Back Ön itt van: Hírek Hírek a nagyvilágból Afrika Kongói Demokratikus Köztársaság: az eddig mellőzött kongói áldozatok megérdemlik az igazságszolgáltatást
2011. augusztus 16., kedd 17:01

Kongói Demokratikus Köztársaság: az eddig mellőzött kongói áldozatok megérdemlik az igazságszolgáltatást

Nem szűnnek a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, fegyveres csoportok és a kongói hadsereg által elkövetett és évtizedek óta tapasztalt, a nemzetközi jogot sértő bűncselekmények, mint a nemi erőszak és a gyilkosságok – jelentette az Amnesty International.

Egy most kiadott Amnesty International jelentés – „Eljött az igazság pillanata: Új stratégia kell a Kongói Demokratikus Köztársaság ügyében" (letölthatő az oldal alján) – az ország igazságszolgáltatásának reformját és megerősítését sürgeti, hogy az sikerrel vehesse fel a harcot az évek óta tartó büntetlenség és elszámoltatás hiányával szemben, és ezáltal megszüntesse az erőszakot és az emberi jogi bűncselekményeket.

„A kongói nép egyaránt elszenvedett háborús bűnöket és emberiesség elleni bűncselekményeket – kínzás, nemi erőszak, gyermekkatonaság – ennek ellenére mindössze néhány elkövetőt idéztek törvényszék elé." – nyilatkozta Veronique Aubert, az Amnesty International Afrikai régióért felelős igazgatóhelyettese.

„Minden vélt vagy gyanúsított elkövetőt a nemzetközi jogi normák szerint kell bíróság elé állítani, biztosítva az igazságos bíráskodást, ám mellőzve a halálbüntetés intézményét."

„Az elkövetők nemzetközi jogi normák szerinti bíróság elé idézése, valamint az áldozatok kárpótlása a 2011 novemberében esedékes elnök- és parlamenti választások közelsége miatt nem maradhat csupán választási ígéret: konkrét intézkedések szükségesek az ügyben."

Múlt évben egy, az ENSZ által publikált jelentésben részletes dokumentációt találhatunk a Kongói Demokratikus Köztársaságban 1993 és 2003 között elkövetett bűncselekményekről, amelyek túlnyomó többsége azóta sem került igazságszolgáltatás elé. A jelentés többek között arra is rámutat, hogy a kongói igazságszolgáltatás túl gyenge és alulfinanszírozott, hogy megfelelhessen a nemzetközi jogi normákat sértő bűncselekmények kezelésének.

Az ENSZ-jelentésre válaszul a Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya Rendkívüli Bíróság felállítását szorgalmazta, mely joghatósággal rendelkezne az elkövetett bűnök kivizsgálására. A Rendkívüli Bíróság testületét vegyesen alkotnák a kongói és a nemzetközi jogi apparátus tagjai. Az ezt lehetővé tevő törvény parlamenti vitája heteken belül napirendre kerülhet.

„Ez a kezdeményezés kifejezetten előremutató lépés a büntetlenség elleni küzdelemben, de egyúttal lehetőséget is biztosít a nemzeti törvényszékeknek a folyamatban való részvételre és annak kiegészítésére." – nyilatkozta Veronique Aubert. „Míg a Rendkívüli Bíróság a kiemelt fontossággal bíró ügyeken dolgozna, addig az esetek túlnyomó többségével az egyéb helyi törvényszékeknek kellene eredményre jutni."

Az Amnesty International egyéb más lépések szükségességére is felhívta a figyelmet, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság igazságszolgáltatási rendszere tényleges jogorvoslattal tudjon szolgálni a helyi erőszak és bántalmazások rengeteg áldozatának, legyen az férfi, nő vagy gyermek.

„A bűncselekmények eddig mellőzött áldozatai igazságot érdemelnek, és lehetővé kell tenni számukra a reformalkotás folyamatához való tényleges hozzájárulást, valamint, hogy a kormány előtt is hallathassák hangjukat" – mondta az igazgatóhelyettes.

A hatékony jogorvoslat és a tisztességes tárgyaláshoz való jog biztosítása további erőfeszítéseket igényel, mivel – ahogy ezt a jelentés is leírta – a bírák és a jogi személyzet folyamatos fenyegetéseknek vannak kitéve, mind a politikai vezetőség, mind a fegyveres hatóságok részéről.

Az Amnesty International egy olyan program szükségességét is előrevetítette, amely azon áldozatok és szemtanúk védelmét biztosítaná, akik a megtorlástól való félelem és a még szabadlábon lévő elkövetőktől való rettegés miatt nem mertek vallomást tenni.

Paul, a 30 éves Masisiból való férfi a kongói hadsereg által a falujában elkövetett módszeres erőszakról és bántalmazásról számolt be az Amnesty Internationalnek:

„Ha semmi értékeset nem találnak a házban, akkor a nőket viszik el. 2010 szeptemberében a házamat porig égették. Este 10 óra tájban több katona rontott be, berúgták az ajtót, majd ahogy megtaláltak, ütlegelni kezdtek és eltörték egy bordámat. Majd a feleségemet és a gyerekeimet is verni kezdték. Hogy megállítsam az erőszakot kimentem és felajánlottam mind a kilenc kecskémet, csak hagyjanak fel a családom bántalmazásával. Mikor a katonák távoztak, az erdőbe menekültünk a feleségemmel és a gyerekekkel. Mikor a következő reggel visszatértünk, a házam már porig lett égetve. Amit itt most elmondtam, a faluban majdnem mindenkivel megesett már."

Paul elmondta, hogy a Masisiban még most is állomásozó katonaság jelenléte miatt tehetetlennek érezte magát, hogy panaszt merjen tenni, félve a megtorlástól.

Még ha a vádemelés sikerrel is jár, csak ritkán kerül sor a bírósági döntés érvényre juttatására. Az Amnesty International egyetlen olyan esetet sem talált, ahol a nemzetközi emberi jogi bűncselekményekért felelős törvényszékek által a kormányra kirótt kompenzáció meg lett volna fizetve. A kongói lakosoknak meg kell ismerniük jogaikat és meg kell kapniuk az őket megillető jóvátételt.

2011. márciusában az Amnesty International börtönlátogatást tett Bukavuban és Gomában. A bukavui börtön 350 börtönlakó befogadására lett tervezve, ennek ellenére 1207 elítélt tartózkodik ott, köztük 37 kiskorú és hét gyermek is, édesanyjukkal együtt. A Goma-i Központi Börtön az előírt 150 fegyenc helyett 943-at tart fogva. A börtönkörülmények jelentős javítására van tehát szükség, valamint a rendszeres szökéseknek is elejét kell venni.

Számos, a jogi reformokkal foglalkozó projekt kivitelezése folyik a Kongói Demokratikus Köztársaságban, de egy sem akad köztük, amely kellően átfogó vagy megfelelően koordinált lenne, hogy sikerrel reagálhasson az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságaira. Ehhez a donorok és a kormány közötti egyetértésre lenne szükség egy hatékony koordinációs rendszer megvalósításában.

Látva a jelenlegi nemzetközi és nemzeti programokban megnyilvánuló gyengeséget, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság finanszírozási gondokkal küzdő igazságügyi rendszerét, az Amnesty International felhívást intéz mind a kormány, mind az ENSZ, mind az Európai Unió és egyéb jelentős donorok felé, hogy segítsenek megteremteni egy hosszú távú és átfogó igazságügyi stratégia kiépítésének pénzügyi és technikai alapjait.

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének 217 A (III) határozata alapján, 1948. december 10-én.

A 30 pontból álló Nyilatkozat az élet minden területét felölelő jogokról és szabadságjogokról szól. Elolvashatjátok és megismerhetitek oldalunkon.

Bővebben…

© 2009-2013 Humana Egyesület

humana logo

Impresszum

Creative Commons Licenc

A weboldalt Belák Balázs készítette.