnak tartja, hogy ez az üzenet a társadalom felé a megfelelő csatornákon - kiemelte a média szerepét - eljuthasson, hogy vonzó legyen a leendő kismamáknak ez az időszak. 

Navracsics Tibor úgy véli, ezekben a kérdésekben még maga a kormány sem látja tisztán, hogy a politika szerepe meddig terjedhet, és hol húzódik a magánszféra határa a modern társadalmi berendezkedésben. Az viszont nyilvánvaló, hogy mivel egyre inkább sérültek a hagyományos érzelmi közösségek és kapcsolataik, a politikának fel kell lépnie a család belső viszonyainak rendezésére. A gyermekek jogait meg kell fogalmaznia, hogy a biztonságukat és jólétüket biztosítani tudja, mert a gyermek nem képes önmaga jogainak érvényesítésére.

Az, hogy a magyar társadalom mennyire lesz nyitott e reformok, és az új szemlélet beépítésére a személyes életbe, vagy az egyéni döntésekbe, és hogy lesz-e változás a gyermekek helyzetében Magyarországon, azt csak egy újabb kutatás mutathatja majd meg.                

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.