Back Ön itt van: Hírek Hírek itthonról Hírek Ázsia: Rehabilitációs központok vagy koncentrációs táborok?
2010. szeptember 25., szombat 12:21

Ázsia: Rehabilitációs központok vagy koncentrációs táborok?

Ázsiában nagy hagyományai vannak annak, hogyan tüntessék el a nemkívánatos elemeket az utcáról. Kambodzsa nagyvárosaiban például a katonai rendőrség rendszeres razziák során gyűjti össze a drogfogyasztókat, az utcai szexmunkásokat, hajléktalanokat és az utcagyerekeket, majd olyan “szociális” vagy “rehabilitációs” központokba zárja őket, ahol minden bírósági eljárás nélkül hosszú évekig tarthatják őket fogva.

Az ilyen központok papíron az együttélésre képtelen egyének szociális rehabilitációját szolgálják, a valóságban azonban koncentrációs táborok, ahol a rabokat embertelen körülmények között, fizetés nélkül dolgoztatják. A kezelés nevében, de valójában bármiféle kezelés nélkül.A becslések szerint Kambodzsában, Kínában, Laoszban, Vietnámban és Thaiföldön mintegy 400 ezer ember raboskodik hasonló helyeken, a fellebbezés vagy bármilyen jogorvoslat lehetőségének teljes hiányában.

A kambodzsai jogvédők vizsgálatai szerint a “szociális központokban” sokkal durvábbak a körülmények, mint a helyi börtönökben.

A koh kor-i tábor meglátogatására a helyi személyzet tiltakozása ellenére engedélyt szerző emberi jogi aktivisták például lesoványodott, éhező embereket találtak, akik lakattal zárt cellákban éltek. Találtak a rabok között egy négyéves kisfiút, egy kilenc hónapos terhes nőt és egy eszméletlen idős hölgyet is, aki hamarosan elhalálozott a zárt cellájában. A táborlakók beszámolói szerint a női rabokat szisztematikusan megerőszakolták az őrök, az ellenkezőket, a szökést kísérlőket gyakran megverték vagy kikötözték. A koh kor-i tábort végül a nemzetközi tiltakozás következtében sikerült bezárni, de még rengeteg hasonló intézmény működik a térségben.

A táborból szabaduló drogfüggők, szexmunkások és piti bűnözők túlnyomó többsége ott folytatja, ahol abbahagyta, hiszen méginkább annak a társadalomnak a peremére szorul, amelynek a normáit már eddig sem volt képes betartani. A tábori lét ráadásul olyan extra egészségügyi kockázatokat hordoz magában, mint például a HIV-fertőzés, ami a szabadulás után a megbélyegzés és a kirekesztés további forrása lehet. A szakirodalom szerint a hosszú éves elzárás, elszigetelés nem alkalmas arra, hogy bárkit “rehabilitáljon”: éppen ellenkezőleg, csak még kevésbé válik képessé a beilleszkedésre. Ha az ázsiai táborok példája valamit taníthat nekünk, európaiaknak, akkor azt, hogy hosszú távon nem úszhatjuk meg a szociális problémák megoldását az utcák kozmetikázásával és a nemkívánatos emberek szegregálásával, legyen szó hajléktalanokról, drogfüggőkről vagy prostituáltakról.

Forrás: http://drogriporter.hu

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.